Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

A reformáció óta nem változott ekkorát a norvég egyház

2016.12.30. 18:04

Január elsejével formálisan is szétválik a norvég állam és a norvég egyház csaknem 500 év együttlét után - írja a Local. Ezzel lezárul az a parlament által 8 éve elindított folyamat, ami az állam és egyház elválasztását tűzte ki célul. Ennek ellenére sokan úgy gondolják, a kapcsolatuk ezt követően is túl szoros maradhat majd.

Az állam és egyház elválasztása mindenképpen nagy pofont jelent V. Harald norvég királynak, hiszen elveszti az egyház eddig állami hivatalnokoknak számító papjainak és püspökeinek kinevezési jogát. Emellett a Norvég Egyház ezentúl nem állami, hanem független szervezetként fog majd működni. Ezek komoly változások, az egyház nemzeti tanácsának feje egyenesen a reformációhoz hasonlatos változásnak tartja a dolgot. Szerinte egyébként ezzel egyértelműen el lesz választva az egyház az államtól.

Ez utóbbi kijelentéssel azonban sokan nem értenek egyet. Kristin Mile, a Norvég Humanitárius Szervezet főtitkára szerint továbbra sem lesz valódi különbségtétel. Szerinte a parlament jó irányba indult, de végül nem sikerült elérni a céljukat. Mile és a többi kritikus leginkább éppen azt kifogásolják az egészben, ami miatt a parlamentnek annak idején sikerült elindítania a folyamatot.

Az elfogadott törvényjavaslat széleskörű alkotmánymódosítással járt, ennek értelmében pedig kikerült az alkotmányból az „evangélikus-lutheránus vallás marad az állam elfogadott vallása” kifejezés. A helyette bekerült rész így szól:

Norvégia egyháza, [...] Norvégia nemzeti egyháza marad, ily módon pedig az államtól támogatást is kap.

A kritikusok szerint a probléma a „Norvégia nemzeti egyháza” kifejezéssel van. Mile szerint az imént idézett rész konkrétan azt jelenti, hogy Norvégiának továbbra is állami egyháza van. Szerinte az új nemzeti egyház koncepció aggodalomra ad okot, ugyanis alkotmányosan köti a norvég népet egy bizonyos megnevezéshez. Mile úgy gondolja, ez talán még rosszabb is, mint a korábbi megfogalmazás, ami egy vallást kötött az államhoz. 

A nemzeti egyház koncepcióval maga az egyház sincs teljesen megbékélve. Míg eddig arról folyt a vita, hogy olyan egyházuk van-e, ahol az állam dönt el mindent, mostantól arról lesz szó, vajon tényleg az egyházban lévő embereknek kell mindent eldönteniük. Ez főleg azért nehéz, mert az egyháznak végtére is bibliai gyökerei vannak, ezektől pedig nem lehet egyszerűen elszakadni. Tavaly egyébként a gyakorlatban is megmutatkozott a probléma, mikor a norvég egyház lehetővé tette a melegházasságot.

A szakértők szintén úgy gondolják, hogy a formális elszakadás ellenére Norvégiának továbbra is állami egyháza lesz. Ők szintén a „nemzeti egyház” kifejezésre mutogatnak, valamint arra, hogy az egyház csaknem teljes mértékben az állam által pénzelt, hogy a jogalkotás során külön kikötések vonatkoznak rá, valamint hogy a legtöbb helyen az egyház felelős a temetkezésért is. Mindezek ellenére azt azért érdemes kiemelni, hogy innentől kezdve az egyház független jogalanynak számít majd.

Mile azt mondta, nem fogják feladni a harcot egy valóban elválasztott állam és egyház reményében. Szerinte a jelenlegi konstrukció 20 évet sem fog kibírni, de úgy látja, a pártok egyelőre nem mernek komolyabb lépéseket tenni az ügy érdekében.