Világháborús szexrabszolgák miatt tört ki diplomáciai konfliktus a Távol-Keleten

Bár Japán és Dél-Korea elvileg vállt vállnak vetve kéne küzdjenek az észak-koreai nukleáris fenyegetés ellen, a világháborús sérelmek (pontosabban Dél-Korea sérelmei) miatt a két ország viszonya a mai napig igen feszült. Ennek jele, hogy a Puszanban működő japán konzulátus épülete előtt a múlt századi japán megszállás idején prostitúcióra kényszerített nők emlékére emelt szobron a szigetország kormánya úgy megsértődött, hogy

A japán külügy azért vette rossz néven a háborús bűneire való emlékeztetést, mivel 2015-ben a két ország megállapodásra jutott a második világháborús koreai szexrabszolgák kárpótlásáról. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint

a két ország úgy tekintett erre a megállapodásra, mint amely megoldja a két ország viszonyát évtizedeken keresztül megterhelő, nyomasztó emléket. Ehhez képest olyan szobor jelent meg a puszani japán konzulátus épületénél, amely sajnálatos következményekkel jár a további kapcsolatokra nézve.

Az említett megállapodás értelmében pénzalapot hoznak létre az 1910 és 1945 közötti japán gyarmati uralom idején szexrabszolgaságra kényszerített dél-koreai nők támogatására, amelyhez a japán kormány 8,3 millió dollárral járul hozzá. Dél-Korea cserében vállalta, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt.

Történészek becslése szerint a második világháború idején körülbelül 200 ezer szexrabszolga szolgálta a megszálló japán csapatok katonáit elsősorban a Koreai-félszigeten és más délkelet-ázsiai országok bordélyaiban. Koreán kívül a többi megszállt országból, Kínából, a mai Fülöp-szigetekről és Indonéziából is hurcoltak el nőket a japán katonák szexrabszolgának, de holland és ausztrál nőket is vittek el a bordélyokba.

(MTI)