Tőkés László tanúként részt vett a romániai forradalom kivizsgálásában

2017.02.20. 15:02 Módosítva: 2017.02.20. 15:02

Tőkés László romániai magyar politikus, európai parlamenti képviselőt tanúként hallgatta ki a román katonai ügyészség hétfőn, az 1989-es forradalom ügyében, írja az MTI. Tőkésnek meghatározó szerepe volt a forradalom kitörésében.

A katonai ügyész kérdései az 1989. december 22. és 30. közötti, vagyis Nicolae Ceasescu rendszerének bukása utáni időszakra vonatkoztak, a forradalom ugyanis akkor szedte a legtöbb áldozatot, jóval többet, mint a diktátor bukásához vezető tüntetések idején. Tőkés elmondta, hogy ő már csaknem három évtizede szorgalmazza, hogy megtörténjen az igazságszolgáltatás a forradalom idején elkövetett titokzatos erőszakos cselekmények, lövöldözések ügyében, valamint az 1990-es bányászjárás és a marosvásárhelyi fekete március kapcsán is.

Emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja

1989-ben a Ceausescu-rendszert bíráló Tőkés Lászlót akkor még temesvári református lelkészként egy szilágysági kis faluba akarta deportálni az állampárt, de Tőkés szimpatizánsai körbeállták a lelkészi hivatalt és házat. Miután a hatalom parancsba adta a kivezényelt katonáknak, hogy lőjenek a tiltakozó tömegbe, ezt a katonák megtagadták, és átálltak a tüntetők oldalára – ezzel pedig elkezdődött az egész kommunista rendszert leverő romániai forradalom. Ceausescu 1989. december 22-én a vereség tudatában elmenekült a pártszékházból, de a diktatúra végét ünneplő országban még napokig tartott a lövöldözés a katonaság és rejtélyes "terroristák" között. Ennek 850 ember esett áldozatul.

A katonai ügyészség most ennek kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a tettesek előre kidolgozott terv alapján egy polgárháború látszatát keltették, "az új vezetők hatalomra juttatása és legitimálása" érdekében. A vádhatóság novemberben emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatot ismeretlen tettesek ellen az 1989-es romániai forradalom ügyében.

Tőkés a közmédiának hosszan nyilatkozott a tanúskodás után. A Ceausescu bukása utáni harcok kapcsán azt mondta, abban a felelősség az új hatalmat terheli, amely Ion Iliescu nevéhez köthető. Beszélt a rendszerváltás utáni első kormánnyal való kapcsolatáról is. Azt mondta, nem volt semmilyen szerepe az új kormány megalakításában, neki csak kirakat-szerepet szánt az akkor alakuló hatalom, mikor bevonták a Nemzetmentő Front Tanácsába. Szerinte az új országvezetés az ő személyével akart hitelesnek látszani, de nem valódi kapcsolat közte és a kormány között.