Bármit is mond Orbán, köszönet illeti

Veszélyben az 1990 után kivívott szabadság, a vasfüggöny utáni világ, miután Oroszország 1945 után példátlan módon területet rabolt el egy szomszédjától – figyelmeztetett Daniel Fried. A washingtoni kormánybiztos szerint Magyarországnak is alapvető érdeke Oroszország feltartóztatása, amihez a szankciók hozzájárultak.

"1990-ben Európa demokratikus egyesülését nem egyedül érte el az Egyesült Államok és a nyugati világ, hanem például a folyamatban a kezdetektől részt vevő Magyarországgal, amely 1956 megfogalmazott célját végül elérte: egy szabad országot a szabad Európában." A nyugati, demokratikus berendezkedés kiterjesztése a balti államoktól a Fekete-tengerig egy 100 milliós térség javát szolgálta, és szolgálja ma is – ha kellő határozottsággal, egységesen fellép a Nyugat Oroszországgal szemben.

A 21. század retrográd cárja

A '80-as évek elején Leningrádban is szolgálatot teljesítő diplomata szerint ma Oroszországnak az a célja, hogy amennyire tudja, visszaállítsa a volt Szovjetunió érdekszféráját. Ideológiailag azonban nem a kommunista szuperhatalomra emlékeztet a Vlagyimir Putyin vezetése alatt álló ország, hanem a nemzeti liberális forradalmak, így a magyar szabadságharc eltiprásában segítő I. Miklós Oroszországára – amelyet meg kell állítani.

Az Ukrajnával szemben fellépő, a Krímet egyoldalúan magához csatoló, a kelet-ukrajnai szakadárokat támogató Oroszországnak Fried szerint a Nyugat egyértelmű jelzést küldött azzal, hogy szankciókat fogadott el. (Az orosz vezetés sosem ismerte el, hogy részt vett volna a harcokban Kelet-Ukrajnában, de ezt több önkéntes résztvevő is igazolta, és a donyecki és luganszki szakadárok sem csináltak titkot belőle, hogy orosz reguláris erők is részt vesznek a harcokban. A Krímet illetően viszont azt Putyin sem tagadta, hogy az elszakadásról szóló helyi népszavazáskor már jelen voltak a félszigeten az orosz katonák.)

Fried szerint felmerülhet a kérdés, hogy nem kellett volna esetleg intenzívebben, akár katonailag is megsegíteni Ukrajnát, erről folyt is vita Barack Obama kormányában, de végül Európával szolidaritást vállaló szankciók mellett döntöttek.

Bármit mondott Orbán, segített

„Köszönetemet szeretném kifejezni a magyar kormánynak.

Bárhogyan is nyilatkozott a magyar kormány, újra és újra csatlakozott az európai konszenzushoz”

– mondta a szankciókért felelős államtitkár.

A szankciók szerinte igenis hatásosak voltak és szerepet játszottak abban, hogy Oroszország nem ment tovább. „Aki azt gondolja, hogy enélkül is megálltak volna, az nem ismeri az orosz történelmet. Persze, hogy továbbmentek volna, erről szólt egész Novorosszija is” – mondta a szakadárok által propagált, az orosz állami sajtó által is gyakran elővett eszméről, amely szerint Kelet- és Dél-Ukrajnát kiszakítva kell létrehozni egy új államot.

Hogy ez nem jött létre, ahhoz az ukránok ellenállása mellett a Nyugat ellenállása is kellett – vélte.

A szankció áldozat, de nem akkora

Oroszország most kivár, azt nézi, fennmarad-e vele szemben a nyugati egység. Figyelemmel kíséri a német, a francia választásokat, vagy épp a Trump győzelmét hozó amerikai választást – mondta az államtitkár.

Fried elismerte, hogy az Oroszországot korlátozó gazdasági intézkedések – ezek a hitelekhez való hozzáférést is akadályozzák az alacsony olajárak miatt jelentős költségvetési hiánnyal operáló országnak –, közvetve a nyugati gazdaságoknak is veszteséget jelentenek. Leginkább a balti államokat és Lengyelországot érinti, de Magyarországot is.

Azt azonban a diplomata kétli, hogy valós lenne a magyar kormány által hangoztatott 6,7 milliárd dolláros veszteség.

A károkat nehéz felmérni: nem világos, mekkora szerepet játszanak benne a szankciók, és mekkorát a csúcshoz képest alig harmadára esett olajárak, amelyek legfontosabb bevételi forrásától fosztották meg Oroszországot. (Fried szerint a kereskedelmi forgalom visszaesésének kétharmadáért ez felel.)

A két szám közötti nagy különbség abból adódik, hogy a magyar fél ráadásul nem csak az Oroszországba irányuló magyar export esésének egészét számolja bele a szankciók miatti károkba, de az Oroszországgal szoros gazdasági, kereskedelmi kapcsolatban álló posztszovjet államokkal folytatott kereskedelem csökkenését is.

Trump sem oldja fel a szankciókat?

A kampányban még oroszbarátsággal vádolt republikánus elnök, akinek győzelme után az is felmerült, hogy az orosz titkosszolgálatok szerepet játszhattak hatalomra jutásában, egyelőre nem úgy néz ki, hogy Ukrajna rovására egyezne ki Oroszországgal.

A szankciók egyoldalú feloldása, enyhítése, anélkül, hogy az orosz fél bármit tenne értük, Fried szerint kizárt, függetlenül attól, hogy ezzel kapcsolatban milyen találgatások jelentek meg. „Ez egy orosz agresszió, egy szuverén kormány ellen.” A legfőbb bizonyítékot a negyven éve hivatalban lépő, lassan nyugdíjba készülő veterán diplomata szerint Rex Tillerson külügyminiszter és Mike Pence alelnök nyilatkozatai adják.

„Én azt olvasom ki, hogy fennmarad az erős, Oroszország feltartóztatására irányuló politika egésze, így az Ukrajnával kapcsolatos Oroszország-politika sem változik.”

A túl szoros orosz kapcsolatai miatt lemondásra kényszerült nemzetbiztonsági főtanácsadó, Michael Flynn kapcsán Fried elmonda: nem szivárogtak ki pontos részletek arról, miről tárgyalt Flynn a washingtoni orosz nagykövettel Trump beiktatása előtt a szankciók lehetséges enyhítését illetően, de szerinte a müncheni biztonsági konferencián elmondottakkal az Egyesült Államok világossá tette külpolitikai irányát. Így „bármi is történt előtte, az már a múlt része.”

Oroszország azonban enyhíthet a helyzetén, a minszki megállapodás betartásával, amely tűzszünetet ír elő Kelet-Ukrajnában. „A tűzszünet azonban, mondjuk úgy, nem érvényesül teljesen és a megsértésért többnyire az orosz fél felel. Szerintünk sem teljesíti vállalt kötelezettségeit Oroszország.” Ha ezt tenné, akkor néhány szankción enyhíteni lehetne. Ehhez

• vissza kellene állítani Ukrajna határait,
• teljeséggel visszaállítani az ukrán fennhatóságot Donyeck és Luganszk szakadár „népköztársaságaiban”,
• valódi, ukrajnai választásokat kéne tartani a most még szakadár területeken.

De mivel a megállapodás csak Kelet-Ukrajnára, nem a Krímre vonatkozik, Fried szerint biztos, hogy 

Hogy pontosan milyen szankciókat lehetne visszavonni, azt Fried szerint közösen kellene megvitatnia az Egyesült Államoknak és az EU-tagjainak, így Magyarországnak is.

Ez azonban még messze van, az orosz fél nem elég konstruktív, így Fried szerint alapvető nemzeti érdek és a szabad világ érdekei azt diktálják, hogy a maradjanak érvényben a szankciók – amelyek amerikai cégeket is érintenek. „Az Oroszországgal való üzletelés nagy kockázatot és nagy hasznot jelent. Nem lehet a hasznot privatizálni, a károkat pedig szétteríteni” – adta meg az üzleti szereplők felelősségvállalásának irányát Fried.

Szerinte elvben nincs miért kifogásolni azt a magyar igényt, hogy folyjon vita a szankciók fenntartásáról – de ilyen vita, az EU magas szintjén, a tagállamok részvételével volt is. „Budapesten voltam, amikor tavaly nyáron érvelt a megvitatás mellett a magyar kormány, teljes joggal. Ezután az EU külügyminiszterei meg is vitatták a szankciókat és fenntartásuk mellett konszenzusra jutottak” – mondta Fried, aki szerint a kétségtelen anyagi áldozatokat követelő szankciókkal kapcsolatban nem szabad elfelejteni, hogy miért is léptek életbe:

„Az orosz agresszió miatt, amely nyomán 1945 óta először történt meg, hogy egy ország Európában területet rabolt el szomszédjától.”

Fried szerint Magyarország pontosan tudja, mit jelent az agresszió, hiszen ennek elszenvedője is volt és ennek emléke élénken él, az ezzel szembeni fellépésről szól 1956.

Nem szabad elfogadni az agressziót, csak azért, mert az orosz propaganda ezt szajkózza. „Ha elfogadjuk, azzal új vasfüggöny jelenik meg Európában.”

Még érvényben a magyarokat kitiltó lista

Fried nem csak az Oroszországot érintő, de minden amerikai szankció felügyeletéért felelős államtitkárként kérdésünkre elmondta:

továbbra is érvényben van az a lista, amely alapján magyar kormányzati személyek nem léphetnek be az Egyesült Államokba.

Hogy ebben a körben az NAV volt vezetője, Vida Ildikó és más, kormányközeli személyek is benne vannak, azt az államtitkár nem kommentálta, de elmondta:

a korlátozó rendelkezés érvényben van, és az Egyesült Államok bízik benne, „hogy a magyar fél megteszi a szükséges lépéseket a korrupciós ügyeket illetően.” Konkrét ügyeket nem említett.

(Borítókép: Vlagyimír Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozója Budapesten, 2017. február 2-án. Fotó: Sputnik/Alexei Druzhinin/Kremlin/Reuters)