Az amerikaiak elismerték, civileket bombázhattak Irakban
További Külföld cikkek
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
Az amerikai hadsereg által vezetett koalíció szombaton elismerte, hogy a Moszul ostrománál egy hete végrehajtott légicsapásuknak civil áldozatai is lehetnek. Mivel a város nyugati felén még most is komoly harcok folynak, egyelőre annyi biztos, hogy házak dőltek össze az amerikai légicsapások utáni napokban.
A szombaton indított vizsgálat azt próbálja meg kideríteni, hogy az épületek a légicsapás miatt dőltek-e össze, vagy mert az Iszlám Állam terroristái felrobbantották azokat, hogy így keltsenek zavart, írja a New York Times. Az utóbbi sem lenne szokatlan, hiszen a városból a harcok miatt menekülők elmondták, hogy az Iszlám Állam harcosai élő pajzsként használják a lakosokat, és lelövik azokat, akik menekülni próbálnak az ostrom sújtotta negyedekből, írja a Reuters.
Egy helyi jogász és két moszuli lakos a Reuters tudósítójának egy harmadik szcenárióról is beszélt, miszerint a légicsapás egy robbanóanyaggal megrakott ISIS-es teherautót talált el, az robbantotta fel a házakat.
2003 óta a legsúlyosabb
Eddig negyven halott került elő a romok alól, írja a Reuters. De iraki források szerint a március 17-i moszuli légicsapásnak akár 200 áldozata is lehet.
Iraki illetékesek azt állították, hogy a Trump-kormányzat könnyített a légicsapások elrendelésének rendszerén, így az iraki erők könnyebben kérhetnek légi segítséget. Az iraki hadsereg korábban elégedetlen volt az Obama-adminisztráció körülményességével. A Pentagon ugyanakkor tagadja, hogy ilyen könnyítéseket léptettek volna érvénybe.
Az mindenesetre biztos, hogy a légitámadást az iraki erők kérésére rendelték el, akik szerint a területen az Iszlám Állam erői bújtak meg.
Moszul nyugati felének február 19-én kezdődött ostroma óta a nem hivatalos jelentések szerint 700 civil vesztette életét, részben az ISIS, részben a koalíciós erők akciói miatt, mutat rá a Reuters.
Megváltoztatták a stratégiát
A helyzet azért ilyen súlyos, mert Moszul óvárosát keskeny, nehezen bevehető utcák hálózata alkotja. A negyed igen sűrűn lakott, a terroristák pedig a lakott területre épített állásaikból védekeznek.
Az ISIS brutális harcmodoráról az Indexnek is meséltek, amikor a helyszínről tudósítottunk.
A koalíciós seregek most utcai harcokra kiképzett speciális egységeket vetnek be, és leállítanák a légicsapásokat. A legsűrűbben lakott részeket pedig egyelőre csak bekerítik, de a város más részein nyomulnak előre, idézi forrásait a Reuters. Más hírek szerint leállították Nyugat-Moszul ostromát.
A helyzet egyébként a város keleti, felszabadított felében sem stabil, derült ki, amikor egy hónapja a helyszínen jártunk.