Salamon
7 °C
14 °C

Times: kemény ultimátum elé néz Magyarország

GettyImages-542743004
2017.04.04. 12:27 Módosítva: 2017-04-04 14:21:24

A The Times című konzervatív brit napilap értesülése szerint

Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a migránsok rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból.

A brit lap online kiadásán kedden megjelent cikk név nélkül idéz egy magas rangú diplomáciai forrást, aki a hat alapító tagállam egyikét képviseli. A The Times idézete szerint a diplomata azt mondta, hogy

a két országnak választania kell: vagy részesei az európai rendszernek, vagy nem. Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van.

Az idézett diplomata szerint az EU bízik abban, hogy az unió bírósága jóváhagyja a kvótarendszert, és akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is tartania kell magát a döntéshez, ellenkező esetben pénzügyi és politikai következményekkel egyaránt számolniuk kell.

Nincs többé kimaradási lehetőség, nincs többé olyan, hogy egyik lábunk bent, a másik kint. Ebben nagyon kemények leszünk.

A The Times értesülése szerint a többi EU-tagállam ősszel készül erőteljesen felvetni az egység kérdését a két országnál, akkor, amikor már javában tartanak Nagy-Britanniával a kilépési tárgyalások.

Nem lehet senkit kizárni

Már a görög válság alatt ment a spekulálás arról, hogy Görögországot kiteszik-e az euróövezetből vagy esetleg az EU-ból, de

ilyen szabály egyszerűen nincs.

Legfeljebb olyasmiről lehet szó, hogy felfüggesszék egy kormány szavazati jogát, ha megsérti az uniós alapjogokat. (Ebbe az érintett tagországon kívül az összesnek egyhangúlag bele kellene egyeznie, azaz Magyarország és Lengyelország kölcsönösen megvétózhatja, hogy a másik így járjon.)

Jó eséllyel eljárás lesz belőle

A Times forrása által emlegetett pénzügyi és politikai következményekkel viszont lehet számolni. Az EU elfogadta 160 ezer menedékkérő áthelyezését Görögországból és Olaszországból a többi uniós országba. Az intézkedéssel eredetileg 54 ezer embert Magyarországról is elvittek volna, de a kormány lemondott a lehetőségről, végül ezt törökországi menekültek áthelyezésére csoportosították át. Helyette 1294 embert kell fogadnunk.

Esetleg az Alkotmánybíróság segítheti ki a kormányt

Az utolsó kvótaellenes mentsvár az Alkotmánybíróság lehet, amely egy fél évszázados vitába kapaszkodva próbálhatja kitúrni a kvótázást a magyar jogból.

Ezt többek között magyar ellenszavazattal, de a tagállamok minősített többsége elfogadta. Magyarország az EU bíróságán támadta meg az intézkedést, de ha ott nem kaszálják el (és a Times forrása elég biztos abban, hogy nem fogják), idén szeptember végére be is kellene fejezni. Az áthelyezés viszont mindehol nagyon lassan halad, Magyarország és Lengyelország egyáltalán nem akarja végrehajtani, és újabban már Ausztria is nyíltan vonakodik.

A magyar és szlovák közös keresetet május 10-én tárgyalja az Európai Unió Bírósága. A hallottak alapján először főtanácsnoki indítvány születik, majd a bíróság nagytanácsa dönt. Rotáció alapján választják ki, hogy milyen nemzetiségű bírák ülnek a tanácsban, így előfordulhat, hogy magyar, szlovák, lengyel és román bíró is bekerül a tizenöt fős döntnöki testületbe. Ha a Bíróság igazat ad a magyar és a szlovák keresetnek, felfüggeszthetik a menekült-áthelyezést. Ítéletet nem a tárgyalás napján, hanem később hirdetnek.

Ha egy tagállam nem felel meg egy elfogadott uniós jogszabálynak, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene. Ez hosszas levelezgetés és egy bírósági eljárás után pénzbüntetést jelent.

Micsoda, a tavalyi népszavazás miatt büntetnének?

Nem. Ott is kvótáról volt szó, de a kormány többször leszögezte, hogy a népszavazás nem az ideiglenes 160 ezres, hanem egy állandó áthelyezési rendszerről szólt. Hogy ez mennyire valós veszély, azt jelzi, hogy máig nem szavaztak róla, gyakorlatilag beragadt az uniós döntéshozatali eljárásban (a nyilatkozatok alapján nincs is meg hozzá a szükséges többség). Az EUrologus nemrég az uniós migrációs biztosnál is rákérdezett, mi a helyzet. „Tárgyalunk róla, és keressük azt az igazságos és fenntartható modellt, ami könnyítheti a frontországokra nehezedő terhet. Még nem találtuk meg” – ismerte el Dimitrisz Avramopulosz, hogy a tavaly májusi javaslat egyelőre nem halad sehova.

Pontosan ilyen eljárást lengetett be tavaly Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar tagja. „Gondolom, hogy a jelen esetben is hasonló a mechanizmus, ha valaki nem hajtja végre” a döntést. Elismerte, hogy a visegrádi országok ellenállása miatt politikailag kényesebb lehet az ügy. „Nem tudom, az Európai Bizottság emiatt a normális eljárást folytatja le vagy rugalmasságot mutat,” de

az én ismereteim szerint a Bizottság ilyenkor mindig a végrehajtás fontosságát hangsúlyozza, úgyhogy számomra ez inkább a normál eljárást vetíti előre.

Vagyis a kvótázás végrehajtási határideje körül, azaz idén ősszel valószínűleg tényleg ismét felmelegszik a vita.