Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Szíria ügyében is talált külön utat Orbán

000 DV1882936
2017.04.07. 19:06

Egy sikert már mindenképp elkönyvelhet Donald Trump a szíriai hadsereg légibázisa elleni rakétatámadással: nem mindennap történik meg, hogy egy amerikai katonai beavatkozást egységesen támogat nem csak az EU és a NATO – ez sem kis dolog – de még Egyiptom, Szaúd-Arábia és Izrael is.

Különösen hatásosnak tűnik a mutatvány, hogy ezt Trump nemzetközi felhatalmazás nélkül tette és ezt egyértelműen csak két ország ítéli el, amelyek azonban Aszad támogatóiként nem is tehetnek másként: Oroszország és Irán.

Pénteken az ENSZ BT is összeült, ennek részleteiről itt olvashat bővebben.

Svéd csavar

Az is Trumpot erősíti, hogy Kína – aminek vezetője, Hszi Csinping pont Floridában tárgyal Trumppal – is csak óvatosan semleges álláspontot fogalmazott meg, elsietettnek és felületesnek nevezve ugyan az amerikai beavatkozást, de ugyanígy elítélve a vegyi fegyver használatát is.

A semleges kínai állásponthoz legközelebb a NATO-n kívüli Svédország állt, egyetlenként az EU-ban, amely egyértelmű kétségeket fogalmazott meg Trump lépésével szemben: az ENSZ Biztonsági Tanácsában jelenleg nem állandó tagként elnökséget vivő Svédország külügyminisztere, Margot Wallström jelezte, hogy a nemzetközi jog szempontjából kérdéseket vet fel a rakétacsapás. A  svéd kormány – elítélte a szíriai hadsereg által végrehajtott vegyifegyver-támadást –, politikai megoldást sürgetett, mielőbbi ENSZ BT-határozattal, amelyet legnagyobb sajnálatára az állandó tagok közti ellentétek – Oroszország vétója – miatt nem tudtak korábban tető alá hozni. 

Van jogalap a beavatkozásra

Kétségtelen, ENSZ BT-határozat nem született, amely alapján Washington beavatkozhatott volna. Katonai akciót Szíria területén legfeljebb a 2015 novemberében elfogadott, 2249-es határozat engedett, ez azonban csak az Iszlám Állam és az akkori an-Núszra ellen tette ezt lehetővé – másképp Moszkva megvétózta volna a határozatot, nehogy Bassár el-Aszad ellen is használható legyen.

sayrat

Valki László nemzetközi jogász azonban felhívta a figyelmet arra, hogy Szíria a vegyi fegyvereket tiltó nemzetközi szerződéshez 2013-ban csatlakozott és azt a bevetéssel megsértette.

„Nem zárom ki azt az értelmezést, mely szerint a vegyi fegyverek további használatát megakadályozó katonai támadás jogszerű a 2011 óta tartó szíriai polgárháborúban, ahol Aszad csapatai már többször is vegyi fegyvert vetettek be. Az ilyen beavatkozás feltétele a szükségesség és az arányosság, és ezt feltehetően figyelembe vették” – mondta a nemzetközi jogász, ezzel magyarázva, miért épp ezt hangsúlyozták az amerikai lépést támogató külföldi nyilatkozatok. A Tomahawkok csak azon a katonai támaszponton csapódtak be, amelyről hírszerzési adatok szerint útnak indultak a vegyi fegyvert bevető repülőgépek. Ebben az esetben akkor is arányos a beavatkozás, ha a bázis elleni csapásban civilek is meghaltak. Egyelőre hétre teszik az áldozatok számát, ezek között lehetett a bázison tartózkodó civil is.

A támadás akkor lett volna jogszerűtlen, ha az amerikaiak az Aszad-rezsim helyzetének megnehezítése céljából polgári infrastruktúrát támadtak volna.

Az EU és a NATO sem neheztelt, hogy előzetes értesítés nélkül hajtotta végre a támadást Trump. (Persze, nem kizárt, hogy Washington jelzett, de előzetes értesítés érkezéséről egyedül Izrael számolt be.)

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szoros együttműködést ígér az Egyesült Államokkal, amely a szükséges eszközt vetette be a barbár szíriai hadsereggel szemben. Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár pedig kijelentette: a felelősség teljes egészében a szíriai vezetést terheli a kialakult helyzetért.

Finnugor különút

A NATO és az EU tagjai egyenként is hasonlóan nyilatkoztak. A balti államok helyzetükből adódóan kiemelték azt is, hogy a beavatkozás fontos figyelmeztetés Oroszországnak is. A német kancellár is érthetőnek nevezte az amerikai lépést, amelyet a szíriai vezetés „ártatlan emberek szenvedését okozó háborús bűncselekménye” váltott ki. Angela Merkelhez hasonló nyilatkozatok voltak a jellemzők Nyugat-, Dél- és Közép-Európán át, Kanadától Nagy-Britannián keresztül Törökországig szinte mindenütt. Két apróbb kivétel volt a NATO-ban és az EU-ban:

Miközben a többség a békét erősítő lépésként értékelte a határozott fellépést, Finnországban a külügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy Szíriában nagyhatalmak kerülnek ellentétbe. Kicsit eltérően fogalmazott a fővonaltól a magyar külügyminisztérium is: elítélte ugyan a vegyi fegyver-támadást, de kiemelte, hogy a rendezés legfontosabb eleme az orosz-amerikai együttműködés.

Sauli Niinistö finn külügyminiszter
Sauli Niinistö finn külügyminiszter
Fotó: Don Emmert / AFP

A külügyi és külgazdasági minisztérium kerülte, hogy állást foglaljon magáról az amerikai beavatkozásról, és inkább az Iszlám Állam mielőbbi legyőzésének fontosságát hangsúlyozta.

Orbán Viktor is csak általánosságban fogalmazott péntek reggel anélkül, hogy Washington mellett állást foglalt volna: 

„Az éjszakai világpolitikai fejlemények aláhúzzák annak jelentőségét, hogy a biztonság és a rendezettség milyen fontos. Magyarországnak – legyen szó háború, fegyverkezés, béke vagy migráció kérdéséről”.

Le Pen már nem örül Trumpnak

A nemzetközi közösség kormányainak egységes hozzáállásában több helyen épp az az ellenzék nem osztozott, amelyet az az EU megosztóiként, közvetve vagy közvetlenül Oroszország potenciális szövetségeseiként tartanak számon.

A brexit szószólójaként az UKIP-et egykor vezető Nigel Farage  szerint Trump szavazóit aggodalommal töltheti el a lépés, amelynek nem láthatók következményei. A Nemzeti Front francia elnökjelöltje pedig a világ csendőrének nevezte Washingtont. Marine Le Pen szerint meglepő, hogy Trump nem várta meg a vegyifegyver-támadás körülményeinek vizsgálatait, igaz, egy ilyen vizsgálóbizottság felállítása, az a korábbi támadások hátterének feltárása eddig is elakadt, részben épp Aszad és Moszkva hozzáállásán.