Lukács
9 °C
22 °C

Orbán példaképe még közelebb kerülhet a teljhatalomhoz

2017.04.15. 11:13 Módosítva: 2017-04-15 11:45:19

Az elnöki rendszer bevezetéséről döntenek a törökök vasárnap népszavazáson. Ha a többség támogatja az erről szóló alkotmánymódosítást, akkor ezután nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lesz a végrehajtó hatalom feje az országban.

A köztársasági elnök jelenleg – 2014 augusztusa óta – Recep Tayyip Erdogan, akinek Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, példaképének tekinti. Erdogan célja évek óta a kormányzati berendezkedés megváltoztatása. Azt állítja, hogy ez nem az ő személyes céljait szolgálja, hanem az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá tenné országát.

Erdogan mester egyébként nem bíz semmit a véletlenre: a szavazócédulákon

az elnöki rendszer bevezetését támogató igen felirat fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző nem pedig barna háttér előtt szerepel.

Mondjuk lehet, kár ebbe belekötni, írhatnák feketével fekete alapon is, ugyebár. Vagy úgy, hogy egy gyaur kutya, netán Soros György fogja a kezében a nem szócskát.

A referendumon egyébként 55,3 millió belföldön élő és nem egészen 3 millió külföldön élő török szavazhat. Az országban 380 ezer rendőr és csendőr felel majd a népszavazás biztonságáért, de ha kell, be tudják vetni a szárazföldi hadsereg hatezer tagját is, írja az MTI.

Az ország keleti tartományaiban helyi idő szerint reggel 7 órakor nyílnak az urnák és 17 óráig lehet szavazni, a nyugati tartományokban reggel 8 órától várják a voksolókat, akik 18 óráig élhetnek választójogukkal. A török fővárosban vasárnap ingyenes lesz a tömegközlekedés.

A legutóbbi közvélemény-kutatások nagyrészt az alkotmánymódosítás mellett szavazók szűk, 51-52 százalékos győzelmét vetítik előre, (de van olyan felmérés, amely 60 százalék feletti eredményt jósol a támogató szavazatoknak). Kisebb számban, de a nem voksok hasonló arányú, 51-54 százalékos előnyére számító cégek is vannak.

A parlamenti pártok közül a CHP, valamint a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) a kezdetek óta bírálja az elnöki rendszer ötletét. A legkisebb parlamenti tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahceli a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) oldalán áll a kérdésben, de a MHP-n belül időközben alakult ellenzék Merel Aksener vezetésével nem támogatja az elnöki rendszer ügyét.

Európai uniós politikusok a tavaly július 15-ei török puccskísérlet nyomán kezdődő tisztogatások mértéke miatt élesen bírálták Ankarát, néhányan megkérdőjelezték Törökország uniós csatlakozásának lehetőségét is. Ankara eközben azzal vádolt meg több EU-tagállamot, hogy menedéket nyújt a puccsistáknak és az összeesküvés támogatóinak, pártolva így a Törökország-ellenes tevékenységet folytató terrorszervezetek működését.

erdogan
Fotó: AFP

Márciusban Németország és Hollandia megakadályozta, hogy török miniszterek az elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak a helyi török közösségek előtt. A török vezetők ezért a népszavazási kampányban többször nácinak, fasisztának, idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat, valamint markánsan szembeállították a brexit folyamatát az egyre inkább függetlenné váló Törökország képével.