Nem tetszett az Európa Tanácsnak a török népszavazás
További Külföld cikkek
- Az Egyesült Államok szerint hamarosan tűzszünet jöhet a Közel-Keleten
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet választási megfigyelői szerint a Recep Tayyip Erdoğan teljhatalmát eredményező alkotmánymódosítást lehetővé tévő török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi sztenderdeknek – írja a Time. A népszavazás az Európa Tanács normáinak sem felelt meg.
Tana de Zuleta, a szervezet munkatársa elmondta, a választási bizottsági döntése, ami alapján a bizottsági pecsét nélküli szavazócédulákat is elfogadták, amennyiben azokat bizonyíthatóan a szavazóhelyiségről kívülről hozták, lehetővé tette a választási csalást.
A szervezet szerint ezen kívül a népszavazást megelőzően az "igen" kampány sokkal hangsúlyosabban jelent meg a médiában, miközben a "nem" mellett kampányolókat pedig megpróbálták megfélemlíteni. A szavazócédulákon egyébként az elnöki rendszer bevezetését támogató "igen" felirat jótékonyan fehér alapon, az alkotmánymódosítást ellenző "nem" barna háttér előtt szerepelt, és magán a szavazólapon a népszavazási kérdés nem is volt rajta.
A nem hivatalos eredmények szerint az igenek nyertek a népszavazáson. Az igenek győzelmével Recep Tayyip Erdoğan kiszélesíti az elnök jogköreit, és lényegében teljhatalmat szerezhet. Ez alapjaiban írja át az 1923-ban létrehozott török köztársaság berendezkedését.
Fehéroroszország örül az eredménynek
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török államfőt az elnöki hatalom kiterjesztéséről szóló, előző napi népszavazás sikeres lebonyolítása alkalmából - közölte hétfőn az elnöki hivatal sajtószolgálata, írja az MTI.
"Az alkotmányreform mellett állást foglalva a török nép támogatta a jelenlegi hatalomnak a gazdasági növekedésre, az ország politikai stabilitására és békéjére irányuló erőfeszítéseit" - emelte ki a közlemény szerint Lukasenka, aki "meggyőződését fejezte ki, hogy a népszavazáson elfogadott döntés tovább erősíti Törökország szuverenitását és függetlenségét".
A fehérorosz államfő arra számít, hogy Minszk és Ankara - népeik érdekében - a jövőben is következetesen erősítik a kétoldalú partneri viszonyt.
Németország tudomásul veszi
A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás előzetes végeredményét és tiszteletben tartja a török polgárok azon jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről - közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter.
A közös közleményben azt írták, az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás "szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára".
A német kormány elvárja, hogy a török kormány "a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével" - tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
A szövetségi kormány "emlékeztet" arra is, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság "súlyos kételyeket" fogalmazott meg az alkotmányreform eljárásával és tartalmával kapcsolatban. Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, valamint európai uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján "köteles" figyelembe venni ezeket a kételyeket.
Mindezen kételyekről a "lehető leggyorsabban" politikai megbeszéléseket kell kezdeni Törökországgal kétoldalú, bilaterális szinten, illetve az uniós intézmények és Törökország közötti kapcsolatok szintjén - közölte Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
Franciaország is
Németország után Franciaország is arra kérte a török vezetést, hogy kezdeményezzen párbeszédedet a török társadalmat alkotó valamennyi politikai erővel, miután úgy ítéli meg, hogy az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás szoros eredménye a tervezett reformokkal szembeni megosztottságot tükrözi.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint Francois Hollande köztársasági elnök jelezte, hogy Franciaország tudomásul veszi az igenek győzelmét a vasárnapi népszavazáson, de "a legnagyobb figyelemmel fogja követni az Európa Tanács és az EBESZ értékeléseit a szavazásról".
"A közzétett számok azt mutatják, hogy a török társadalom minden szempontból megosztott a tervezett reformokat illetően" - olvasható a közleményben. Franciaország számára "az Európa Tanács kertében vállalt értékek és kötelezettségek őszinte és szabad párbeszéd felé kellene vezetniük a török hatóságokat a politikai és társadalmi élet minden szereplőjével" - hangsúlyozta Francois Hollande.
A francia elnök ugyanakkor arra is figyelmezett, hogy a halálbüntetésről tervezett referendum "természetesen szakítást jelentene ezekkel a értékekkel és kötelezettségvállalásokkal".