Népszavazást tartanának az új lengyel alaptörvényről
További Külföld cikkek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
- Két elszabadult ló vágtatott végig London utcáin
Véleménynyilvánító népszavazás
Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: az ügydöntő népszavazás és a véleménynyilvánító népszavazás. Utóbbi esetében a népszavazás eredménye nem kötelezi az Országgyűlés.
Véleménynyilvánító népszavazásra akkor kerül sor, ha a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés véleménynyilvánító népszavazást rendel el.
Véleménynyilvánító jellegű népszavazást tartanak az új lengyel alkotmányról. Az első kérdés, hogy akarnak-e új alkotmányt a lengyelek, a második pedig azt tisztázná, milyen irányba kellene változtatni a mostani alaptörvényt, mondta el Andrzej Duda lengyel elnök egy pénteki rádióinterjúban.
Az MTI értesülése szerint a népszavazást Duda szerdán, a lengyel alkotmány napja alkalmából mondott beszédben jelentett be. A szónoklatból kiderült, hogy a szavazást jövőre, Lengyelország függetlenségének 100. évfordulóján tartanák. A rádióinterjúban Duda elmondta, mielőtt nekilátnának a munkának, először meg kell kérdezni a lengyeleket, milyen irányba kell elindulni, így a „társadalom által kijelölt keretekre” építhetnének a szakértők.
Az elnök szerint 1997-ben elfogadott, jelenlegi alaptörvény elavult, és nem tükrözi többek között azt, hogy Lengyelország azóta a NATO és az Európai Unió tagja lett, és „számos kérdést elégtelen módon” szabályoz. Az elnök szeretné, ha a lengyelek véleményt nyilvánítanának arról is, milyen államfői tisztséget akarnak.
Duda anyapártja, a Jog és Igazságosság (PiS) egyes tagjai is szkeptikusak a népszavazással kapcsolatban, de, az államfő hangsúlyozta: saját kezdeményezéséről van szó, ami több, már elhangzott álláspontot is figyelembe vesz.
Mind a PiS, mind az ellenzéki Kukiz´15 képviselői is többször felhozták már az új alkotmány témáját, viszont a két párt jelenleg együtt sem rendelkezik az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséggel. Más ellenzéki pártok bírálóan nyilatkoztak Duda kezdeményezéséről, szerintük ugyanis a jelenlegi lengyel politikai helyzet alkalmatlan az alkotmánymódosítási vitára.
Magyarországon hasonló utoljára2011-ben merült fel, de a baloldali ellenzéki pártok kezdeményezése ellenére végül a kormány inkább 12 kérdéses kérdőíveket küldött ki a 8 millió választópolgárnak. Ezt közel 1 millióan küldték vissza, aminek hatására a kormány pár helyen módosította az új Alaptörvényt, kivették belőle például a gyermekek után járó plusz szavazati jogot.