Zsanett, Janka
14 °C
30 °C

Ejtették a nemi erőszak vádját Julian Assange ellen

2017.05.19. 12:38 Módosítva: 2017-05-19 12:39:47

Megszüntette a svéd ügyészség a WikiLeaks kiszivárogtató oldal alapítója ellen nemi erőszak, szexuális zaklatás és kényszerítés miatti nyomozását – írta az MTI. Assange következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat.

A 45 éves Assange 2012 óta Ecuador londoni nagykövetségén él, ahol a Svédországnak való kiadatás elől keresett menedéket. Élőben itt látható a nagykövetség ablaka, ahol Assange gyakran megjelenik. A Sky News szerint a nyomozás megszüntetése azt is jelenthetné Assange számára, hogy elhagyhatja a követséget, de a brit rendőrség a svéd főügyész döntése ellenére közölte: le fogja tartóztatni a WikiLeaks-alapítót, ha elhagyja a nagykövetség épületét. 

Assange jókedvűen fogadta a svéd ügyészség hírét, a Twitterére ezt a képet rakta ki:

Assange eddig sem a nemi erőszak gyanúja miatti svéd nyomozástól tartott – következetesen visszautasította, hogy erőszakot tett volna a két nőn, akikkel állítása szerint intim viszonyban állt – hanem attól, hogy Nagy-Britanniából kiadva Svédországon keresztül végül az Egyesült Államokba vihetik, ahol a Wikileaks szivárogtatásai miatt állíthatják bíróság elé.

Egy ígéretét megszegte

Assange idén januárban feladott egy magas labdát Barack Obamának: közölte, ha a távozó amerikai elnök kegyelmet ad a WikiLeaksnek dokumentumokat átadó egykor Irakban szolgáló amerikai katonának, Bradley Manningnek – az azóta már nőként élő Chelsea Manningnek – akkor hajlandó elhagyni a londoni nagykövetséget és feladni magát a brit hatóságoknak, vállalva, hogy így akár az Egyesült Államokban is bíróság elé állhat. Obama a távozása előtt lecsapta a labdát és az ítélet szerint 2045-ben szabaduló Manning csütörtökön el is hagyhatta a börtönt.

Assange azonban mégsem adta fel magát, a svéd döntés nyomán tehát 

továbbra sem valószínű, hogy elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét.

Ausztráliai vándorgyerek

Assange életében ha valami állandó volt, az a folyamatos változás. Ennek köszönheti a nevét is. 1971-ben született a nyugat-ausztráliai Townsville-ben, de apja már születése előtt elhagyta 20 éves anyját, aki nem sokkal később hozzáment Richard Brett Assange színészhez, akivel Julian képzőművészetek iránt érdeklődő anyja egy vándorszínházat hozott létre. Így Assange  hol magántanuló volt, hol iskolába járt, több mint 30 városban élt.

1979-ben aztán a névadó nevelőapa elvált feleségétől. Az asszony új kapcsolatba lépett a hippypünkösdista „Család” vallási szekta egyik tagjával. Közös gyerekük született, majd a viszony 1982-re véget ért a férfival, akinek deklaráltan szabad szexualitást hirdető szektája később számos perbe keveredett a közösségben született gyermekek helyzete miatt. Ekkor azonban Assange-ék már Melbourne-ben telepedtek le hosszabb időre – először a fiú életében.

Diploma nélküli tehetség

Assange matematikát és fizikát tanult a Central Queensland Egyetemen, de oda csak 1994-ben járt. Jóval később 2003-2006-ban a Melbourne-i Egyetemen tanult, de ott sem diplomázott le. De már a ma ismert internet megszületése előtt részt vett hekkelésekben. Lényegében akkor, amikor megkapta első számítógépét – a CNN szerint természetesen egy Commodore-64-et, amelyhez modemet csatlakoztatva már kalandozott az akkor már kialakulóban lévő, bár, honlapok híján a maihoz látszatra egyáltalán nem hasonlító számítógépes hálón, ami még nem az Internet. 

Assange ekkor létrehozta a Nemzetközi Felforgatók nevű csoportot, állítólag már próbálgatta a szárnyait a Pentagon, a NASA, az amerikai haditengerészet rendszerébe betörve, de végigszörfözött a Citibank és az ausztrál távközlési szolgálat rendszerén is – legalábbis érdemi technikai részletek és megfogalmazott célok nélkül ezt sorolja fel a Wikipédia szócikke, bár a hivatkozott cikk ezt végül nem is említi.

Az azonban már bizonyos, hogy 1991-ben modemmel a netre csatlakozó számítógépe telefonvonalán keresztül végül lebukott, amikor a kanadai Nortel távközlési céghez tört volna be. A fellelhető adatok szerint ebből vádemelés csak 1994-ben, ítélet 1996-ban lett, de végül olcsón megúszta, 2100 ausztrál dolláros büntetéssel, akkori árfolyamon 230 ezer forinttal.

Talán inkább WикиLeaks?

A WikiLeakset 2006-ban alapította, de  az oldal 2010-ig ismeretlen volt a szélesebb nyilvánosság előtt. Assange eközben támogatókat keresett, az oldal Manning több tízezer dokumentumától vált megkerülhetetlenné. Az anyagok az amerikai hadsereg iraki és afganisztáni tevékenységéről – tévedésből megölt civilekről –, a guantanamói fogolytábor működéséről szóltak és rengeteg más, a követségek és a külügyminisztérium közötti leveleket is a nyilvánosság elé tárt. 

A WikiLeakset egyre többször érte a vád, hogy valójában az oroszok eszköze, különösen, a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány közben erősödött fel ez a nézet, miután az oldal közölte a Demokrata Párt belső levelezését – ezt a gaynú szerint orosz hekkerek szerezték meg –, amely csökkentette Hillary Clinton demokrata jelölt győzelmi esélyét és növelte az oroszok által szokatlanul nyíltan favorizált republikánus Donald Trumpét. Assange tagadja a kapcsolatot, és ezt bizonyítandó kész volt Trumpra nézve kellemetlen információt is megjelentetni. Igaz, ez kimerült abban, hogy felkérte a nyilvánosságot, hogy ha valakinek rendelkezésre áll Trump titkolt adóbevallása – amit ellentétben az új repubikánus elnökkel minden elődje magától nyilvánosságra hozott – akkor azt küldjék el a WikiLeaksnek. Erre mindmáig nem került sor.