Orbán a NATO-ban nem az oroszokkal van

Fel kell hívni a figyelmet a NATO balkáni bővítésének fontosságára, ez ugyanis fontos eszköz a térség békéjének és stabilitásának megszilárdítására, mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben a szövetség állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója előtt.  Ez a kijelentés abból a szempontból érdekes, hogy nagyon nem vág egybe Oroszország érdekeivel. 

"A Balkán bonyolult hely, vannak feszültségek" - mondta a rövid sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A kormányfő azt mondta: az ülésen érvelni fog a bővítés mellett. 

Montenegró június 5-én hivatalosan is a NATO tagjává válik. Montenegró és a NATO között 2006 novemberében kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások. Az ország parlamentje április 28-án fogadta el a csatlakozásról szóló törvényt, így tizenegy évnyi tárgyalás után Montenegró 29. tagként csatlakozhat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

A 650 ezres Adria-parti országnak ugyan nagyon kicsi hadserege van, de stratégiailag kiváló fekvésének köszönhetően a NATO az egész Adriai-tengert a befolyása alatt tarthatja. Az Amerikai Egyesült Államok korábban erősen támogatta Montenegró NATO-tagságát, mert ez "erőteljesen szolgálja az Egyesült Államok érdekeit". 

Oroszország azonban nem nézi jó szemmel a bővítési folyamatot, mert ez gyengíti geostratégiai pozícióit. Montenegró csatlakozásával az Adria teljes partvidéke a NATO-hoz kerül, hiszen Horvátország, Albánia és Görögország már korábban az észak-atlanti szövetség tagja lett. Kremlhez kötődő orosz üzletembereknek ugyanakkor a térségben sok cége és ingatlana van.

Oroszország m ár 2015-ben leállította a Montenegróval folytatott együttműködési programokat, köztük a katonaiakat is. Akkor Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke azt mondta: Európa kollektív biztonsága szempontjából visszalépést jelent Montenegró csatlakozása a NATO-hoz. A 444.hu ma arról írt, hogy épp most kezdődött el azoknak az oroszok által támogatott puccsistáknak a pere Montenegróban, akiket 2016-ban azzal bíztak meg, hogy  terrortámadásokkal akadályozzák meg Montenegró NATO-tagságát. 

Orbán Viktor Brüsszelben azt is bejelentette: Magyarország eleget fog tenni a NATO-beli vállalásainak és 2024-re a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 2 százalékára emeli a védelmi kiadásokat. Igaz, a költségvetési bizottság szerdán elutasította az LMP határozati javaslatát, hogy 2022-re a katonai költségvetés valóban elérje a GDP 2 százalékát.   

Erről Lázár János a mai Kormányinfón azt mondta: ma 400 milliárd forintot költünk a magyar honvédség támogatására és fejlesztésére, a GDP növekedésével is számolva így 2022-re a magyar katonai költségvetés nominálisan megháromszorozódik, és az 1200 milliárd forintot is elérheti.