Nem indult meg a vízummentes ukrán áradat

Az Ukrajnával szemben vasárnap bevezetett vízummentesség óta 59 ezren érkeztek az EU-ba, de közülük csupán 1682 jöttek vízum nélkül – derült ki az MTI jelentéséből.

A vízummentességre hosszú várakozás után került sor. Kijevben 2013 őszén épp azért indultak meg a tüntetések, mert az utolsó pillanatban Viktor Janukovics elnök visszamondta az EU-val kötendő társulási szerződés aláírását, így a tiltakozók attól tartottak, hogy a Moszkva felé irányított ország végleg elveszíti az esélyt az EU-integrációra – ami egyébként nem következik közvetlenül a társulási szerződés aláírásából – és a vízummentességre.

A tüntetés vezetett el végül Janukovics elüldözéséhez és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozáshoz és a Krím elcsatolásához.

Az új ukrán vezetés aláírta a szerződést – bár a piacmegnyitásra vonatkozó gazdasági kifogást éppúgy megfogalmazta, ahogyan az oroszbarátnak tartott Janukovics, az EU kedvezményt is biztosított erre az ukrán piac védelmében, de biztosítva az ukrán exportnak az EU piacaihoz való hozzáférést –, a turisták számára beígért vízummentesség azonban váratott magára. Magyarország is többször kifogást emelt az EU lassú reakciója miatt, a vízummentesség megadását sürgetve.

A turisták számára fenntartott vízummentesség az új, biometrikus útlevelekkel lehetséges, de egyelőre az ilyen útlevelek birtokosainak többsége is inkább vízummal lépte át a határt – igaz, ha hivatalos munkavállalókról van szó, akkor ez másként nem is lehetséges, hiszen a vízummentesség csak a turistáknak szól, szabad munkavállalásról nincsen szó.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter közben hétfőn egy tévéinterjúban kijelentette, hogy Ukrajnának már régóta be kellett volna vezetnie a vízumkényszert Oroszországgal szemben, amit a tárca alapvetően támogat. Szerinte azonban ez a lépés hátrányosan érintené az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten élőket, akik onnantól fogva csak vízummal léphetnének saját hazájukba. Oroszország az addig Ukrajna részét képező Krím félsziget 2014-es elcsatolása után olyan intézkedéseket hozott, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy az ott élők megtartsák ukrán állampolgárságukat, ezért a krímiek zöme felvette az orosz állampolgárságot.