Ausztrália milliárdos kártérítést fizet a fogva tartott menekülteknek

Az ausztrál kormány beleegyezett abba, hogy közel 70 millió ausztrál dolláros (14,5 milliárd forintnyi) kártérítést fizet mintegy kétezer menekültnek és menedékkérőnek, akiket a Pápua Új-Guineához tartozó Manus szigetén létesített menekültközpontban tartottak fogva nyomorúságos körülmények között, írja az MTI.

A keresetet tavaly nyújtotta be az ausztrál kormány és a menekültközpontot működtető két cég ellen 1905 menekült és menedékkérő, akiket 2012 novemberétől 2014 decemberéig tartottak ott fogva. Kártérítést követeltek a fogva tartási körülmények és rossz bánásmód miatt elszenvedett fizikai és lelki bántalmakért. A pernek szerdán kellett volna megkezdődnie a Victoria állambeli legfelsőbb bíróságon, és hat hónapot vett volna igénybe, de a sértettek ügyvédei az utolsó pillanatban tető alá hozták a peren kívüli megállapodást az ausztrál kormánnyal.

Korábban követendő példaként beszélt az ausztrál menekültpolitikáról Áder János államfő, amikor az ausztrál miniszterelnökkel találkozott Canberrában, illetve Szijjártó Péter is védelmébe vette az ausztrál menekültügyi gyakorlatot, mondván, ugyanolyan nemtelen támadások érik őket, mint a magyar kormányt.

A menekülteket és menedékkérőket képviselő ügyvédek szerdai melbourne-i sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy az összeget szétosztják a menekültközpont volt és jelenlegi lakói között, attól függően, hogy mennyi időt töltöttek ott, és milyen bántalmakat szenvedtek. Az ausztrál kormány és a központot működtető két cég beleegyezett abba is, hogy állja a három évig tartó ügyvédi munka költségeit is, amelyek várhatóan meghaladják a húszmillió ausztrál dollárt (négymilliárd forint).

Peter Dutton bevándorlásügyi miniszter "megfontolt döntésnek" nevezte az egyezséget. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak a fél évig tartó, bizonytalan kimenetelű bírósági eljárás ügyvédi költségeiért tízmilliókat kellett volna fizetni az ausztrál adófizetők pénzéből.

Ausztrália 2012 óta a Pápua Új-Guineához tartozó Manus szigetén és Nauru szigetországban helyezte el a tengeri úton érkezett migránsokat a menedékkérelmük elbírálásáig, de az ausztrál konzervatívok hatalomra kerülésük, 2013 óta szigorítottak a bevándorlási politikán. A zárt menekültközpontok létrehozását az ENSZ és különböző jogvédő csoportok is bírálták, "embertelennek" nevezve az ott uralkodó életkörülményeket. Sok bevándorló az afgán, dárfúri, pakisztáni, szomáliai, szíriai konfliktusok, míg mások a diszkrimináció és hontalanság elől menekült volna Ausztráliába, de ehelyett a menekültközpontba kerültek.

Pápua Új-Guinea a minap bejelentette, hogy hamarosan megkezdi a Manus szigetén lévő tábor felszámolását, amelyet októberig végleg be is zárna. Jelenleg több mint 800 migráns és menedékkérő tartózkodik a központban, amelynek működését tavaly a helyi legfelsőbb bíróság jogellenesnek találta.

Ausztrália tavaly, még az amerikai elnökválasztás előtt megállapodott Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok befogadja azokat a menekülteket, akik a megállapodás megkötésének idején Pápua Új-Guineán és Naurun tartózkodtak, azaz több mint 1300 főt, cserébe pedig Ausztrália közép-amerikai menekülteket fogad be. A Fehér Ház megerősítette, hogy tartja magát a megállapodáshoz, jóllehet Donald Trump amerikai elnök korábban azt mondta, hogy felülvizsgálja a - szerinte ostoba - megállapodást.