Amerikában SMS-sel és cseten is lehet gyilkolni

Ha most nem teszed meg, soha nem fogod!

Ezt az sms-t írta 2014. július 12-én Michelle Carter barátjának, Conrad Roynak órákkal azelőtt, hogy Royt holtan találták autójában, egy üres parkolóban. Roy egy benzinnel működő vízpumpát használt arra, hogy szénmonoxiddal töltse meg a kocsi utasterét, így vetve véget életének.

A 20 éves Carter ügyében múlt héten kezdődött a tárgyalás Massachusetts államban, és gyorsan le is futott: pénteken meghozta a precedensértékű ítéletet a bíró, aki szerint nem csak felbujtás vagy bűnsegédség, hanem konkrétan gyilkosság, amit a lány csinált. Az amerikai jogrendszer sajátossága miatt konkrét ítélet egyelőre nincs, azt majd második körben állapítják meg, az első meghallgatás augusztus 3-án lesz. A lány addig óvadék ellenében szabadlábon maradhat, de nem szabad kapcsolatba lépnie Roy családjával, és az államot sem hagyhatja el. Akár 20 évet is kaphat, írja az AP.

A történelmi jelentőségűnek is nevezhető perben az ügyészség azt állította, tetteivel a lány hajszolta bele az öngyilkosságba barátját, hogy a figyelem középpontjába kerüljön, így bűnös gondatlan emberölés miatt. A védelem szerint viszont Roy mindenképpen öngyilkos lett volna Carter viselkedésétől függetlenül, sőt, a fiú depressziója a lányt is rosszabb állapotba rántotta.

Szomorú, de akkor sem emberölés

Carter ügyvédjei két, látszólag egymásnak ellentmondó stratégia köré építették fel a védelmet: a négy öngyilkossági kísérleten túllevő Roy olyan súlyos depresszióban szenvedett, hogy mindenképp megölte volna magát, illetve Carter bármit is mondott a fiúnak, úgy érezte, hogy azzal segít neki, és nem mérlegelte, hogy valójában öngyilkosságba hajszolja.

A számítógépes előzmények szerint Roy többször is rákeresett az öngyilkosságra, és a korábbi négy kísérlete is azt mutatja, hogy önmagától is kész volt erre a tettre, nem kellett neki Carter rábeszélése.

Carter üzeneteit pedig részben egy antidepresszánsra, a Calexára fogták, amit 2014 áprilisában, hónapokkal Roy öngyilkossága előtt kezdett szedni a lány – a védelem szerint ez a gyógyszer befolyásolta a lány ítélőképességét, együttérzését, ezért nem érezte tettei valódi súlyát, miközben Roy problémái mellett sajátjaival is meg kellett küzdenie. „Szomorú, tragikus, ami történt, de akkor sem emberölés” – mondta az egyik védőügyvéd.

Kódolva volt a tragédia?

Roy és Carter 2011-ben, egy floridai nyaraláson találkoztak, és bár kiderült, hogy viszonylag közel, egymástól alig egy órányira laknak, két év alatt szinte nem is találkoztak személyesen, telefonon és interneten tartották a kapcsolatot.

Mindketten mentális problémákkal küzdöttek, Cartert 14 évesen anorexiával kezelték, testképzavara volt, rosszabb pillanataiban vagdosta is magát, és legalább egyszer komolyan elgondolkodott az öngyilkosságon.

Roy nála is súlyosabb állapotban volt, szülei 2012-es válása után depressziós lett, négy öngyilkossági kísérlete is volt, egynél, 2012 októberében pont Carter kérlelte, hogy ne tegye meg. Az, aki aztán 2014 júliusában rábeszélte az öngyilkosságra.

Végig asszisztált az öngyilkossághoz

A vád képviselői szerint Roy és Carter üzenetei bizonyítják, hogy Carter viselkedése két héttel barátja öngyilkossága előtt drasztikusan megváltozott – a védelem szerint az új gyógyszere miatt.

Az addig megértő barátnő egyik pillanatról a másikra elkezdte rábeszélni Royt az öngyilkosságra. Míg hetekkel a júliusi öngyilkosság előtt még azt írta neki, hogy ne is gondoljon ilyenre, és próbáljon meg inkább segítséget kérni, addig júliushoz közeledve egyre határozottabban beszélte rá Royt, hogy vessen véget az életének.

Lényegében bűntudatot keltett benne, hogy még mindig nem tette meg, olyanokat írt neki, hogy ha nem készül fel rendesen, akkor mindig lesz valami kifogása, amiért nem működött a módszere, majd amikor Roy eldöntötte, hogy a generátorra szerelt pumpa gázával öli meg magát, a lány sürgette, hogy szerezze be a szükséges dolgokat, és cselekedjen végre.

Napokkal az öngyilkosság előtt azt rótta fel neki, hogy mindig csak halogatja a dolgot, ahelyett, ugyanezt folytatta az öngyilkosság napján is, amikor előbb bűntudatot ébresztett Royban, hogy megint el akarja halasztani az öngyilkosságot, majd amikor a hajnalhoz közeledve a fiú inkább aludni akart, rábeszélte, hogy inkább hajtson kocsijával valami elhagyatott területre, hogy ne találjanak rá.

Ha most nem teszed meg, soha nem fogod! Mondhatod, hogy majd holnap megteszed, de valószínűleg nem fogod akkor sem

– írta a fiúnak egyik utolsó üzenetében.

Később, amikor Roy a mérges gázok miatt, utolsó elkeseredettségében még kiszállt az autóból, Carter utasította, hogy szálljon vissza az autóba, ahol aztán telefonon hallgatta végig, ahogy a fiú megöli magát. Ezt később egy iskolatársának vallotta be.

Figyelemre vágyott

Miután Roy meghalt, Carter üzenetet írt a fiú anyjának Royt keresve, mintha nem tudna semmiről. A fiú kocsiját és holttestét egy nap múlva találták csak meg. Carter néhány nappal Roy halála után sms-t küldött a fiú telefonjára, amiben azt írta,

A vád szerint Carter azért beszélte rá barátját az öngyilkosságra, hogy felfigyeljenek rá iskolájában a népszerű tanulók. Roy halála után jótékonysági baseballtornát szervezett saját, vagyis nem a fiú városában, amin öngyilkosság-ellenes szószólóként hivatkozott magára. Facebookon azt írta, hogy bár nem tudta megmenteni a barátját, de azon lesz, hogy a lehető legtöbb más életet megmentsen. Ez is csak egy szerepjáték volt, állítja a vád, Carter célja végig az volt, hogy eljátssza a gyászoló barátnőt, akit aztán majd megsajnálnak, így népszerű lesz.

Gyilkos-e, ha ott sem volt?

Az ügyészség nem véletlenül vádolta gondatlan emberöléssel a fiatalkorúak bírósága elé állított Cartert, Massachusettsben ugyanis nem büntethető, ha valaki segédkezik egy öngyilkosság mellett, mert nincs módjuk a lány – feltételezett – felelősségének megállapítására.

Már azzal, hogy így közelítették meg a vádemelést, precedenst teremtettek, az amerikai jogrendszerben ugyanis még nem volt hasonló tárgyalás. A döntést a bírónak, Lawrence Moniznak egyedül kellett meghoznia, Carter és védelme ugyanis azt kérte, ne kerüljön esküdtszék elé az ügy, sőt, Carter a tárgyalás alatt egyszer sem tett vallomást, csak képviselői beszéltek.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

 Cikkünkhöz a Washington Post (1, 2) és a New York Times cikket használtuk fel.

Borítókép: Michelle Carter a tárgyalásán, 2017. június 13-án. Fotó: Boston Globe/Getty Images Hungary