Huba
17 °C
33 °C

Macronnak meglesz a biztos többsége

2017-06-18T120846Z 246758606 RC1932E0FF20 RTRMADP 3 FRANCE-ELECT
2017.06.18. 20:12 Módosítva: 2017-06-19 00:28:27

Emmanuel Macron pártja, a centrista A Köztársaság lendületben (La République En Marche – LREM) és szövetségese, a Modem nagyon biztosan nyert a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, de az akár kétharmadosnál is nagyobb, 75-80 százalékos többséget jósoló előzetes polloktól elmaradtak.

Ezzel az eredménnyel Macron így is erős nemzetgyűlési többséget kap elképzelései megvalósításához. Az már a múlt vasárnapi első forduló után látszott, hogy Macron pártjának és szövetségeseinek bőven meglesz a többsége az 577 fős nemzetgyűlésben, leginkább csak a győzelem mértéke volt kérdéses.

Végül a vasárnap este közzétett exit pollok alapján készült, aztán az eredmények ismeretében frissített mandátumbecslés szerint

  • Macron pártja és a François Bayrou-féle, szintén centrista Modem 359
  • A Köztársaságiak vezette jobbközép 131
  • az előző ciklusban többségben lévő szocialisták csak 32 (szövetségeseikkel együtt 44)
  • a szélsőbaloldali pártok 28
  • a Nemzeti Front pedig 8 képviselői helyet szerezhet, köztük az eddig EP-képviselő Marine Le Pen is átül a nemzetgyűlésbe.

A múlt vasárnapi első fordulóban Macron jelöltjei olyan sok körzetben végeztek az élen, hogy azok alapján akár 400 képviselőnél is több helyet jósoltak nekik. Mégha ez nem is jött össze, az eredmény nagy győzelem a Macron alig több mint egy éve elindított mozgalmából kinőtt pártnak, ami most alapjaiban rendezte át a hagyományosan a szocialisták és a jobbközép által dominált francia politikát, miközben másfél hónappal az elnökválasztás után a Nemzeti Front frakciót sem fog tudni alakítani.

Az elnök mögötti többség viszont nem lesz lényegesen szélesebb, mint ami például Nicolas Sarkozy megválasztása után alakult ki a 2007-es nemzetgyűlési választásokon.

A képviselői helyek kizárólag egyéni körzetekben dőlnek el, ott pedig csak akkor nyert egy jelölt már az első körben, ha 50 százalék felett végzett, ez pedig csak négy esetben történt meg. A többi körzetben a legalább 12,5 százalékot elért jelöltek jutottak tovább a második fordulóba. Egy helyen küzdött meg három jelölt, a többi esetben ketten maradtak.

A Macronnal szembenálló pártok azzal próbáltak mozgósítani a két forduló között, hogy nem szabad megengedni, hogy A Köztársaság lendületben és az államfő túlnyerje magát. Volt olyan felmérés, ami alapján a franciák többsége nem szerette volna, ha az első forduló utáni mandátumbecslésnek megfelelő elsöprő győzelmet aratja Macron pártja.

A részvétel rettentő alacsony, csak 49 százalékos volt múlt vasárnap, de most még ennél is kisebb lett. A Le Figaro szerint csak 43,4 százalékos lesz a végleges részvétel, ami rekordalacsony az V. Köztársaság történetében.

Megerősítették döntésüket

Christophe Castaner kormányszóvivő a várható eredményeket úgy kommentálta, hogy a franciák megerősítették az elnökválasztáson meghozott döntésüket, amikor abszolút többséget biztosítottak Macronnak a törvényhozásban is. Viszont szerinte az első forduló után becsültnél kevesebb mandátumból úgy tűnik, hogy nem akartak biankó csekket adni Macronnak.

„A franciák a reményt választották a düh helyett" – mondta Édouard Philippe miniszterelnök, aki szerint határozott többséget adtak az államfőnek és a kormánynak, miközben senki sem képzelte, hogy ennyire meg lehet újítani a politikát. Az alacsony részvételnek nem örült, de azt ígérte, hogy minden franciáért dolgoznak majd. Mint mondta, a következő hónapokban a kormány maximális alázattal és határozottsággal végzi majd munkáját, és kezdi meg Macron programjának megvalósítását.

Lecserélődik a politikai elit egy nagy része

Miközben a hagyományos nagy pártok az első forduló után vártnál egy fokkal jobb eredménnyel is újabb hatalmas pofont kaptak az elnökválasztás után, Macron jelöltjeinek megválasztása a politikai elit lecserélődésével is együtt jár. Az eddigi képviselők 40 százaléka nem indult újra, mások már az első fordulóban elvéreztek, miközben az LREM jelöltjeinek nagy része a politikán kívülről szerez mandátumot.

Macron nagyon kemény feltételeket szabott a képviselőjelöltek kiválasztásához, egyetlen olyan embert sem indítottak, aki már legalább három parlamenti cikluson át volt képviselő. Így néhányan a szocialistáktól érkeztek, de a jelöltek többségében civilek, van köztük matematikus, volt rendőrparancsnok, bíró, nővér, tűzoltó, iskolaigazgató és még matador is.

A mindössze tavaly létrehozott mozgalmából kinőtt párt győzelmével, és a nemzetgyűlési többséggel a háta mögött Macron megkezdheti a tervezett reformjait. Ezek közé tartozik, hogy várhatóan a nemzetgyűlés még a nyáron felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletekben reformálja meg a munka törvénykönyvét a 10 százalékon stagnáló – a 25 éven aluliak között 20 százalék feletti – munkanélküliség csökkentéséhez.

A munkahelyteremtést ugyanakkor a szigor lazítása mellett úgy akarja elérni, hogy közben megválik 120 ezer közszolgától, és a francia hagyományokhoz képest rettentő szigorú állami spórolásba kezd. Macron gazdasági programja elsősorban az állam szerepének visszaszorítására és a piac szerepének növelésére irányul, bár mindkét irányba erős korlátok mentén indulna el. 

Németországgal együttműködve gyökeres reformokat akar Franciaország mellett az Európai Unióban is, amik még több Európát, az integráció mélyítését, és még több liberalizmust jelentenének. Viszontarról itt írtunk, hogy a reformjainak megvalósítása miért nem lesz feltétlen egyszerű feladat még parlamenti többség birtokában sem.

Az újonc, kívülről érkező képviselőkkel Macron ígéretének megfelelően már biztosan megújította a francia politikát, de azt még nem tudni, hogyan reagálnak, ha olyan reformokat kell meghozniuk, amik a korábban már látottakhoz hasonlóan utcai tüntetéseket is kiválthatnak, ilyenekkel a balos szakszervezetek már fenyegetőztek is. Ebből a szempontból sem volt mindegy, mekkora többséget tud szerezni az államfő pártja.

A Köztársaságiak megosztottak

Habár a legutolsó felméréseknél jobban szerepeltek, de A Köztársaságiak még egy hónapja is arra készültek, hogy esetleg többséget szerezhetnek a törvényhozásban. Ehhez képest ugyan a legnagyobb ellenzéki erő maradnak, de jelentősen kevesebb képviselővel. Többen már arról beszélnek a párton belül, hogy el kell dönteniük, merre mennek tovább, miután 1958 óta nem szenvedtek ekkora vereséget. Ráadásul belső megosztottsággal is szembe kell nézniük, mert képviselőik közül többen támogatnák Macron gazdasági programjának egy részét, mások viszont kemény ellenzék akarnak lenni.

A François Hollande népszerűtlen elnöksége után a szocialisták teljesen felmorzsolódtak, amire reagálva vasárnap este le is mondott a párt főtitkára, Jean-Christophe Cambadélis. Utolsó üzenete az volt, hogy a baloldalnak meg kell újulnia, hogy sikerrel vegye fel a versenyt a neoliberalizmussal és a nacionalizmussal szemben is.

Sikerült viszont győznie Manuel Valls volt szocialista miniszterelnöknek, aki szívesen átült volna Macronékhoz, de ezt veterán politikusi múltja miatt nem tehette meg. Valls már bejelentette győzelmét, de rettentő szoros volt az eredmény, és radikális baloldali ellenfele máris újraszámolást követel, szerinte ugyanis a saját méréseik alapján ő győzött.

Az elnökválasztás első fordulójában 19 százalékot elért szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon Lázadó Franciaországától hangos politizálást várnak a következő nemzetgyűlésben. Mélenchon már bejelentette, hogy meglesz a 15 képviselőjük ahhoz, hogy frakciót alakítsanak, emellett úgy értékelte, hogy sokan a távolmaradásukkal tüntettek, amiben még lát potenciált a jövőre nézve.

A Nemzeti Front nem tudta igazán parlamenti helyekre váltani Le Pen elnökválasztási eredményét. Azonban Marine Le Pen először jutott be a törvényhozásba, a párt növelni tudta eddigi két képviselői helyét, és jobban szerepelt végül, mint az első forduló után várták. Le Pen vasárnap esti beszédében botrányosnak nevezte, hogy a Nemzeti Front képtelen lesz frakciót alakítani, de ettől még magukat nevezte a Franciaország meggyengítésének útjában álló egyetlen erőnek.

Június végén ülnek össze

A Macron által az elnökválasztás után kinevezett miniszterelnök, az egyébként jobboldalról érkező Édouard Philippe kormánya a jövő héten benyújtja lemondását, de az államfő aztán újból kinevezi őket, nagy cserék nem várhatóak. Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze, a kormányról pedig július 4-én bizalmi szavazást tartanak, utána már a törvényhozási többség birtokában kezdenek neki Macron terveinek.

Borítókép: Reuters.