- Külföld
- g20
- hamburg
- csúcstalálkozó
- donald trump
- trump elnöksége
- vlagyimir putyin
- usa
- oroszország
- angela merkel
- németország
- észak-korea
Hiába minden, az USA a G20 után is távozni akar a párizsi klímaegyezményből
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Péntek délelőtt elkezdődött Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója, írja az MTI.
A szombat estig tartó találkozó első napján a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre.
Pontokba szedtük a találkozó legfontosabb eseményeit, a legfontosabb kijelentéseket és a tárgyalások eredményeit.
- Megtörtént az első Trump-Putyin találkozó. A két elnök a sajtónak azt mondta, várták már a találkozót, szerintük eredményes lesz. Donald Trump szerint "pozitív dolgok történnek majd". Fél órásra tervezték a találkozót, ehhez képest majdnem két és fél óránt át beszélgettek.
- A kétoldalú találkozó első kiszivárgott információját az AP hírügynökség szállította, eszerint Trump és Putyin megegyezett a szíriai tűzszünetben. Az amerikai diplomata források szerint a tűzszünet már a héten, vasárnap délben életbe léphet, így az oroszok által támogatott Bassár el-Aszad szír elnök és hadserege, valamint az amerikai fél által támogatott kormányellenes felkelők is leteszik vasárnap délben a fegyvereket.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősette a sajtóhíreket: az amerikai fél kötelezettséget vállalt arra, hogy ellenőrzi a tűzszünet ellenzéki oldalról történő betartását, Szíria délnyugati részén kijelölt tűzszüneti övezetben pedig az orosz katonaság biztosítja a rendet.
- Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a Putyin-Trump beszélgetés után arról beszélt, hogy Bassár el-Aszad szír elnöknek előbb-utóbb távoznia kell a hatalomból, bár egyelőre még nem tudja, ez hogyan fog megtörténni. Arról sem mondott semmit, hogy ki vezetné utána Szíriát, de azt határozottan kijelentette, hogy az Aszad-családnak nem lesz szerepe az átalakulás után.
- Trump nemcsak Putyinnal, de Enrique Peña Nieto mexikói elnökkel is először találkozott megválasztása óta. A Reuters beszámolója szerint Mexikó pozitívan értékelte a kétoldalú megbeszélést. Ez azért különös, mert Donald Trump a találkozó előtt és után is ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok és Mexikó közötti tervezett határfalat a mexikói kormánnyal fogja kifizettetni. A legfontosabb téma a kétoldalú találkozón az Egyesült Államok által Mexikóval és Kanadával még 1994-ben kötött NAFTA szabadkereskedelmi egyezmény újratárgyalása volt. Enrique Pena Nieto mexikói elnök szerint egyetértés van a közös célokban, így az új egyezmény még idén elkészülhet. (Trump kampányánakegyik fő üzenete volt, hogy visszahozza az Egyesült Államokba a NAFTA miatt Mexikóba került ipari munkahelyeket.)
- Washington, Szöul és Tokió újabb szankciókat sürgetett Észak-Korea ellen. Donald Trump új, szankciókat is magában foglaló határozat elfogadására szólította fel Észak-Korea ellen pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ehhez csatlakozott Mun Dzse In dél-koreai elnök, valamint Abe Sindzó japán miniszterelnök. A három vezető erről a hamburgi G20 csúcstalálkozón közös nyilatkozatot írt alá. A dél-koreai elnök a párbeszédet szorgalmazza az észak-koreai válság megoldásához. Putyinnal folytatott megbeszélése után arról is beszélt, hogy szerinte az orosz elnöknek is lehet szerepe a feszültség csökkentésében.
- A csúcstalálkozón teljes egyetértés volt abban, hogy Phenjan rakétakísérletei nagyon fenyegetőek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának ezekre megfelelő választ kell adnia. Konkrét cselekvési terv egyelőre nem hangzott el.
- Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a protekcionizmus veszélyeire figyelmeztette Trumpot, és válaszlépéseket ígértek, ha az amerikai elnök büntetővámokat vetne ki az acélexportra.
- A BRICS-országok, vagyis Kína, India, Oroszország, Brazília és Dél-Afrika vezetői szerint erősíteni kell a feltörekvő piacok, és a fejlődő országok súlyát a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetekben. Kiálltak a nyitottabb piacok, és a párizsi klímaegyezmény mellett.
- Angela Merkel azt mondta, "nehéz megbeszélést" folytattak a nemzetközi kereskedelemről és a párizsi klímavédelmi egyezmény ügyében sincs köztük teljes egyetértés. A német kancellár kiemelte, hogy a G20 legtöbb tagja a szabad és méltányos nemzetközi kereskedelmi rendszer mellett foglalt állást.
- Gazdasági ügyekben a kereskedelmet leszámítva nem voltak nézeteltérések. A résztvevők kiemelték, hogy a világgazdaság az első G20-csúcs idejéhez, 2008-hoz képest sokkal jobb állapotban van, és ezt a nyugalmasabb helyzetet ki kell használni a szerkezeti reformok végrehajtására. Az oktatási, továbbképzési rendszer fejlesztésével pedig gondoskodni kell arról, hogy a legerősebb gazdaságok minél jobban alkalmazkodjanak digitalizációs és automatizáció kihívásaihoz.
- Theresa May azt mondta a csúcs előtt, hogy megpróbálják meggyőzni Trumpot, csatlakozzon újra a párizsi klímaegyezményhez. Merkel sajtótjkoztatója után úgy tűnik, ez nem sikerült. A német kancellár szerint a csúcs zárónyilatkozatában látható lesz, hogy a klímaváltozás elleni harc ügyében "eltérő vélemények vannak", az Egyesült Államok továbbra is távozni kíván a párizsi egyezményből.
Hamburgban globalizációkritikus, baloldali tüntetők gyújtogatásokkal, blokádokkal és egyéb erőszakos akciókkal igyekeznek megzavarni a tanácskozást és bejutni a tanácskozás miatt lezárt területre – a tüntetésről szóló cikkünket itt találja.