Kósa: Tusványoson provokáció történt
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Kósa Lajos sajtótájékoztatót tartott Tusványoson Orbán Viktor beszéde után. Az elején összefoglalta néhány mondatban, miről szólt a beszéd, majd reagált az Orbán-beszéd alatti egyfős fütyülős-kivezetős jelenetre, illetve Balog Zoltán határon túli magyarul beszélő cigányokról elmondott szavaira is.
Orbán beszéde alatt egy nő kétszer-háromszor belefújt egy sípba, majd őt a körülötte állók közül egy férfi a hajánál fogva a földre rántotta, majd az egyik biztonsági ember a kezét hátracsavarva kivezette. Kósa erről azt mondta, megnézte a felvételeket, valóban történt provokáció, és a rendezők a nagyobb baj megelőzése érdekében, kimentették, kivezették a nőt. Majd egy focis hasonlattal élve elmondta, ha bármelyik B-középbe beül az ember egy másik csapat mezébe, akkor a biztonságiak az ő érdekében cselekednek határozottan.
A provokációt és az erőszakot is elítéljük, ez egyszeregy. Normális ember sem erőszakot, sem provokációt nem alkalmaz
– mondta, és újságírói kérdésre elmondta, hogy annak, hogy a nő környezetében többen rögtön durván, erőszakosan reagáltak semmi köze nincs a kormánypropaganda stílusához.
Szintén kérdésre reagált Balog Zoltán korábbi szavaira is. Balog azt mondta egy pódiumbeszélgetésen, hogy „a magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás".
Kósa erről most azt mondta, beszélt Balog Zoltánnal erről, és ezt úgy kell érteni, hogy a magyar politikában van egy olyan vita, hogy hogyan tekintsünk a magyarországi cigányságra. Igazából bajt jelentenek, tehát nehézséget, feladatot, erőfeszítést, vagy lehetőséget?
Én a lehetőség talaján állok. Én azt gondolom, hogy a magyar cigány honfitársainktól nagyon sok mindent lehet tanulni. Nagyon sok mindent kell értük tenni, de nagyon nagy erőforrást is jelentenek. Nélkülük szegényebbek lennénk
– mondta, hogy de értelemszerűen az erőforrás is olyan, hogy nagyon sok mindent kell tenni azért, hogy az erőforrást jól tudjuk használni. Kósa szerint az is élő és aktív vita Magyarországon, hogy a cigányokkal kapcsolatos oktatásban erőltessük-e az integrált oktatást.
Azt lehet mondani, hogy csak mérsékelt sikereket értünk el ezzel, mondta, a felzárkóztató tehetséggondozó oktatási rendszert pedig az ellenfelek szegregációnak állítják be, pedig ez nem igaz szerinte. A kérdés pedig az, hogy szabad-e az iskolákban olyan felzárkóztató oktatást csinálni, amiben szükségszerűen sokkal több cigány gyerek kerül be, mint nem cigány, de ez nem ellenük van, hanem értük.
Rákérdeztek Kósánál arra is, hogy igaz-e az ATV értesülése, miszerint Kósából a modern városok program kormánybiztosa lehet a frakcióvezetőség helyett, a választ itt nézheti meg: