Újabb baltásgyilkos-ügyet húzhat magára Magyarország

A baltás gyilkos kiadatásához hasonló, kellemetlen helyzetbe kormányozhatja magát a magyar állam. A jelek szerint Magyarország ezúttal is arra készül, hogy egy gazdag közép-ázsiai ország diktátorának kedvező döntést hozzon, és nem sokat törődve a jogi aggályokkal, átadjon egy nálunk raboskodó embert.

A gazdag ország most nem Azerbajdzsán, hanem a földgázban, olajban és ásványkincsekben dús Kazahsztán. Az ügy pedig jóval szövevényesebb, mint akkor, amikor egy köztörvényes bűnözőt adtunk ki Azerbajdzsánnak, hogy ott aztán büntetését elengedve nemzeti hőssé válhasson.

A James Bond-filmet idéző nemzetközi kavarás röviden

A Kazahsztánt 1984 óta irányító diktátor, Nazarbajev 2009-ben hajtóvadászatot indított politikai ellenfele, Muhtar Abljazov, valamint annak munkatársai ellen. A vád szerint a BTA nevű bankot vezető Abljazov 5 milliárd dollárt sikkasztott el. A világ különböző országaiba menekülő banki vezetőket a kazah állam az Interpol segítségével tartóztatta le, sikkasztással és egyéb bűncselekményekkel vádolva meg őket.

A háttérben rejlő politikai indokokra csak később derült fény, így Nazarbajev ellenfelei több európai országban is közel jártak a kiadatáshoz. Végül sem Franciaország, sem Anglia, sem Spanyolország nem adta ki a Kazahsztán által kért embereket. Az indoklás szerint részben azért, mert a vádak politikailag motiváltak voltak, részben pedig mert tartottak tőle, hogy Kazahsztán nem fogja tiszteletben tartani a vádlottak emberi jogait, és nem biztosít számukra független tárgyalásokat.

Már tettünk egy szívességet a diktátornak

Magyarország az ügy harmadvonalbeli vádlottjával kerül képbe. A hitelezési osztályt vezető Jerzan Kadesov 2009-ben menekült el Kazahsztánból, ahogy egyre nőtt a diktátor által letartóztatottak száma. A férfi feleségével és gyerekeivel előbb Ukrajnába menekült, ahol ukrán állampolgárságot szerzett, a kazahról pedig lemondott. Majd attól tartva, hogy az oroszbarát Janukovics kiadatja őt, 2012-ben Magyarországra költözött.

A kazah állam 2014-ban kezdte köröztetni a férfit az Interpol segítségével. A magyar hatóságok pedánsan azonnal le is tartóztatták az amúgy négy éve már nálunk élő férfit. Később elutasították a beadott menekültkérelmét, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Kadesov egyébként 2012 óta rendszeresen újította meg tartózkodási engedélyét, és a magyar hatóságok átvilágítása során semmilyen okát nem látták annak, hogy kérését visszautasítsák.

A fogdában Kadesovot ugyanis személyesen látogathatták meg a kazah állam emberei, értesültünk az üggyel foglalkozó emberi jogi szervezettől, az Open Dialogue Foundationtől (ODF). Kadesovnak bekapcsolták egykori főnöke, a Törökországban elfogott és Kazahsztánba szállított Zsarimbetov telefonját is. Ugyanakkor az ODF szerint a magyar állam nem járult hozzá, hogy a férfi védelmével megbízott szervezetek végezhessék a munkájukat.

Ha két mondatban ismertetjük az idetelefonáló Zsarimbetov sorsát, akkor érzékelhető, miért aggályos a kazah államot beengedni egy magyar börtönbe. A korábban a BTA-nál banki vezetőként  dolgozó Zsarimbetov évekig menekült Európában a kazah rezsim elől, tagadta bűnösségét, és ezen az alapon menedékjogot is kapott Angliában. A férfit aztán Törökországban fogták el török kommandósok, és jogellenesen Kazahsztánba szállították. Itt váratlanul bűnösnek vallotta magát, kemény tanúvallomást tett az ügy kulcsfigurája, Abljazov ellen, hogy ezek után egy felfüggesztettel meg is ússza.

Az üggyel foglalkozó ODF azt állítja, hogy Kadesovot a magyar fél tudtával és segítségével megfélemlítették. Ez és a Kadesov védelmével foglalkozó szervezet távol tartása pedig szerintük arra enged következtetni, hogy

Kadesov egyelőre Magyarországon van, sorsáról még nem döntöttek. A Belügyminisztérium egyáltalán nem válaszolt az egy hónapja elküldött kérdéseinkre, noha eddig még a számukra kellemetlen ügyekben is adtak legalább semmitmondó válaszokat. Információink szerint a magyar kormánynál miniszteri szinten foglalkoznak az üggyel.

A háttérben minden kicsit mocskosabb

Mint a posztszovjet ügyek általában, természetesen ez sem fekete-fehér. Az országot 1984 óta vezető keménykezű diktátor, Nurszultán Nazarbajev ellenfele nem egy vérbeli demokrata, hanem inkább átláthatatlan pénzügyi és politikai manőverekkel meggazdagodó, kétes figura.

Abljazov 1998-ban még miniszter is volt Nazarbajev kormányában, de korrupció vádjával leváltották. A helyzetet ismerők szerint nem a lopás, hanem inkább az szúrta a diktátor szemét, hogy Abljazov közel állt egy olyan politikushoz, aki merészelte bejelenteni: indul a választáson. Nazarbajev demokráciaértelmezésébe nem fért bele, ha rajta kívül másokra is lehet szavazni.

Abljazov ezek után, 2001-ben ellenzéki pártot alapított, majd azt állította, hogy politikai okokból és nem a korrupció miatt támadják. Hároméves börtönbüntetéséből ugyanakkor egy feltételezett háttéralkunak köszönhetően csak egyet töltött le. Pályája szabadulása után a bankszektor felé fordult: 2005-ben az ország legnagyobb bankjának, a BTA-nak a vezetőjévé választották.

A BTA bank remekül működött 2008-ig, amikor is elvették Abljazovtól, és államosították. Az átvilágítás során kiderült, hogy a kasszából hiányzik 5 milliárd dollár. Találtak viszont egy csomó papírt, amelyek szerint a BTA hatalmas összegeket utalt át Abljazovhoz közeli offshore cégeknek.

Abljazov családjával együtt menekülni kényszerült, és itt következik az a fejezet, amely már megidézi cikkünk főtémáját, Kadesov esetét. Abljazovot vagy munkatársait egy sor országban kezdte körözni az Interpol a kazah rendőrség tájékoztatásai alapján. A körözöttek közel álltak a kiadatáshoz, de végül mindenhol úgy vélték: az ügy politikailag motivált, ezért nem tesznek eleget a kazahok követelésének.

Abljazov menedékjogot kapott Angliában, majd ott lefolytatták a perét, és a brit bíróság el is ítélte őt. Ez lett így az Egyesült Királyság legnagyobb sikkasztási ügye. Abljazov viszont még a börtönbüntetés előtt Franciaországba szökött. Ott a Riviérán álló egyik luxusingatlanjában csapott le rá a rendőrség. Előzetesbe került, de többéves raboskodás után 2016-ban végül szabadon engedték, azóta is Franciaországban van.

Az indoklás szerint ha kiadják az őt köröző Oroszországnak, akkor azonnal Kazahsztánba toloncolják, ahol akár kínzás is várhat rá. Az ENSZ, a Human Rights Watch és az Amnesty is a kiadatás ellen foglalt állást.

Így ismétlődhet meg a baltás gyilkos esete

Hasonló esetek játszódtak le a kulcsfigura munkatársaival is. A BTA egykori vezetőit ugyanúgy próbálja begyűjteni Nazarbajev, ahogy Erdoğan igyekszik leszámolni mindenkivel, akinek akár közvetve is kapcsolata lehetett a puccskísérlet végrehajtóival.

A BTA negyven egykori munkatársát körözteti Kazahsztán. Abljazov egykori biztonsági főnökét Spanyolországban fogták el az Interpol információi alapján, hogy aztán hosszas jogi küzdelem után végül szabadon engedjék. Olaszországban Abljazov lánya és felesége ment át hasonló tortúrán.

Egyetlen esetben sem azért tagadták meg a kiadatást, mert a vádlottak feddhetetlenek. Az indoklás szerint a hatóságok attól tartottak, hogy Abljazovról és munkatársairól nem elfogulatlan bírói testületek döntenének, sőt, kínzás vagy akár halál is fenyegetheti őket Kazahsztánban. Ilyen esetben pedig nemzetközi egyezmények tiltják a kiadatást, hiszen még a bűnösöknek is joguk van a tisztességes tárgyalásra.

A kérdés most az, Magyarország vajon ismételten áthágja-e a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, hogy egy közismerten gazdag diktatúrának kedveskedjen.

(Címlap és boraítókép illusztráció: szarvas / Index)