További Külföld cikkek
- Hiába védekezett három órán át, írásbeli „pótvizsgára” küldték Várhelyi Olivért
- Miért fontos ennyire a magyar kormánynak ez a szervezet?
- Ausztrália megtiltaná a 16 éven aluliak közösségimédia-használatát
- Tudtán kívül csempészett heroint, börtönre ítélték Írországban a magyar pilótát
- Már az űrből is segíthető a hulladékkezelés
Nem látott vihart, amíg nem látott tájfunt, ebben egészen biztos lehet. Vagy mégis?
- Tapasztalta már azt, hogy vízszintesen, vagy éppen alulról esik az eső?
- Ázott be az egyébként tisztességesen záró ablaka a keret mentén?
- Érezte már, hogy a széltől imbolyog az épület, amiben van?
- Tartott már egész heti vizet és élelmiszert az ágya alatt, csak a biztonság kedvéért?
Na ugye, hogy nem. Tajvanban viszont mindez a nyár rendszeres velejárója.
A héten a Nesat névre keresztelt tájfun söpört végig a szigeten, rögtön két másik vihar követte. A Nesat 160 km/órás széllökései tisztességesen megtépázták a szigetet. 250 ezer lakásban elment az áram, a fővárosban, Tajpejben is érintettek bizonyos kerületek. A Nesat okozta károk viszont még így is eltörpülnek a 2015-ös Soudelorhoz képest, ami 200-250 km/órás szeleivel és 300 milliméter csapadékával az évtized legdurvább viharát hozta a szigetre.
A júliusban, augusztusban beütő tájfunszezon az év legveszélyesebb időszaka a szigetország számára, ilyenkor minden évben eltűnik pár repülő, és meghalnak páran, akik nem vették elég komolyan az előrejelzést. Kocsik és ablakok törnek össze, postaládák ferdülnek el a szélben és több száz éves banyánfák csavarodnak ki, vagy hasadnak ketté.
Pánik a Facebookon
Itthon szeretünk az időjárásra panaszkodni: ha túl meleg van, akkor az a téma, ha esik, akkor az. Mikor egy évet Tajvanban (pontosabban a Kínai Köztársaságban, ugye) töltöttem, felüdülés volt, hogy bár röpködtek a harmincöt fokok, a 100 százalékos páratartalom és a hatalmas esők, a helyieknek ez nem volt igazán téma, szépen felvették az esőkabátot, felültek a robogóra, és ugyanúgy bementek dolgozni. Maximum rajtunk, külföldieken röhögtek, mikor csuromvizesen megérkeztünk, majd egész nap vacogtunk a 20 fokos légkondi alatt.
De a tájfunszezonra a tajvaniak is pont úgy reagálnak, mint a magyarok. Kifosztják a boltokat, panaszkodnak az előrejelzésekre (amik szerintük pontatlanok, például van egy hiedelem, hogy ha a CNN szerint durva vihar jön, akkor szinte meg sem lehet majd érezni), és közösségi médián mutogatják, milyen károk estek a lakásban az ítéletidő miatt. Itt például egy teljesen átlagos tajvani ablakot láthatunk, amit annyira megnyomott a szél, hogy a keret mentén is beázott a lakás:
Tájfun ellen nem igazán lehet mit tenni. Ha Ön a térségben tartózkodik, akkor csak azt tudjuk javasolni, hogy vásároljon be elég élelmiszert és vizet, tartson otthon elemet, vagy egy házi generátort. Ha teheti, a leginkább viharos napokon maradjon a szállásán, ne üljön repülőre, és semmiképp ne menjen a tengerpartra. Minden évben akadnak páran, akik szörfidőnek hiszik a tájfunszezont, de a tenger sokkal gyorsabban feltámad, mint gondolnánk, főleg az észak-keleti csücsökben, a szörfparadicsomként is számon tartott Yilanban.