Azért hívhatták haza a szerb diplomatákat, mert követték őket

Ahogy hétfőn mi is megírtuk, ismeretlen okokból sürgősen hazarendelték konzultációra a macedón nagykövetségről az összes szerb diplomatát.

Vucic szerb államfő a sajtónak csupán annyit mondott, hogy Belgrád azért rendelte haza a  diplomatákat, mert a szerb hírszerzés elegendő bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy Macedónia rendkívül offenzív tevékenységet folytat a szerbiai szervek és intézmények ellen. Részleteket azonban nem árult el.

A Blic szerb lap viszont kedden azt írta megbízható forrásokra hivatkozva, hogy

A lapnak nyilatkozó forrás szerint a Szerbia elleni titkosszolgálati tevékenységben "idegen erők" is részt vettek - de hogy ez pontosan mit jelent, azt még nem tudni. A cikk csak annyit ír, hogy a nyomásgyakorlás részben külföldiek bevonásával zajlott. 

A szerb ellenzéki pártok azt követelik, hogy a kormány mondja meg, mi történt valójában, a Demokrata Párt szerint valójában ez csak egy színjáték. A volt külügyminiszter, Vuk Jeremic élesen bírálta az intézkedést. Mint egy posztjában írta,

bármi is történt Szkopjéban, a nagykövetség teljes személyzetének hazahívása diplomáciai dilettantizmus és sarlatánizmus, banánköztársasági módszer.

Van egy másik ok is, ami magyarázat lehet a döntésre

A macedón kormányilletékesek szerint Szerbia azért hívta vissza diplomatáit, mert dühíti, hogy Macedónia javasolni akarja Koszovó felvételét az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO). A szkopjei kabinet közleményt is kiadott, amely szerint Macedónia a szavazásnál figyelembe veszi az európai uniós tagországok többségének javaslatát.

Ivica Dacic külügyminiszter szerint amennyiben Macedónia valóban arra szavaz, hogy felvegyék Koszovót az UNESCO-ba - miközben tudja, ez mennyire kedvezőtlenül érintené Szerbiát és a szerb népet - javasolni fogja az elnöknek, hogy Szerbia Macedónia nevével kapcsolatban vegye figyelembe az európai uniós tagországok többségének álláspontját.

Szerbia korábban elismerte Macedónia alkotmányos nevét, a Macedón Köztársaságot, míg a legtöbb EU-tagország és az ENSZ is Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként említi az országot. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó szabad utat adni északi szomszédjának, amíg az nem mond le a Macedónia névről.