Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

A világ leghosszabb vízi hídját építenék meg az oroszok

000 Par1460473
2017.09.06. 10:03

A világ leghosszabb tengeri hídja épülne meg az oroszországi Szahalin és a japán Hokkaido között, ha Japán elfogadja az orosz javaslatot – írta a Vedomosztyi. Az orosz kormányfőhelyettes, Igor Suvalov szerint ezzel Japán „szárazföldi nagyhatalommá válhatna” – bár Szahalin is csupán sziget, amelyet nem köt össze híd a kontinenssel. 

Szahalin és Hokkaido között a legrövidebb távolság 43 kilométer, így a híd messze meghaladná a leghosszabb tengeri híd, a 26 kilométeres Csingtao híd hosszát. A kínai monstrumot 2011-ben adták át. De hosszabb lenne a New Orleansig érő, 38 kilométeres hídnál is, amely Pontchartrain-tavon ível át. 

Az oroszok által felvetett építmény azonban technikailag nagyobb kihívás lenne, hiszen lényegében a nyílt tengeren épülne meg, míg az amerikai híd átlagosan 4-5 méteres tóban, a kínai egy viszonylag védett öbölben épült meg. A Szahalin és Hokkaido között fekvő La Pérouse-szoros ezzel szemben 20-40 méter mély.

la

De az anyagi terhek és a technikai nehézségek mellett legalább ekkora diplomáciai akadályt is át kellene ívelni a híd megépítéséhez, elvégre Japán és Oroszország között területi vita miatt hivatalosan ma sincsen érvényes, a második világháborút lezáró békeszerződés.

Ez természetesen nem jelent formális hadiállapotot, a két ország között 1956-ban kötött megállapodás kimondja a hadiállapot lezárását és a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok visszaállítását, de békeszerződés néven nem kötöttek megállapodást, amelyet a mai napig lehetetlenné tesz a két ország közötti területi vita. Japán ugyanis továbbra is hozzá tartozóként tekint a Kuril-szigetek déli részére, a japán szóhasználatban Északi Területeknek nevezett Kunasir, Sikotan, Iturup szigetekre és a Habomai szigetcsoportra.

A tervezett híd orosz hídfőállását jelentő Dél-Szahalin is Japáné volt 1945-ig, erről azonban Japán hivatalosan is lemondott a Szovjetunió javára, ahogyan tudomásul vette a Kuril-szigetek átadását is – a déli részt kivéve.

Belejöttek a bonyolult hidakba

Az orosz felvetés azért is váratlan, mert Moszkva már épp benne van egy gigantikus hídprojektben. Négymilliárd dollárért építi meg a több mint egy évszázada tervben lévő hidat a Kercsi-szoroson keresztül a Krím félszigetre. A 19 kilométeres híd nemcsak drága, de jogilag is vitatható, hiszen az Oroszország által 2014-ben Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt területre vezet.

A vasúti és közúti hídon az autós közlekedés 2018 végén, a vasúti egy évvel később indulhat meg.

A területi konfliktus ráadásul több, mint egy befagyasztott vita egy csak térképészek előtt ismert apró területért: orosz részről Dmitrij Medvegyev akkori elnök 2010-ben, majd kormányfőként 2015-ben látogatott a térségbe, ilyen szintű vizitre a Szovjetunió évtizedei alatt sem volt példa, ami egyértelműen jelezte, Moszkva nem kész átadni a területeket, amelyek visszaadása a 90-es évek végén, sőt még 2000-ben, Vlagyimir Putyin elnökségének első évében Japánban tett látogatásakor sem tűnt kizártnak. 

A vitatott szigetek fontos kijáratot jelentenek Oroszországnak a Csendes-óceánra, de katonailag is fontos stratégiai fekvése mellett jelentős halászati értéket is képviselnek.

hid

A vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon – amelyre készülve az orosz Távol-Keleten fekvő városban is építettek egy nagy hidat – azonban még biztosan nem születik döntés az építményről, amelyről még az orosz kormányzatnak is más volt a véleménye az év elején. Akkor a környezetvédelemért és közlekedésért felelős elnöki tanácsadó Szergej Ivanov – korábbi védelmi miniszter – azt mondta, a híd helyett talán alagútra volna szükség Szahalin és Hokkaido között, de arra is csak azután, hogy Szahalint összekötik Oroszország kontinentális területével.

A projekt mostani felvetése elsősorban diplomáciai jellegű: nem csak az említett területi vita miatt terhelt orosz–japán viszony javítását szolgálja, de az ukrajnai politikája miatt a Nyugattal feszült kapcsolatban álló Oroszország viszonylagos nemzetközi elszigeteltségén is enyhíthetne, mindezt épp akkor, amikor Észak-Korea lendületbe jött atomprogramja és rakétakísérletei miatt amúgy is ingataggá vált a térség biztonsági helyzete.