Erzsébet
0 °C
7 °C

A tízfős családból csak ketten élték túl a katonák támadását

2017.09.07. 23:02

A nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a rohingja kisebbség üldöztetése miatt Mianmarra, írta közleményében a pakisztáni külügyminisztérium. Pakisztán elkötelezett az iránt, hogy humanitárius segítséget nyújtson a rohingjáknak. Pakisztánban számos politikai párt képviselője és vallási elöljáró vonult fel, hogy kifejezze együttérzését a rohingja kisebbség tagjaival. A résztvevők közül többen Aung Szan Szú Kjí mianmari vezető ellen tüntettek a muszlim kisebbség mianmari helyzete miatt.

000 S71CC
Fotó: K M Asad / AFP

A rohingjáknak szerdán elsőként Törökország küldött humanitárius segélyt, amely egy ezer tonnás élelmiszer-szállítmányból állt, Recep Tayyip Erdoğan török elnök pedig Ankarában bejelentette, hogy Törökország további tízezer tonna humanitárius segélyt küld a mianmari muszlim kisebbség tagjainak.

Mianmarban (Burmában) azóta üldözik a rohingja kisebbséget, hogy a délkelet-ázsiai ország 1948-ban elnyerte a függetlenségét. A mostani menekülthullám azután indult el, hogy augusztusban a katonaság egy zavargás során 400 embert ölt meg, miután több mint két hete rohingja muzulmán szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen az északnyugat-mianmari Arakánban.

Arakán államban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. A szegény és túlnépesedett Bangladesben viszont embertelen körülmények között élnek menekülttáborokban. A mianmari hadsereg taposóaknákat telepít a határra, hogy a rohingják ne tudjanak visszatérni.

Az arakáni erőszakhullám miatt augusztus vége óta legalább 146 ezer rohingja menekült el Mianmarból, derül ki az ENSZ dakkai irodájának szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséből. Emberjogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet az 1994-es ruandai népirtáshoz hasonló borzalomba fulladhat.

Borzalmakról beszéltek a túlélők

A rohingják elleni atrocitásokról szóló februári ENSZ-jelentés szerint volt példa arra, hogy gyerekeket erőszakolták halálra, a házaikba bezárt embereket égettek el élve a katonák, helikopterekről tüzeltek falvakra vagy tanárokat végeztek ki.

A falunkat megtámadta a hadsereg. A 10 fős családunkból csak mi ketten éltük túl

– mondta most a BBC-nek két menekült túlélő már Bangladesben.

Boldog vagyok, hogy Bangladesben lehetek. Ez egy muszlim ország, itt biztonságban vagyok

– mondta egy Zakir nevű menekült, akinek a katonák szétbombázták a faluját és a helyi lakosokra is rátámadtak. 12 napig voltak kénytelenek hegyek és dzsungelek között menekülni, míg el nem érték Bangladest. 

Aung Szan Szú Kjít sokan bírálják

Eközben számos kritika éri Aung Szan Szú Kjít, akit ellenzéki politikusként szintén üldöztek és a szabadságért folytatott harcáért Nobel-békedíjat kapott, szerdán viszont a Facebook-oldalán megjelent posztban terroristákat vádoltak azzal, hogy félreinformálnak az erőszakról, és nem tettek említést a menekülő rohingjákról.

Csütörtökön aztán először szólalt meg, szerinte a helyzet évtizedek óta ilyen, és még a gyarmati idők elé nyúlik vissza, nem várhatja senki, hogy másfél év alatt hirtelen meg tudják oldani.

A forrásaink nem olyan teljesek és megfelelőek, mint ahogy szeretnénk, de mégis minden tőlünk telhetőt megteszünk, és biztosítani akarjuk, hogy mindenkit megillessen a törvény védelme.

– mondta.

Ennek ellenére a mianmariak taposóaknákat telepítenek Banglades és Burba  határára, ami egyébként 1997 óta tilos az ottawai egyezmény szerint, bár Mainmar nem írta azt alá, ellenben 162 másik országgal. Aung Szan Szú Kjí pedig a kisebbséggel szembeni erőszakkal kapcsoaltban hallgat, tagadj a bizonyítékokat és akadályozza a humanitárius segítségnyújtást.

15%

Náray Tamás Zarah

4999 Ft
4250 Ft
15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft