Ötpárti felszólítás született az ukrán oktatási törvény ellen

Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak – írja az MTI.

Egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti.

– fogalmazott az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Arról is megállapodás született, hogy a parlamenti pártok a kérdésben rendszeresen egyeztetnek majd, hogy közösen tudjanak fellépni a magyar kormány diplomáciai offenzívájában. Németh hozzátette, hogy a pártok fontosnak tartják, hogy ebbe az offenzívába a parlamenti diplomácia, a külügyi bizottság is bekapcsolódjon, valamint hogy abban is megállapodtak, hogy saját nemzetközi pártcsaládjukban is fellépnek az ukrán oktatási törvény ellen.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, emellett pedig arról is beszélt, hogy Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a "vak nagypolitika" tehet.

A szerződésekkel is szembemegy

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is megszólalt, szerinte a szóban forgó jogszabály az ukrán alkotmány mellett azoknak a szerződéseknek sem felel meg, amelyek Ukrajna és Magyarország között fennállnak. Mint mondta, életbe lépése esetén felszámolnák a magyar nyelven történő oktatást Kárpát-alján, amivel 150 ezer ember jelene és jövője válna kétségessé.

Megjegyezte azt is, hogy a kárpátaljai magyarság az Ukrajna és Magyarország közötti jó kapcsolatban érdekelt, azonban szülőföldjén meg akarja tartani oktatási rendszerét, kultúráját, valamint arról is beszélt, hogy ez az oktatási törvény ellentétes a soknemzetiségű Ukrajna jól felfogott érdekével, vagyis például azzal, hogy megvalósítsa európai integrációs célját.

A kárpátaljai politikus kérdésre válaszolva elmondta, a szóban forgó oktatási törvény kezdeti változata szükséges és támogatható javaslatokat tartalmazott, azonban szélsőséges politikai erők olyan hisztériát keltettek a nyelvi passzusokkal szemben, amely a kisebbségek érdekeivel teljesen ellentétes jogszabályt eredményeztek.

Németh Zsolt ezzel kapcsolatban szintén kérdésre válaszolva megjegyezte, talán orosz- és kisebbségellenes szándékkal született meg a törvény ezen része, de végül egy Európa-ellenes jogszabály kerekedett belőle, amellyel immáron már nem pusztán Oroszország, vagy Putyin fenyegeti Ukrajnának a stabilitását, hanem Kijev maga is.

Össze kell fogni

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti képviselője kifejtette, az ukrán oktatási törvény egyértelmű megsértése a kisebbségi jogoknak, ami semmilyen formában nem tolerálható, ezért a szocialisták belföldön és külföldön is minden tőlük telhetőt megtesznek a törvény hatályba léptetése ellen. Az ellenzéki politikus megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a jogszabály megszületésében szerepet játszhattak a magyar külpolitika tévedései, rosszul belőtt lépései is.

A Jobbik álláspontját Gyöngyösi Márton ismertette, aki elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek helyzete folyamatosan romlik, így nem is volt teljesen váratlan ez a törvény. Éppen emiatt nem is igazán értik a magyar diplomácia fáziskésését, ennek ellenére ugyanakkor szerinte itt egy nemzeti ügyről van szó, ahol a pártpolitika helyett összefogásra van szükség azért, hogy Ukrajnát visszatereljék a józan ész útjára.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint szintén teljes belpolitikai konszenzusra van szükség, véleménye szerint meg kell akadályozni, hogy a most Ukrajnában történtek átgyűrűzzenek más szomszédos országokba is.

A múlt csütörtökön elfogadott új nyelvtörvény nagy felháborodást váltott ki, Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter már aznap úgy fogalmazott, hogy Ukrajna hátbaszúrta Magyarországot, hétfőn délelőtt pedig bejelentette, a kormány az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordult az ukrán oktatási törvény miatt.