Taposóaknákat vetnek be menekültek ellen?

A BBC bangladesi tudósítója is megerősítette az Amnesty International vasárnapi értesülését, miszerint a mianmari vallási-etnikai tisztogatás elő menekülő muszlim rohingjákat

A brit közszolgálati lap tudósítója több súlyos sebesülttel is találkozott egy, már Bangladesben található kórházban (Mianmarba nem engedik be a külföldi tudósítókat), és a térdből letépett lábak alapján egyértelműnek tűnik, hogy tapósóaknára léptek. Egy anya arról panaszkodott, hogy mindkét kamaszfiát aknák csonkították meg:

Talán jobb is lenne, ha Allah magához venné őket, annyira szenvednek.

A tudósító által meglátogatott kórház orvosai is azt mondták, az utóbbi időkben felszökött az aknarobbanás által okozott sérüléssel érkező menekültek száma.

Azonban az Amnesty - szemtanúk beszámolói alapján megfogalmazott - vádját, miszerint a mianmari hadsereg szándékosan fektetett aknákat a menekülőútvonalakra, a BBC sem tudta megerősíteni. A mianmari hadsereg állítja, hogy ők már régóta dolgoznak a kilencvenes években telepített aknazár felszedésén, újakat pedig nem helyeztek el. Mianmar egyébként - Szíria és Észak-Korea mellett - azon kevés országok közé tartozik, mely nem csatlakozott a taposóaknák betiltásáról szóló egyezményhez.

Mianmarban, vagy régebbi nevén Burmában a buddhista többség és a hozzájuk tartozó kormányerők évtizedek óta módszeresen üldözik az ország nyugati részén élő, muszlim vallású rohingja kisebbség tagjait. Őket annak ellenére, hogy már generációk óta ott élnek, illegális bevándorlónak tekintenek, a helyiek és jogvédő szervezetek pedig azt állítják, hogy mianmari katonák a rohingja településeken házakat gyújtanak fel, nőket erőszakolnak meg, és legyilkolnak civileket. Az állami védelem hiányában megszervezett muszlim milíciák azután rendszeresen összecsapnak a kormányerőkkel, az összecsapásoknak az elmúlt hónapokban több száz halálos áldozatuk volt.

Az erőszak augusztus 25. után szabadult el újra a többségében buddhista Arakán államban, ahol több mint egymillió muszlim rohingja él, miután a felkelők rendőrőrsöket támadtak meg. A támadásokra a hadsereg „tisztogató akcióval” válaszolt, amelynek célja hivatalosan az arakáni falvakban rejtőző felkelők ártalmatlanítása.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein hétfőn "az etnikai tisztogatás tankönyvszerű eseté"-nek minősítette a történteket, a legfőbb buddhista vezető pedig maga kérte a buddhista többségű ország vezetését, 

emlékezzenek Buddhára, mert ő - látva szenvedéseiket - segített volna a rohingjáknak.