Porosenko aláírta a támadott ukrán oktatási törvényt
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Petro Porosenko ukrán elnök aláírta hétfőn az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament. A törvényt már akkor komolyan támadta a magyar kormány, hogy a részleteket ismerte volna.
A elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon.
Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban.
Mi is ez az új törvény?
A törvény szerint a középiskola után minden diáknak beszélnie kell ukránul, rendelkeznie kell matematikai, ökológiai, gazdasági tudással és általános műveltséggel, illetve olyan tudást kell kapniuk, amit a gyakorlatban is tudnak hasznosítani, írtuk az üggyel részletesen foglalkozó cikkünkben.
Ami az oktatás nyelvét illeti: a kisebbségi óvodákban és a kisebbségi elemi iskolákban teljes egészében a kisebbség nyelvén folyna az oktatás, miközben az ukrán nyelvet kvázi idegen nyelvként tanítanák (eddig anyanyelvi szinten oktatták, vagyis a gyerekeknek ukrán alaptudás nélkül kellett ukránul tanulniuk, ami általában nehézséget okozott, emiatt pedig nem is tanulták meg az államnyelvet).
Az 5. osztálytól kezdve megjelennének az olyan tantárgyak, amiket már ukrán nyelven tanítanának (hasonlóan a kétnyelvű magyarországi gimnáziumokhoz, nyilván azzal a különbséggel, hogy ez nem opcionális lenne). Az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben pedig az ukrán nyelv lenne az oktatás nyelve.
A törvény értelmezése körül azonban egyelőre nagy a zűrzavar: a törvényben például külön kimondják, hogy az oktatás hivatalos nyelve az ukrán, a nemzeti kisebbségeknek pedig alkotmányos joguk a saját nyelvű oktatás.
A kisebbségi oktatást is érintő új ukrán nyelvtörvényt a magyar politika szinte minden szereplője már azelőtt elutasította, hogy a részletei ismertté váltak volna. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Ukrajna ezzel hátba szúrta Magyarországot, a magyar parlament egyhangúan elítélte a tervezetet, és az Európai Parlament is beszólt miatta az ukrán kormánynak. Közben Petro Porosenko ukrán elnök azzal nyugtatta a kritikusokat, hogy senkinek nem akarják megtiltani a kisebbségi nyelvtanulást, csak emellett az ukrán államnyelvet is vissza akarják hozni minden iskolába.