Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

Kaotikus oszlatások, több száz sérült a katalán népszavazáson

2017-10-01T080323Z 1760326658 RC12302E5940 RTRMADP 3 SPAIN-POLIT
2017.10.01. 07:50
Katalóna Spanyolország egyik régiója, önálló parlamenttel, kormánnyal. Állandóan téma a függetlenedésük, nemrég úgy döntöttek, ügydöntő népszavazást írnak ki erről. Madrid szerint ez alkotmányellenes, hiszen az alkotmány biztosítja Spanyolország egységét. A népszavazást ennek ellenére megpróbálták megtartani a katalánok, Madrid viszont kemény rendőri fellépéssel akarták megakadályozni.

A legfrissebb fejlemények:

Katalán hatósági közlések szerint 761-en megsérültek a rendőrökkel történt összecsapásokban vasárnap, a katalán függetlenségi népszavazáskor. Csak Barcelonában 335-en. A rendőrök azért próbálják meg megakadályozni a referendumot, mert a madridi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt. A rendőrök tonfákkal, gumilövedékekkel is próbálják oszlatni a szavazásra összegyűlteket. A Twitteren keringő videókat a brutalitásról itt gyűjtöttük össze.

A kemény rendőri fellépés ellen több külföldi politikus is felszólalt, például Charles Michel belga kormányfő, vagy Jeremy Corbyn, a brit munkáspárt elnöke. Az EU egyelőre nem kommentálta a történteket. Megszólalt viszont Guy Verhofsadt, a liberálisok frakcióvezetője közleményt adott ki, melyben azt írja, elítéli az erőszakot, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy alkotmányellenes a referendum. Azt írta, ideje a megnyugvásnak és a párbeszédnek.

A spanyol kormányfőhelyettes azt mondta, "a katalán kormány teljes felelőtlenségére az állam erőszakszervezeteinek professzionális fellépése kell legyen a válasz". A fellépést arányosnak nevezte. Mint mondta, ez nem egy referendum.  A spanyol belügy azt közölte, hogy 92 "illegális" szavazóközpontot számoltak fel, három embert, köztül egy nőt letartóztattak polgári engedetlenség és hatóság elleni erőszak miatt. Kilenc rendőr és három civil gárdista sérült meg.  

Korábban történt:

Reggel 9-kor elkezdődött a helyi népszavazás Katalónia függetlenedéséről. A katalán kormány akkor azt nyilatkozta, hogy az urnák készen állnak, és nagy részvételre számítanak,  a spanyol belügyminiszter viszont azt közölte, hogy a rendőrök elkezdték a szavazólapok és -urnák elkobzását a helyiségek nyitásakor.

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél, és próbálták eltávolítani az ott összegyűlt tömeget. Girona városában a rendőrök betörtek abba a szavazóhelyiségbe, amelyben Carles Puigdemont katalán kormányfő szavaz. A Reuters szerint azonban a politikus ennek ellenére leadta szavazatát. 

A Barcelona melletti Sabadell kijelölt iskolájánál a rendőrök előbb elvezették a tiltakozókat, aztán betörtek az épületbe, összeszedték és elvitték a szavazásra előkészített urnákat. Miután távoztak, önkéntesek jelentek meg, akik pillanatok alatt berendezték a szavazóhelyiséget az aulában, és elkezdődött a voksolás.

Délelőtt  Jordi Turull katalán kormányszóvivő azt mondta, a szavazókörök 73 százalékában kezdődött el a szavazás. "Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk" - jelentette ki.

Katalán egészségügyi források dél körül kiadott jelentése szerint 38 ember sérült meg. Többségük könnyű sérüléseket szenvedett.  Puigdemont katalán elnök közlése szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában. Ezt indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette.

Mi ez az egész?

Október elsejére, vasárnapra írta ki Katalónia a helyi népszavazást a saját függetlenségéről, azaz Spanyolországról való leválásáról. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Madrid, pontosabban az alkotmánybírósága ugyanis úgy döntött, hogy egy ilyen függetlenedés a spanyol alkotmányba ütközik, és mint ilyen, nem tartható meg. Tegyük hozzá, valóban veszélyes precedens teremthet, ha könnyedén le lehetne válni egy európai országról, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy gazdaságilag is gyomros lenne a gazdagabb Katalónia elvesztése, erről lejjebb írunk még.

Lesz? Nem lesz?

Már a népszavazás szeptember elején történt kiírása óta állandó vita folyt Barcelona és Madrid, a spanyol állami szervek és a katalán regionális kormányzat között a népszavazás jogszerűségéről. A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy kerek-perec megmondta, mik a kormány szándékai:

Nem lesz népszavazás, egész egyszerűen nem fog megtörténni.

Ennek megfelelően a spanyol állam alá tartozó intézmények nem hajlandók részt venni a referendum lebonyolításában, és törvénysértés vádjával több szervezőt letartóztattak, több választási honlapot lezártak. A posta nem kézbesítette a szavazással kapcsolatos dokumentumokat, a rendőrség több millió szavazólapot foglalt le. 

A katalán kormány, a Generalitat és a népszavazást támogató katalánok viszont egy sor ellenintézkedést léptek meg, és magabiztosan nyilatkoztak arról, hogy igenis lesz szavazás. A héten függetlenségpárti tömegek lepték el a nagyobb városok utcáit, akik a madridi kormány által szerintük bevezetett „szükségállapot” ellen tiltakoznak. Voltak viszont egységpárti tüntetések is. Eddig szerencsére egyik fél sem nyúlt az erőszakhoz.

4000 rendőrt vezényeltek át más tartományokból Katalóniába, a katalán rendőrök azt az utasítást kapták az ügyészségtől, hogy még szombat előtt ürítsék ki és pecsételjék le a kijelölt szavazóhelyiségeket, a közintézményeket pedig zárják be (azaz lehetetlenítsék el a szavazást). Szombaton megszállták a szavazóhelyiségeknek kijelölt iskolákat, lekapcsolták az informatikát. A 2315 iskolából 1300-ban jártak a hatóságok, ebből 163-ban találkoztak aktivistákkal, akik elfoglalták az épületet. A szavazókörökről szóló tájékoztatást a katalánok megpróbálták egy applikáció segítségével megoldani, egy civil szervezet pedig utcai információs pontokat állított fel.

Vasárnap reggelre a szavazóhelyiségeket "védő", függetlenségpárti tömegek lepték el a szavazóhelyiségeket, volt, aki traktorral torlaszolta el a bejáratot. A katalánok békés tiltakozást ígértek, a rendőrök pedig állítólag nem erőszakkal próbálnak majd fellépni ellenük.

A katalán kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján Barcelonában bejelentette, hogy bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat az önrendelkezési népszavazáson. Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tudott kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson. Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben - tette hozzá.

Ki szavaz és miről?

5,4 millió potenciális szavazó nyilvánít - ha nyilváníthat - véleményt a túlzás nélkül történelmi kérdésben:

Akarja, hogy Katalónia független köztársaság legyen?

A kérdés ráadásul - az iraki kurd népszavazással ellentétben - nem csak egy elvi állásfoglalás: a népszavazás kiírásáról szóló szeptember 6-i törvény leszögezi, hogy az igenek győzelmének hivatalossá válásától számított

két napon belül ki kell kiáltani Katalónia teljes függetlenségét,

és a döntés felülírja Spanyolország alkotmányban rögzített egységét. Már persze ha ebbe nem szólna bele nyilván a spanyol állam - lásd az egész harcot a szavazás körül.

A népszavazásnak ráadásul nincs érvényességi küszöbe. A tartományt kormányzó Carles Puigdemont el is mondta, hogy csak kirívóan alacsony részvétel – 15-25 százalék – esetén tartaná érvénytelennek a referendumot. És mivel az elszakadást ellenző pártok a nemmel szavazás helyett a távolmaradásra buzdítják híveiket, ezért garantáltan többségben lesznek az igenek.

Miért kell a függetlenség? És miért pont most?

Tény, hogy a katalánok kulturális és nyelvi szempontból is önálló nemzetet alkotnak – más kérdés, hogy maga Katalónia nyelvileg már legalább annyira spanyol, mint katalán –, és Katalónia 1714-ig, a spanyol örökösödési háború lezárásáig is széleskörű autonómiát élvezett. A tartomány azonban legutóbb a XIII. században volt teljesen önálló, Spanyolország részévé is már Aragónia részeként vált 1492-ben. Az elmúlt évszázadokban a kulturális identitást is keményen elnyomó madridi centralizációs törekvések domináltak, és Franco 1975-ös halálát követően sem merült fel a spanyol állam egységének megbontása – viszont az 1979-es, majd a 2006-os autónómiarendeletekkel a katalán regionális kormányzat (a Generalitat) széles kormányzati jogköröket kapott.

Ezért sokáig a teljes függetlenség nem merült fel népszerű politikai alternatívaként. Hogy mi okozott elmozdulást, arra az elemzők az alábbi okokat szokták felhozni:

  1. A 2008-as válságot követően a katalánokban elmélyült az érzés, hogy gazdaságilag nem éri meg a Spanyolországgal való szimbiózis, mivel annak ellenére, hogy a tartomány az ország lakosságának a 16 százalékát adja, az országos GDP 18,9 százalékát termeli meg, az egy főre jutó éves jövedelem több mint négyezer euróval magasabb az országos átlagnál. A katalánok a központi elvonás és újraelosztás folyamatából is rosszabbul jönnek ki, 8,5 milliárd eurós mínuszban vannak.
  2. A konkrét politikai folyamatnak nagy lökést adott a spanyol Alkotmánybíróság 2010-es döntése, miszerint „nincs jogi alapja” annak, hogy Katalóniát nemzetként ismerjék el. Ez az alkotmányjogi döntés pont a céljával ellentétes hatást érte el: pár év alatt megduplázta a függetlenség-párti katalánok számát.
  3. Az érzületi változások a politikai palettát is újraszínezték: a 2015-ös regionális választáson a katalán parlamentben a függetlenségpárti Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség a nacionalista baloldali Népi Egység (CUP) nevű párttal együtt olyan többséget szerzett, ami keresztül tudta nyomni a parlamenten a népszavazásról szóló törvényt.

Mennyire lefutott a népszavazás?

Valószínűleg az igenek lesznek többségben. Talán jó indikátor, hogy egy 2014 novemberében tartott véleménynyilvánító népszavazásra a választók 35,7 százaléka ment el, több mint 2,3 millióan. A függetlenséget és az elszakadást mintegy 1,8 millióan támogatták. A mostani közvélemény-kutatások alapján a biztos választók 60-70 százaléka támogatja a függetlenséget, a katalán kormányzat által még júliusban készített felmérése szerint az összes választó körében 41-49-re álltak az igenek, de más pollokban fordított volt a helyzet.

Azonban a függetlenséget ellenző pártok – azaz az országos pártok helyi tagozatai – is 40 százalékot szereztek 2015-ben, azaz jelentős támogatottsága van a spanyol egységnek is – vagy legalábbis sokan ellenzik a függetlenségi folyamat radikalizálódását. Barcelona polgármestere, Ada Colau azt nyilatkozta, hogy a szavazás híján van a szükséges garanciáknak, a katalánok nem ilyet érdemelnének, ő így fél szívvel támogatja csak. Jelzésértékű, hogy Puigdemont a nyár folyamán több, az ügyben kételkedő párttársát is kitette a kormányzatból. Madrid egyik központi üzenete is az, hogy a katalán kormány nem képviseli a katalánok többségének álláspontját, a radikális kisebbség véleményét kényszeríti a "csendes többségre".

A világ fanyalog

A nemzetközi reakciók igen visszafogottak, a legtöbb ország „spanyol belügynek” tekinti a kérdést – azaz nem akarja letenni a garast a valóban nagyon bonyolult kérdésben. Viszont több vezető is kifejtette, milyen fontos Spanyolország stabilitása, a békés megegyezés, ezért többen kifogásolták azt, hogy a spanyol hatóságok eljárást indítottak a népszavazási eljáráshoz csatlakozó 700 településvezető ellen - ötletesen „közpénzekkel való visszaélés” címén. Érdekes, hogy Magyarország az önrendelkezési elvre hivatkozva támogatja a népszavazás megtartását.