Hedvig
9 °C
24 °C

A katalán elnök nem akar traumatikus szakítást Spanyolországgal

GettyImages-856412344
2017.10.02. 12:30 Módosítva: 2017-10-02 16:01:45
Carles Puigdemont katalán elnök arról beszélt a függetlenségi népszavazás másnapján, hogy ha megérkeznek a hivatalos adatok, akkor érvényesíteni kell a népszavazási törvényt. Közben viszont kiderült, hogy volt, aki négyszer is voksolt a katalán népszavazáson. Még a katalán kormány által felkért jogtudósok szerint is újra kell számolni a szavazatokat.

A népszavazás miatt átvezényelt spanyol rendőrök és csendőrök kivonását követelte Katalóniából a katalán kormány hétfői ülése után Carles Puigdemont katalán elnök. Azt is elmondta, hogy bizottságot hoznak létre, hogy kivizsgálják a vasárnapi erőszakos cselekményeket, amelyeket egyúttal az alapvető emberi jogok megsértésének minősített.

A politikus kitért rá, hogy gyakorlatilag a spanyol és katalán kormánynak semmilyen kapcsolata nincs, és nemzetközi közvetítést sürgetett. Szerinte ebben az Európai Uniónak kellene élen járnia, mint mondta, az EU nem nézhet félre azzal kapcsolatban, hogy mi történik a területén.

Carles Puigdemont beszélt arról, hogy

nem akar traumatikus szakítást Spanyolországgal,

és hétfőn nem lesznek még meg a végleges hivatalos adatok, de ha azok megérkeznek érvényesíteni kell a népszavazási törvényt. (A jogszabály 48 órát ad a katalán parlamentnek a függetlenség kinyilvánítására. A spanyol alkotmány ezt is felfüggesztette).

Inés Arrimadas, aki a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Ciudadanos (Állampolgárok) liberális középutas párt nevében kérte a spanyol kormányt, alkalmazza Katalóniával szemben a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyét, hogy az autonóm régióban új parlamenti választásokat tartsanak. A 155-ös cikkely lényegében Katalónia önrendelkezésének ideiglenes felfüggesztésére ad lehetőséget az államnak.

Újraszámolás jöhet

Visszaélésekre adott lehetőséget a vasárnapi katalán népszavazáson, hogy a helyi kormány úgy döntött: bárki bármelyik működő szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát - idézi az MTI az ANTENA3 spanyol országos televíziócsatornát, ami több olyan embert megszólaltatott, akik többször is voksoltak.

Mint ismert, a spanyol hatóságok mindenhogy próbálták megakadályozni az alkotmányellenesnek kikiáltott referendum megtartását. A rendőrök szavazni akaró civileket vertek, szavazólapokat tartalmazó urnákat foglaltak le. A katalán kormány a káosz és megjósolható visszaélések ellenére sikeresnek nevezte a népszavazást, állításuk szerint 42,3 százalékos részvétel mellett a szavazók 90 százaléka a Spanyolországtól való elszakadásra szavazott.

A sok esetben a spanyol rendőrség által lezárt, vagy csak ideig, óráig működő szavazóhelyiségek, valamint a szavazást lehetővé tévő telefonos applikációk fennakadásai miatt megjósolható volt, hogy kérdésessé lehet tenni a népszavazás eredményét.

A spanyol országos tévének egy madridi fiatalember a visszaélések kapcsán elmondta, hogy ő például négy alkalommal szavazott vasárnap Barcelonában, mindannyiszor különböző szavazóhelyiségben. Mint mondta, a szavazást lebonyolító önkénteseknek fel sem tűnt, hogy mivel nem helyi lakos, nem szerepel a választói névjegyzékben, ezért nem is szavazhatna. Minden egyes helyszínen fotót készített arról, ahogy épp bedobja voksát a szavazóurnába, azokat pedig közzétette az interneten. Többen is hasonlóan jártak el, a közösségi oldalakon számtalan hasonló fénykép kering.

A csatorna egyik riportere maga is tesztelte a rendszert. Filmen is megmutatta, hogy az első szavazóhelyiségben épp nem működött a mobiltelefonos applikáció, amellyel elméletileg a választói jogosultságát ellenőrizték volna, így az elmaradt, és ezért tudott két helyen is szavazni.

A népszavazás szabályosságának felügyeletével megbízott, akadémikusokból álló, héttagú testület szerint újra ellenőrizni kell a szavazatokat.

A jogtudósok az általuk észlelt hiányosságok között említették a választójog ellenőrzésére szolgáló telematikai összeköttetést meggátoló eszközök használatát, illetve azt, hogy a rendőrök szavazatokkal teli urnákat is begyűjtöttek és elvittek a szavazóhelyiségekből.

A csoport tagjainak megbízását egyébként csak vasárnap reggel jelentette be a katalán kormányszóvivő, miután a feladatra eredetileg kinevezett, úgynevezett választási szindikátust feloszlatták, ugyanis a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk arra az esetre, ha folytatják az illegális népszavazás előkészítését.

A La Vanguardia című katalán napilap beszámolt a külföldi politikai megfigyelők észrevételeiről is, akik a katalán kormány felkérésére érkeztek 17 országból, összesen 33-an. Szóvivőjük, Dimitrij Rupel volt szlovén külügyminiszter szerint a rendőrség fellépése brutális volt, és megsértette az emberi jogokat. A szóvivő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Európa nem lépett az ügyben. A népszavazást Rupel általánosságban sikeresnek értékelte.

A rendőri erőszak ellen tüntetnek

A spanyol rendőrség durva fellépése miatt mentek utcára hétfőn Katalónia több városában. Barcelonában az egyetem előtti téren több ezer diák tiltakozott. A legfrissebb adatok szerint

a vasárnapi összecsapásokban 893-an sérültek meg, négyen vannak még kórházban, két ember sérülése súlyos.

A katalán kormány épülete előtt délben több százan voltak, és tapssal fogadták a helyi elnököt és kabinetjének tagjait.

Függetlenség!, Egyoldalú nyilatkozat! - kiabálták, utóbbival a Spanyolországtól elszakadást követelve. Az eseményen megjelent Ada Colau, Barcalona polgármestere, aki a néhány perces csendes tiltakozást követően újságíróknak elmondta,

a városi önkormányzat feljelentést tesz az állampolgárok elleni rendőri intézkedések miatt.

A demokráciát ért hatalmas pusztításról ír a spanyol sajtó

A La Vanguardia katalán lap egyébként azt írta, nehezen kitörölhető nyomot fog hagyni az emberekben a rendőri brutalitásról szóló, világot bejárt jelenetek. Szerintük mint a katalán vezetők, mind a spanyol kormány hibát követett el. Előbbi azzal, hogy erőltette az egyoldalú utat a függetlenség erőltetésével, utóbbi azzal, hogy nem erőltette az erről való párbeszédet. A lap szerint

senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét, és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes.

Az El País című baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írta,

vasárnap hatalmas pusztítást okoztak a demokráciában, amit évekbe telik majd helyreállítani.

Főbűnösöknek nevezte a katalán elnököt és a katalán parlament elnökét, akik elindították a folyamatot, ami a katalánokat szembeállítja egymással, és Katalóniát Spanyolország többi részével. De semmi sem igazolhatja Mariano Rajoy passzivitását és hozzá nem értését. A spanyol kormányfőnek most már meg kell tennie, amit sosem akart: hozzá kell járulnia az alkotmány felülvizsgálatához, és el kell fogadnia a szövetségi alapelveket, mint az autonómiarendszer alapját.