Salamon
7 °C
14 °C

Az ukránok után a lettek is elvennék a nyelvi jogokat a kisebbségektől

2017.10.11. 15:44

Tovább gyűrűzik az ukrán oktatási törvény hatása: a lett elnök is elkezdett beszélni a nemzetiségi iskolák nyelvi autonómiájának megszüntetéséről. Az MTI beszámolója szerint Raimonds Vejonis államfő ezt az álláspontját szerdán Maris Kucinskis litván kormányfővel tartott találkozóját követően fejtette ki.

"A pedagógusoknak fel kell készülniük arra, hogy lett nyelven tanítsanak és a lett nyelv használatát először az óvodákban kell bevezetni.

Lettországban egyetlen államnyelv van, a lett és ha az (oktatás- és tudományügyi) minisztérium a lett nyelven folyó oktatásra való fokozatos áttérést javasolja, akkor ez egy lépés afelé, hogy az országban egyetlen államnyelv legyen, amelyet Lettország lakosai használnának a mindennapi életben" – közölte Vejonis.

A lett kormánykoalíció hétfőn támogatta a Karlis Sadurkis oktatás- és tudományügyi miniszter által előterjesztett oktatási reformjavaslatot, amelynek alapján a nemzetiségi iskolák

három éven belül

fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelven történő oktatására. Ennek értelmében az ország legnagyobb nemzetiségéhez, az oroszhoz tartozó diákok csak a saját anyanyelvüket, az irodalmat, valamint a kultúrával és történelemmel kapcsolatos tantárgyakat tanulnák anyanyelvükön. Lettországban, ahol a népesség csaknem egyharmada orosz anyanyelvű, az orosz nyelvet idegen nyelvként tartják nyilván.

A balti országban már volt egy ehhez hasonló kezdeményezés 2004 őszén, amely végül tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán kétnyelvű oktatási rendszert vezettek be, amelynek értelmében az orosz nemzetiségi középiskolákban a tantárgyaknak csak a 40 százalékát lehet orosz nyelven tanítani.

Porosenko szerint az ő törvényük nem diszkriminál

A lett elnök nyilatkozatával szinte egy időben, Petro Porosenko ukrán elnök Strasbourgban jelentette ki, hogy az ukrán oktatási törvény - a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban - szavatolja a "szükséges szintű" oktatást a nemzetiségek nyelvén és egyenlő lehetőséget biztosít minden állampolgár számára.

Porosenko beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrán oktatási reform az oktatás színvonalának növelését, valamint az ország jövőjét és biztonságát szolgálja, a világban kialakult irányzatoknak megfelelően biztosítja a szabad nyelvhasználatot, a kisebbségeknek az anyanyelvű oktatást. Nem engedhető meg, hogy egyetlen lakos vagy Ukrajnában élő bármely kisebbség is hátrányt szenvedjen az államnyelv ismeretének hiánya miatt, ez ugyanis végzetes egyenlőtlenségekhez, az érvényesülés csorbulásához vezet - húzta alá Porosenko. Szerinte az ukrán nyelv ismerete ugyanakkor elengedhetetlen a munkavállalás és a karrier szempontjából.

Porosenko ezután arról beszélt, hogy Ukrajna visszautasít minden olyan törekvést, amely elfogadtatná Kijevvel és a világgal a Krím elszakadását, ezzel reagálva Milos Zeman cseh elnök előző nap Strasbourgban tett javaslatára, mely szerint a Krím elvesztése "lezárt ügy", a kérdést pedig úgy lehetne rendezni, ha Moszkva fizetne a területért Kijevnek pénzzel vagy kőolajjal és földgázzal. Porosenko szerint Oroszország a Krím annektálásával az európai értékek alapját képező emberi jogokat támadta meg, ezért nincs helye kompromisszumoknak.

Az ukrán oktatási törvény módosításával ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben.

A magyar kormány jelezte, kezdeményezni fogja az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás felülvizsgálatát a magyar kisebbségek nyelvi jogait részben megszüntető törvény miatt.