Utód nélkül maradt Kína vezetője

A Kínai Kommunista Párt kongressszusán Pekingben, szerda déltájban bemutatták a párt vezető testületeinek tagjait. A csak férfiakból álló héttagú politikai bizottságba, ami a párt legszűkebb döntéshozó és vezető fóruma, a második ötéves terminusát megkezdő Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnök mellett nem került be olyan "fiatal", feltörekvő politikus, aki kora alapján öt év múlva leválthatná Hszit.

Amellett tehát, hogy a gazdasági irányítást már korábban átvevő Hszi tézisei pár napja szokatlan módon már elnöksége idején bekerültek a pártalkotmányba, újabb nagyon erős jele van annak, hogy a modern Kína történetében példátlan hatalom összpontosul a vezető kezében.

Korábban két-három, az ötvenes éveiben járó pártfunkcionárius várhatta, hogy beléphet a felső vezetésbe, és ezáltal a vezetői poszt várományosává válhat. A ma bejelentett új politbürotagok azonban mind 60-67 év közöttiek. Mivel az íratlan szabály az, hogy 68 éves koruk után nem kaphatnak új tisztséget, jelenleg nem látszik, 2022-ben ki válthatná Hszit (a pártvezért kétszer öt évre választják). Ami azt valószínűsíti, hogy öt év múlva is ő marad Kína vezetője.

A politbüro tagjainak megválasztása annyira titkosan zajlott, hogy a kilétük csak akkor vált nyilvánossá, amikor Hszi kikísérte őket a kongresszus vörös szőnyeggel borított emelvényére. Hszi és Li Ko-csiang miniszterelnök mellett mindenki lecserélődött: az új tagok Li Csan-su (67), Han Cseng (63), Csao Le-csi (60), Vang Jang (62) és Vang Hu-ning (62).

Csao Le-csit, aki korábban a párt személyzeti kérdéseivel foglalkozó részlegének volt a vezetője, a korrupcióellenes bizottság élére is kinevezték – írja az MTI a Hszinhua hírügynökség alapján. Elődje Vang Csi-san volt, aki túllépte a nem hivatalosnak tekintett 68 éves nyugdíjkorhatárt.

Az elemzők első reakcióikban azon értetlenkednek, hogy a világ második legerősebb gazdaságának vezetése, mely nyíltan globális vezetői szerepre tör, miként működhet ennyire átláthatatlanul. A kínai pártkongresszus szerdai napjáról egyébként minden magyarázat nélkül kitiltották a vezető angolszász lapokat, köztük a BBC-t, a Financial Timest, az Economistot, a New York Timest és a Guardiant. (Guardian)