Ha látják, milyen melós, a férfiak már nem is akarnak annyi gyereket
Kevesebbet gyereket akarnak azok a férfiak, akik kiveszik a részüket a gyerekekkel járó reproduktív munkából – következtették ki spanyol közgazdász kutatók, akik a Spanyolországban bevezetett, gyermekszületés után járó apai szabadság hatásait vizsgálták.
A rendszer 2007 óta létezik a dél-európai országban, eleinte csak két hétre mehettek szabadságra az apák gyerekük születése után, de a lehetőség népszerűsége miatt 2017-ben megduplázták, majd 2018-ban 5 hétre növelték a kivehető időkeretet – írja a Quartz. A tervek szerint 2021-ben tovább is bővítik.
Közgazdászok azt vizsgálták meg, milyen hatásai vannak a programnak, mi történik azokkal a családokkal, akik élnek a lehetőséggel (mivel a bővített verzió még túl friss, olyan családokat néztek meg, akik a 2007-es feltételekkel vették igénybe az apai szabadságot). A pozitív eredmények közt volt, hogy azok a férfiak, akik kéthetes apai szabadságon voltak, nagyobb eséllyel vettek részt utána a gyerekekkel járó munkában, a partnerük pedig nagyobb eséllyel maradt a munkaerőpiacon.
De úgy tűnik, lett a programnak egy nem szándékolt következménye is: az apai szabadsággal élő családoknak 7-15 százalékkal kisebb eséllyel lett újabb gyerekük később. A különbség az idővel halványodik köztük és a kontrollcsoport között, de még 6 év után is kimutatható volt, hogy kisebb eséllyel vállalnak gyereket az apai szabadságot igénybe vevő nők és férfiak. Egy másik kutatásból az is kiderült, hogy a program bevezetése után a 21 és 40 év közötti spanyol férfiak kevesebb gyerekre vágytak, mint korábban.
A kutatók szerint mindennek oka az lehet, hogy
azok a férfiak, akiknek lehetősége van átélni, mekkora munkával jár a gyereknevelés, hirtelen már nem is akarnak annyi gyereket.
Ugyanakkor ezzel párhozamosan a nők pont hogy egy kicsit több gyereket akartak a program bevezetése után, mint korábban, ami szintén érthető, hiszen ők nyertek azzal, hogy a reproduktív munka egy kicsit egyenlőbben oszlik el az anya és az apa között.
A kutatók azért kiemelik, hogy a korreláció nem egyenlő az oksággal, vagyis lehetséges, hogy más tényezők (például a világgazdasági válság) is szerepet játszottak a férfiak megváltozott preferenciáiban, és hogy egy ország tapasztalatai alapján nem lehet általános következtetéseket levonni.