új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • A drónt is bevető sikertelen provokáció után az oroszok nem álltak meg, hanem tüzet okoztak a zaporizzsjai atomerőmű közelében. Öt aknát engedtek el az atomerőmű part menti területén, ezek többsége elsüllyedt a vízben.

    A céljuk biztosítani a szárazföldet az állomással szomszédos tengerparti területen. A „kamikazedrónok” használatával további provokációra készülhetnek – közölte az Enerhodar.

    A rasszisták minden módszert bevetnek a békés lakosság megfélemlítésére – írják a közösségi csatornán.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap találkozott a védelmi és biztonsági szektor képviselőivel – közölte a hivatala.

    A titkos találkozón részt vettek a fegyveres erők, a hírszerző ügynökségek, a védelmi minisztérium, a belügyminisztérium, az Ukrán Biztonsági Szolgálat, valamint más védelmi erők vezetői – írja a Guardian.

    A fronton kialakult helyzetet és az ukrán erők igényeit vitatták meg.

  • Az Európa-szerte emelkedő energiaárak miatt Karl Nehammer osztrák kancellár vasárnap felszólította az Európai Uniót (EU), hogy válassza le a villamos energia árát a gáz áráról, hogy megakadályozza azoknak a további emelkedését. Szorgalmazta azt is, hogy az EU vezessen be ársapkát az áramdíjakra.

    Mint mondta, „nem hagyhatjuk, hogy Putyin döntsön mindennap az energia áráról” – számolt be a Guardian.

    A villamosenergia-áraknak csökkenniük kell. Véget kell vetnünk ennek az őrületnek, ami most az energiapiacokon zajlik

    – nyilatkozta az osztrák kancellár.

    Ausztria gázellátása jelentős mértékben függ az orosz piactól, viszont az elektromos áram nagy részét megújuló energiaforrásokból állítják elő. A Reuters hírügynökség megjegyezte: Ausztriában sokan egyre inkább értetlenül figyelik, hogy az energiapiacon az áram és a gáz ára mégis szorosan összefügg.

    Petr Fiala, a soros EU-elnökséget betöltő Csehország kormányfője pénteken bejelentette, hogy hamarosan összehívják a tagállamok energiaügyi minisztereinek sürgősségi tanácskozását. Nehammer megerősítette, hogy az áramdíjak leválasztásának terve szerepelni fog az ülés napirendjén.

  • Igor Tyerjeohov, Harkiv polgármestere két orosz rakétatámadásról számolt be a város központjában – közölték Telegramon.

    Egy adminisztratív épület megsemmisült. Áldozatok nincsenek – olvasható a jelentésben.

  • Moszkva reméli, hogy Kijev pusztító befolyása ellenére is végre megtörténik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek látogatása a zaporizzsjai atomerőműben – közölte vasárnap Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

    „Meg vagyunk győződve arról, hogy erre sor kerül, hiába a kijevi rezsim és a támogatóinak pusztító befolyása” – hangoztatta a Rosszija 1 televíziós csatorna műsorában. 

    Mert amit a kijevi rezsim művel a zaporizzsjai atomerőmű körül, az atomterrorizmus. Nyilvánvalóan ezt nemcsak azok tehetik meg, akik nukleáris fegyverekkel vagy piszkos bombákkal rendelkeznek, hanem úgy is, ahogy most látjuk

    – hangsúlyozta. Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy senki ne higgyen azoknak a hamis információknak, miszerint Oroszországot nyomás alá helyezték annak érdekében, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek hozzáférést biztosítson az erőműhöz – írja a TASZSZ

     
  • Az orosz elnök a saját propagandájának dől be Ukrajnával kapcsolatban – ezt mondta Szerhij Plokhij ukrán származású történész, a Hardvard Egyetem Ukrajnára szakosodott kutatóintézetének (Ukrainian Research Institute) vezetője a német Spiegelnek adott interjúban. 

    A történész szerint Putyin azt állítja, hogy az oroszok és az ukránok egy nép – amivel gyakorlatilag a saját propagandáját hiszi el –, és egyáltalán nem hajlandó felfogni, hogy Ukrajna a függetlenségéért küzd. 

    Putyin egy olyan féltékeny férjre emlékeztet engem, aki meggyilkolja a családtagját, majd azt mondja, hogy a nagy szerelem miatt tette

    – fogalmazott. 

    A kutató arra is kitért, hogy az orosz nép is támogatja a háborút, és ez egy olyan tény, amit el kell fogadni. A kialakult helyzet iróniája viszont az, hogy a harcok épp Ukrajnának az oroszlakta régióit viselik meg a legjobban, miközben Oroszország állítólag az orosz kisebbség védelmében avatkozott be – tette hozzá. 

    Azzal kapcsolatban, hogy a mostani háború miként viszonyul a korábbi, Ukrajna területén is vívott harcokhoz, Szerhij Plokhij azt mondta: a különbség az, hogy Ukrajna most nemzetállamként védi magát, miközben az I. és II. világháborúban az ukránok mindkét hadviselő fél oldalán harcoltak, csak éppen nem önmagukért. 

    Most Ukrajna a saját sorsáért, jövőjéért küzd. És emiatt a háború minden szörnyűsége és szenvedése ellenére egy kicsit optimistábbak lehetünk az ország jövőjét illetően

    – fogalmazott a történész.

  • Egy izraeli hírszerző cég szerint Oroszország szétszedte és hazaszállította az egyik, eddig Szíriában állomásozó Sz–300-as légvédelmi rendszerét – írja a Times of Israel.  

    Az ImageSat International (ISI) olyan képeket hozott a nyilvánosságra, amelyek azt mutatják, hogy az északnyugat-szíriai Maszjáf város közelében állomásozó Sz–300-as rendszert szétszedték az elmúlt néhány hétben. Az Sz–300-as több éve állt a térségben. 

    A rendszer radarját a nyugat-szíriai Khmeimim orosz légi bázisra vitték, az Sz–300-as üteget pedig Tartusz kikötőjébe, ahol egy orosz hajóra rakodták, amely a fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjébe tartott – közölte az ISI.

  • Szeptember elsején lép életbe, és közel másfél évig lesz érvényben az a megállapodás, amelyet a szlovák, a cseh és a lengyel védelmi miniszter kötött a szlovák légtér közös védelméről. 

    Két F–16-os látja el majd el a légtérvédelmet a lengyel határnál. A közös légvédelmi megállapodásnak köszönhetően Szlovákia Ukrajnának adhatja a szovjet gyártmányú MiG–29-es vadászgépeit.

    A Csehországgal és Lengyelországgal kötött megállapodás jelzi, mennyire szoros a kapcsolat országaink között

    – nyilatkozta Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter. A lengyel légvédelmi miniszter, Mariusz Blaszczak szerint a közös légtérvédelem tovább erősíti az országok biztonságát – írja az Euronews.

  • „Égő orosz tankok. Mi lehet ennél szebb?” – tették fel a kérdést az ukrán fegyveres erők közösségi oldalán megosztott videó mellett, amelyen épp egy orosz tank elleni támadás látható.

    A kérdés nem is maradt megválaszolatlanul.

    Természetesen csak egy bukott Moszkva

    – vélekedtek.

  • 50 éves korában egy gyors lefolyású betegségben meghalt Dmitrij Litovkin katonai újságíró. 

    Litovkin korábban számos ismertebb orosz sajtótermék munkatársa volt, és az orosz–ukrán háborút is figyelemmel követte és kommentálta. Halálát a Nyezaviszimaja Gazeta nevű lap főszerkesztő-helyettese, Andrej Vaganov jelentette be.

    Ő azt mondta, hogy Litovkin egy héttel ezelőtt „váratlanul került kórházba. Utána egy ideig javult az állapota, majd rohamos sebességgel romlani kezdett. Mesterséges kómába is helyezték, de nem tudták megmenteni az életét. 

    Vaganov a halál pontos okát nem tisztázta, mindössze annyit mondott, hogy „valamilyen fertőzés”, de nem koronavírus okozta azt. 

  • A német kormány a Gazprom Germania államosítását tervezi – írta a Reuters a Welt am Sonntag értesülése alapján.

    A Gazprom-csoport március végén számolta fel érdekeltségeit a német leányvállalatban, és a Gazprom Germania azóta – ideiglenesen – állami felügyelet alatt működik.

    A Welt am Sonntag szerint a vállalatot jelenleg egy erre a célra létrehozott holding, a Securing Energy for Europe Holding GmbH (SEEHG) irányítja. Ezt a német gazdasági minisztérium is megerősítette, arról viszont egyelőre nem adtak bővebb tájékoztatást, hogy mi lesz a jövőben a Gazprom Germania sorsa.

  • Az Open Source Intelligence (OSINT) oldalán osztottak meg egy videót az egyik rendszeresített orosz katonai sisak tesztjéről. A felvételen az látható, hogy a katona jóformán puszta kézzel behorpasztja, szétveri a 2013 óta nagy számban gyártott orosz 6B47-es kevlársisakot.

    Az OSINT ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a sisak az egyik olyan eszköz, amelynél az ukrán katonák jobb felszereléssel rendelkeznek, ugyanis a Kaska–1M mintájú ukrán sisakok sokkal jobb védelmet adnak az orosz gyártmányúaknál.

  • Szombaton Moszkvában egy 65 éves orosz nő felgyújtotta az orosz vezérkar egyik tisztviselőjének autóját. Az esetről videó is készült: 

    A nyugdíjas nőt a történtek után őrizetbe vették, és akkor azt állította, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” ellen akart tiltakozni. Azóta viszont az asszony hozzátartozói előálltak egy másik magyarázattal, miszerint

    az ukrán titkosszolgálat elrabolta és hipnotizálta a nőt.

    A videón az látható, hogy a nő egy mobiltelefonon beszél, miközben felgyújtja az autót. A hozzátartozók szerint egy, a nővel telefonon beszélő férfi tartotta fenn a hipnózist, és utasította a nőt arra, hogy cselekedjen. 

    A rokonok azt is hozzátették, hogy az asszony mindig is támogatta az ukrajnai „különleges hadműveletet”, és sosem gyújtaná fel egy olyan ember autóját, aki abban részt vesz.

  • Felborult egy ukrán állampolgárokat szállító busz Romániában. A buszon 43 fő tartózkodott, többségük nő és gyerek – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

    Mint írják, a helyi hatóságok szerint a sofőr elvesztette uralmát a gépjármű felett, és a busz az árokba borult Vranca körzet Garoafa községében szombat hajnalban.

    A baleset miatt 23-an kerültek kórházba, állapotuk stabil.

  • Moszkva akkor sem fogja leállítani az ukrajnai hadjáratát, ha Ukrajna hivatalosan is lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről – közölte pénteken Dmitrij Medvegyev. 

    Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese arra is kitért a francia televíziós interjújában, hogy Oroszország csak bizonyos feltételek betartása mellett hajlandó tárgyalni az ukránok elnökével – írja a Reuters

    Az Észak-atlanti Szövetségben való részvételről történő lemondás most létfontosságú, de ez már nem elegendő a béke megteremtéséhez

    – jelentette ki Medvegyev az LCI televíziónak.

    Oroszország folytatni fogja a műveletét, amíg céljait el nem éri

    – tette hozzá.

  • Ukrán és orosz tisztviselők szerint nem emelkedett a sugárzás a zaporizzsjai atomerőműben az oroszok által megszállt területet érintő legutóbbi ágyúzást követően – számolt be az Al Jazeera.

    A sugárzási helyzet továbbra is normális – közölte az orosz védelmi minisztérium Moszkvában. Az Enerhoatom ukrán állami atomerőmű-üzemeltető vasárnap hasonló nyilatkozatot tett.

    Az oroszok által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű körül cikáznak a lövedékek. Súlyos katasztrófától tartanak a világ vezetői, miközben mindkét fél folyamatosan a másikat hibáztatja.

  • Az ukrán hatóságok jelentették, hogy megsérült egy tehéncsorda az orosz lövésekben az északi Csernyihiv városa mellett – számolt be a Sky News.

    A Csernyihivi Regionális Állami Adminisztráció közölte, hogy a támadás Szemenyivszka közelében történt vasárnap délben.

    Hozzátették, hogy a határ menti település szélén egy ház is kigyulladt.

  • Az ukrán fegyveres erők csapást mértek az orosz hadsereg egyik legnagyobb katonai bázisára Melitopolban – közölte Ivan Fedorov, a város polgármestere Telegram-csatornán.

    Az elöljáró posztjában azt írta, az Avtokolorlit üzem területén elhelyezkedő bázist augusztus 28-ra virradó éjszaka semmisítették meg a fegyveres erők. A melitopoli járásban található Miriny faluban pedig egy olyan épületet ért csapás, ahol a megszállók népszavazást terveztek tartani. 

  • Az orosz erők „az egész kontinenst veszélyeztetik” azzal, hogy Európa legnagyobb atomerőművét katonai bázisként használják – jelentette ki Ukrajna külügyminisztere.

    A zaporizzsjai erőművet a közelmúltban súlyos lövések érték, és Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a támadásokért. A harcok miatt sugárszivárgás következhet be.

    A nukleáris biztonság évtizedek óta Ukrajna legfőbb prioritása, különösen tragikus múltunkat tekintve

    – mondta Dmitro Kuleba, utalva az 1986-os csernobili katasztrófára. Hozzátette, „az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőművet katonai bázissá alakították, veszélybe sodorva az egész kontinenst. Az orosz katonaságnak ki kell vonulnia az erőműből – semmi keresnivalójuk ott”.

    Bár a létesítményt Oroszország megszállta, ukrán dolgozók üzemeltetik. Vasárnap reggel ukrán tisztviselők azt állították, hogy orosz rakéta- és tüzérségi csapások érték az erőműhöz közeli, a Dnyeper folyó túloldalán fekvő területeket.

  • A kormány figyelmeztetése szerint jövőre 50 000 ukrán menekült válhat hajléktalanná az Egyesült Királyságban, de a miniszterek nem hajlandók új támogatási csomagot felajánlani a közelgő válság ellensúlyozására.

    Mivel a megélhetési költségek válsága egyre nagyobb méreteket ölt, és az Oroszországgal vívott háborúnak nem látszik a vége, egyre nagyobb a félelem, hogy a kormány „Otthont Ukrajnának” programja a jövő hónapban abbamarad, amikor a menekültek kezdeti hat hónapos elhelyezése a befogadóknál véget ér, és nem lesz alternatív szállás – írja a Guardian.

    Bár Boris Johnson elvi győzelemként fogalmazta meg az Egyesült Királyságnak az orosz invázióra adott válaszát, számos szervezet arra figyelmeztet, hogy kormányának a konfliktus okozta menekültválságra adott kulcsfontosságú válasza „a hajléktalanság katasztrofális növekedését” idézheti elő.

  • Dmitrij Medvegyevnek, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesének előrejelzése szerint a gáz ára az európai piacon a jelenlegi emelkedés mellett 2022 végére elérheti az 5 ezer eurót.

    A politikus a Telegram-csatornáján az Európai Unió állam- és kormányfőihez intézve azt írta:

    A gáz árának ezer köbméterenként 3,5 ezer euróra történő emelkedése miatt a tervezett költséget 2022 végére 5 ezer euróra kell növelni.

  • Oroszország azt állítja, hogy olyan gyárakat támadott meg, ahol az ukrán légierő helikoptereit javították. 

    Az ukrajnai háborúról szóló legújabb jelentésben az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a nagy pontosságú fegyverek a Motor Szics zaporizzsjai üzemét találták el; a cég a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopterhajtómű-gyártója.

    Az orosz védelmi minisztérium a Sky News szerint azt is állította, hogy a Dnyipropetrovszki területi Nikopol közelében megsemmisült egy olajtároló, valamint nyolc rakéta-, tüzérségifegyver- és lőszerraktár.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több képet is megosztott a háborúról, miközben az ország egységét méltatta.

    Népünknek nagy ereje van. Mindig is volt, és mindig is lesz, amíg hiszünk magunkban.

    Amíg megőrizzük az egységünket, és amíg harcolunk Ukrajnáért, és dolgozunk a közös ukrán győzelemért

    – közölte az ukrán elnök. Tisztelgett az ország légiereje előtt, mondván, hogy az ukrán katonák lépésről lépésre megsemmisítik a megszállók potenciálját.

  • Rusztem Umerov, az ukrán parlament képviselője megköszönte az Egyesült Királyságnak, hogy víz alatti drónokkal látta el az országot.

    A védelmi minisztérium közölte, hat önjáró aknakereső járművet küldenek az országba, hogy segítsenek felderíteni az orosz aknákat az Ukrajna partjainál lévő vizekben. 

    A könnyű, autonóm járművet sekély, part menti környezetben való használatra tervezték, és akár 100 méteres mélységben is hatékonyan működik, hogy érzékelők segítségével felderítse, lokalizálja és azonosítsa az aknákat, hogy az ukrán haditengerészet megsemmisíthesse azokat.

    Az ukrán haditengerészet többtucatnyi alkalmazottját fogják megtanítani a drónok használatára az elkövetkező hónapokban, az első csoport már meg is kezdte a kiképzést.

  • Az amerikai hadsereg Abrams tankokkal és kiképzéssel támogatja a lengyel szövetségeseket – olvasható az Egyesült Államok Hadseregének honlapján.

    Az amerikai hadsereg a közelmúltban 1,148 milliárd dolláros szerződést kötött a General Dynamics Land Systems vállalattal 250 darab M1A2 System Enhancement Program 3. verziójú (SEPv3) Abrams harckocsi beszerzésére a lengyel hadsereg számára.

    Emellett a hadsereg megkezdte a lengyel katonák kiképzését 28 Abrams harckocsin, amelyeket 2022 júliusában szállítottak Lengyelországba.

    „A NATO ereje az egységében rejlik, amely soha nem volt még ilyen erős, mint ma” – mondta Doug Bush, a hadsereg beszerzési, logisztikai és technológiai helyettes államtitkára, a hadsereg beszerzési vezetője. „A hadsereg folyamatosan együttműködik ipari partnereinkkel a kritikus katonai felszerelési képességek gyártásának növelése érdekében, hogy továbbra is biztosítani tudjuk partnereink és szövetségeseink igényeinek kielégítését” – fejtette ki a vezető.

    Az Abrams-szerződést 2022. július végén kötötték, Lengyelország 2021 júliusában hivatalosan kérte a harckocsikat. A harckocsik leszállítása tovább javítja az amerikai hadsereg együttműködését a lengyel fegyveres erőkkel, és jelentősen növeli a nemzetek együttes katonai elrettentő erejét.

    Az Abrams SEPv3 a világ legütőképesebb harckocsija, amely a túlélőképesség, a halálos pontosság, a megbízhatóság és a kommunikáció terén elért technológiai fejlesztésekkel rendelkezik

    – szerepel a hadsereg honlapján. Az Abrams harckocsik szállítása a tervek szerint 2025 januárjában kezdődik, a gyártás a hadsereg több lerakatában történik.

  • Mintegy 46 750 orosz katona halt meg az Ukrajnával vívott háborúban – közölte Ukrajna külügyminisztériuma a Twitteren.

    A jelentés szerint Oroszország a konfliktus februári kezdete óta 3171 járművet és üzemanyagtartályt, 234 repülőgépet és 1942 harckocsit veszített.

    Oroszország nem közöl folyamatos összesítést a csapatveszteségekről vagy a megsemmisített felszerelésekről. Az ukrán állításokat a Guardian szerint nem lehetett függetlenül ellenőrizni.

  • A harmadik hadtest, amelyet az Orosz Föderáció Ukrajnába készül küldeni, nagyobb területen fog készenlétben állni. Oroszország Nyizsnyij Novgorod mellől Rosztovba helyezi át a harmadik hadtestet, amely körülbelül 10-15 ezer főből áll.

    Az áthelyezésre kerülő felszerelések között van egy új típusú harci eszköz is Roman Szvitan pilótaoktató, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese szerint.

    Szerinte ezekkel a csapatokkal Oroszország megpróbálhatja lezárni a front Zaporizzsja és Donyeck közötti szakaszát – írja az Unian ukrán hírszolgálat.

  • Az ukrán Agrárpolitikai és Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint az ukrán gazdák augusztus 25-ig 25,3 millió tonna gabonát takarítottak be – írja a Kárpátalja hetilap online változata ukrán sajtóinformációk alapján.

    Hozzátették: a minisztérium a korábbi 60 millió tonnáról 65-67 millió tonnára módosította a 2022-es termésre vonatkozó becsléseket. Tavaly 106,5 millió tonna gabonát sikerült betakarítania az országnak. 

  • A Dell számítástechnikai cég közölte, hogy augusztus közepén bezárta irodáit, és ezzel megszüntette minden oroszországi tevékenységét, a nyugati cégek egyre növekvő listáján a legutolsó, amelyik kivonul Oroszországból.

    Az amerikai számítástechnikai cég – amely a szerverek egyik legfontosabb ellátója Oroszországban – csatlakozott másokhoz, akik Moszkva februári inváziója óta korlátozták tevékenységüket.

    A Dell februárban felfüggesztette az ukrajnai és oroszországi értékesítéseket, és közölte, hogy figyelemmel kíséri a helyzetet, hogy meghatározza a következő lépéseket – írja a Guardian

    Az orosz ipari minisztérium pénteken közölte, hogy a Dell oroszországi kutatói és mérnökei közül sokaknak már új állást ajánlottak, miután a médiában megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a vállalat teljes kivonulást tervez.