Reszkethet Oroszország? Nagyobb hatótávolságú fegyvereket kaphat Ukrajna

Az Egyesült Államok várhatóan új, nagyobb hatótávolságú fegyvert küld Ukrajnának. A döntés válasz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, miszerint olyan rakétákra van szükségük, amelyek jóval – az Oroszországgal közel egy éve tartó konfliktus – frontvonalai mögött képesek csapást mérni.

A Reuters azt írja: az új fegyver, a Ground Launched Small Diameter Bomb (GLSDB) lehetővé teszi az ukrán hadsereg számára, hogy kétszer olyan messziről találjon el célpontokat, mint amilyen messzire az Egyesült Államok által szállított High Mobility Artillery Rocket Systemből (HIMARS) kilőtt rakéták képesek.

Amennyiben a következő fegyversegélycsomag tartalmazza a fegyvert, 151 kilométer hosszan teszi elérhetővé Oroszország összes utánpótlási vonalát az ország keleti részén, valamint az oroszok által megszállt Krím egy részén. Ez pedig arra kényszeríti Oroszországot, hogy még messzebbre vigye utánpótlását a frontvonaltól, ami sebezhetőbbé teszi katonáit, és jelentősen megnehezíti bármilyen új offenzíva előkészítését.

Ahogy a HIMARS jelentősen befolyásolta az események menetét, ezek a rakéták még inkább befolyásolhatják

– mondta Andrij Zagorodnyuk, Ukrajna volt védelmi minisztere.

Nehezen elérhető célpontokat is eltalál

A GLSDB GPS-irányítású siklóbomba, amely úgy képes manőverezni, hogy nehezen elérhető célpontokat, például parancsnoki központokat is eltalál. A SAAB AB (SAABb.ST) és a Boeing Co (BA.N) által közösen gyártott bomba a GBU–39 kis átmérőjű bombát (SDB) és az M26 rakétahajtóművet kombinálja, amelyek gyakoriak az amerikai készletekben.

Az egyetlen bökkenő, hogy a HIMARS-szal még nem kompatibilis, azonban az Egyesült Államok új rakétaindító berendezéseket is biztosít majd Ukrajnának – mondták a Reuters forrásai. A jelenlegi információk szerint a fegyvert már 2023 tavaszán leszállíthatják a háborús országnak.

Sebezhető utánpótlási vonalak

Az Egyesült Államok tavaly júniusban küldött először HIMARS indítórakétákat, amelyek 77 kilométeres hatótávolságukkal jelentős lökést adtak az ukrán hadseregnek, lehetővé téve az orosz lőszerraktárak és fegyverraktárak megsemmisítését.

Amint Ukrajna birtokába kerülnek az új siklóbombák, katonai szakértők szerint Oroszországnak még messzebbre kell majd tolnia az utánpótlását.

Jelenleg nem tudjuk elérni a 80 kilométernél távolabb lévő orosz katonai létesítményeket. Ha az orosz határnál vagy a megszállt Krímben el tudjuk érni őket, akkor ez természetesen csökkenti az orosz erők támadási potenciálját

– mondta Olekszandr Muszijenko ukrán katonai elemző. Muszijenko úgy véli, döntő fontosságú lesz, ha Ukrajna hamarosan Bergyanszkon és Melitopolon keresztül a Krímbe vezető megszállt szárazföldi útvonal minden pontját el tudja majd érni.

Ez arra kényszerítheti Oroszországot, hogy utánpótlásként használt teherautóit a Krími hídon keresztül irányítsa át, amely egy októberi támadásban súlyosan megrongálódott.

Oroszország a Krímet nagy katonai bázisként használja, ahonnan erősítést küld a déli fronton lévő csapatai számára. Ha lenne egy 150 kilométeres lőszerünk, akkor elérhetnénk, és megszakíthatnánk a Krím logisztikai kapcsolatát

– tette hozzá. A logisztikai szemponton túl egy nagyobb hatótávolságú fegyver segíthet az orosz bizalom megrendülésében – emeli ki a lap.

Minden lépéssel közelebb

A Biden-kormányzat számára a GLSDB Ukrajnába küldése még egy lépést jelent Kijev azon igényének teljesítése felé, hogy a hadsereg taktikai rakétarendszerének (ATACMS) 297 kilométer hatótávolságú rakétáját megkapja. Az amerikai kormány ugyanis eddig elutasította ezt, tartva a konfliktus további eszkalálódásától.

A siklóbombák, bár nem olyan erősek, sokkal olcsóbbak, kisebbek és könnyebben bevethetők, mint az ATACMS, így sok mindenre alkalmasak, amit Ukrajna el szeretne érni: orosz hadműveletek megzavarása és a taktikai előny megteremtése.

Újra és újra azt láttuk, hogy a kormányzat azt mondta, hogy egy bizonyos pontig elmennének, de nem tovább. Aztán ahogy a helyzet romlott, úgy találták, hogy valójában tovább kell menniük

– fogalmazott Tom Karako, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának fegyver- és biztonsági szakértője.

Ez volt a helyzet a HIMARS, a Patriot rakétavédelmi rendszer és – éppen ebben a hónapban – az Abrams harckocsik esetében, amelyek eredetileg mind tiltottak voltak Ukrajna számára, mielőtt a kormány végül jóváhagyta a szállításokat.

(Borítókép: HIMARS rakétavető. Fotó: Dondi Tawatao / Getty Images)