új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:

    Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

  • Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy minszki beszédében azt mondta, hogy  „az egyetlen hiba”, amit Oroszország és Fehéroroszország elkövetett, hogy nem oldották meg 2014–2015-ben a problémát, amikor Ukrajnának még nem volt erős hadserege – közölte a Politico.

    Oroszország 2014-ben megszállta a Krím félszigetet, és elcsatolta Ukrajnától. A lap szerint az elhangzottak alapján Lukasenka teljes mértékben felvállalta az összefogását Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

  • Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Finnországban beszélt arról, hogy milyen békét tartanak elfogadhatónak az ukrajnai háborúban.

    Korábban írtunk arról, hogy Blinken azt mondta, az Egyesült Államok Ukrajnával és más szövetségesekkel együtt azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki az Oroszországgal vívott háborút lezáró „igazságos és tartós béke” alapvető elemeiről.

    A francia AFP hírügynökség szerint Antony Blinken azt is hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem sikerült elérnie a céljait Ukrajnában, és „nem kérdés, hogy Oroszország sokkal rosszabb helyzetben van ma, mint a teljes körű invázió előtt” .

    Ezután azt is elmondta, arra számít, hogy a következő időszakban egyre többen követelnek azonnali tűzszünetet vagy békét, de szerinte nem most van itt a békekötés ideje. Mint mondta, igazságos és tartós békét 

    csak Ukrajna területi integritásának megőrzésével, valamint Oroszországnak a háborús bűnökért való felelősségre vonásával, illetve a kártérítésre való kötelezésével lehet kötni.

    Azt is hozzátette, bármilyen megállapodás, amely értelmében Ukrajnának földekről kellene lemondania a békéért, „patyomkini” béke lenne.

    Egy olyan tűzszünet, amely egyszerűen megmerevítené a létező frontvonalat, és lehetővé tenné Putyinnak, hogy megerősítse uralmát az elfoglalt területeken, pihenjen, tovább fegyverkezzen, majd ismét támadjon, nem lenne igazságos és tartós béke. Ez legitimálná azt, hogy Oroszország elfoglalta ezeket a területeket. Az agresszort jutalmazná, az áldozatot pedig büntetné

    – fejtette ki, majd hozzátette, az Egyesült Államok kész lesz támogatni a béketárgyalásokat, „amikor Oroszország is hajlandó lesz dolgozni a valódi békéért”.

  • Az Egyesült Államok NATO-beli missziója a Twitteren tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt írták:

    Csak és kizárólag Oroszország véget vethet ma a háborúnak. Amíg ez meg nem történik, addig Ukrajna mellett maradunk. Putyin nem fogja megtörni a kitartásunkat.

    A bejegyzést pénteken az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége is megosztotta.

    Nemrég kiderült, hogy a nyugati országok hamarosan békekonferenciát tarthatnak, deOroszországot nem hívják meg rá.

  • A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan közölte: a fejlett katonai képességeik miatt nincs szüksége több nukleáris fegyverre ahhoz, hogy elrettentsék Peking és Moszkva egyesített erőit.

    Sullivan szerint az Egyesült Államok jelenlegi arzenálja alapján a taktikájukban a „jobb” megközelítést alkalmazzák, nem pedig a „több” megközelítést.

    Az Egyesült Államoknak nem kell növelnie nukleáris erőit ahhoz, hogy meghaladja versenytársaink összesített összlétszámát, hogy sikeresen elrettentse őket. Az Egyesült Államoknak az elrettentés fenntartásához sem kell egyre veszélyesebb nukleáris fegyvereket bevetnie

    – mondta. 

    Az Egyesült Államok korábban közölte, hogy az új START-szerződés 2026-os lejártáig betartja a stratégiai nukleáris fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, amennyiben Oroszország is ugyanezt teszi. Világossá tette, hogy további fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokat szeretne folytatni mind Oroszországgal, mind Kínával – írta a Sky News.

    A Pentagon szerint Kína 2035-re valószínűleg több mint háromszorosára, 1500 robbanófejre növeli nukleáris arzenálját, míg Oroszország korábban azt mondta, hogy felfüggeszti az Új START-ban való részvételét.

  • Orosz tisztviselők új törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely megtiltja a transzneműek számára a nemi hovatartozást megerősítő ellátáshoz való hozzáférést.

    A Human Rights Watch jelentése szerint a javasolt törvényjavaslat megakadályozná azt is, hogy az emberek megváltoztassák a nevüket és a nemi megjelölésüket a hivatalos dokumentumokban.

    Míg a felnőttek számára tilos lenne a nemi jellegüket megerősítő műtétekhez való hozzáférés, addig a nemi jellegzetességeik eltéréseivel született gyermekek – az úgynevezett interszexuális gyermekek – orvosilag szükségtelen, nem konszenzuális műtéteknek lennének alávetve, hogy „normalizálják” az egészséges testüket – közölte a Sky News.

    A Human Rights Watch rámutatott a javaslatok képmutatására, amelyek a szervezet szerint „nemcsak diszkriminatívak, hanem sértik a testi épséghez és a magánélethez való jogot is”.

    Pjotr Tolsztoj orosz politikus szerint a törvényjavaslat „gátat szab a nyugati családellenes ideológia behatolásának”, és „megőrzi Oroszországot az utókor számára”.

  • Legalább két halálos áldozata és négy sérültje van annak a támadásnak, amely a Harkivi területen történt pénteken.

    A Kyiv Independent szerint Oleh Szinehubov, a helyi kormányzó számolt be arról, hogy az oroszok két irányított légibombát dobtak le egy Kivsarivka nevű falura, egy lakóházra.

    A kormányzó szerint egy idős férfi és nő halt meg a támadásban. Rajtuk kívül három másik nő, továbbá egy hároméves gyermek szenvedett sérülést.

  • A Kijevi Városi Ügyészség elrendelte négy ember házi őrizetbe helyezését, akik korábban levideóztak egy orosz légicsapást  az ukrán fővárosban – írja a Kyiv Independent.

    A portál szerint négyüket azzal gyanúsíthatják, hogy ukrán katonai állásokról és eszközökről osztottak meg felvételeket, amiért

    akár 8 év börtönt is kaphatnak.

    A gyanúsítottak május 16-án örökítették meg azt, hogy az ukrán légvédelem miként semmisített meg orosz rakétákat, majd a közösségi médiában megosztották az erről készült fotókat és videókat.

    A történtek miatt május 31-én büntetőeljárás indult ellenük, és házkutatást is tartottak náluk, valamint lefoglalták a felvételek készítésére, megosztására használt eszközöket. 

  • Az orosz légierő nagy pontosságú, légi indítású, precíziós fegyverekkel mért csapást az ukrán katonai infrastruktúra kulcsfontosságú létesítményeit fedező légvédelmi eszközökre – közölte az MTI Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteki hadijelentését.

    A tábornok szerint a péntekre virradóra végrehajtott csapásban minden kijelölt létesítményt eltaláltak. További részletekre nem tért ki.

    Konasenkov közölte, az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy nap alatt 260 embert vesztettek el. Mint mondta, a leghevesebb harcok Donyeck körzetében, Avgyijivka irányában folytak, Marjinkánál pedig az Ahmat különleges egység folytatta az előrenyomulást.

  • Az ukrán elnök elrendelte, hogy felül kell vizsgálni az országszerte található menedékhelyeket, valamint az ukrán légvédelem működését – írja a Kyiv Independent.

    Volodimir Zelenszkij azt követően hozta meg a döntést, hogy csütörtökön három ember meghalt Kijevben amiatt, hogy nem jutottak be az egyik óvóhelyre. Az ukrán elnök Olekszandr Kamisin stratégiai iparágakért felelős minisztert, valamint Ihor Klimenko belügyminisztert bízta meg a vizsgálat elvégzésével.

    Kijevben jelenleg több mint 4000 menedékhely működik. Vitalij Klicsko polgármesternél már nagyon sok lakos panaszt tett amiatt, hogy az óvóhelyek egy része rossz állapotban van, még az utóbbi hónapokban lezajlott felújítások ellenére is.

  • Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) pénteken közzétett adatai szerint az oroszoknak Vlagyimir Putyin orosz elnökbe vetett bizalma az elmúlt héten változatlanul 80 százalékos maradt. Az államfő teljesítményének helyeslése 0,2 százalékponttal csökkent, és 76,3 százalékon áll – számolt be az MTI.

    A közvélemény-kutatásból – amelyet május 22. és 28. között végeztek el egy 1600 fős felnőtt reprezentatív mintán – kiderült, hogy az orosz kormány tevékenységét a megkérdezettek 49,9 százaléka a támogatja, ami mínusz 0,7 százalékpontos csökkenést jelent az előző héthez képest, Mihail Misusztyin miniszterelnökét pedig 52,9 százalék, ami 0,6 százalékpontos erősödést jelent. Misusztyinban a válaszadók 62,3 százaléka bízik, ami plusz 0,3 százalékpontot jelent.

    A parlamenti pártok vezetői közül a kommunista Gennagyij Zjuganovban 36,9 százalék, a Méltányos Oroszország – Az Igazságért pártot vezető Szergej Mironovban 33,4 százalék, a liberális demokrata Leonyid Szluckijban 18,8 százalék, az Új Emberek pártjának élén álló Alekszej Nyecsajevben pedig 9,6 százalék bízik. Az Egységes Oroszország párt támogatottsága 37,9, a kommunistáké 10,5, a liberális demokratáké 9,3 az Igazságos Oroszország  az Igazságért párté 5,8, az Új Embereké pedig 4,4 százalék.

  • Kilencre bővült az Ukrajnát segítő „vadászgép-koalíció” tagországainak száma – közölte Ihor Zsovka, az ukrán elnöki kabinet vezetőhelyettese a Kyiv Independent szerint.

    A koalíciót az utóbbi hetekben hozták létre. Eddig az Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia, Svédország, Lengyelország, Belgium, Portugália és Franciaország voltak a tagjai, de most az Egyesült Államok is csatlakozott hozzájuk.

    Zsovka azt is hozzátette: nincs kizárva, hogy a jövőben újabb országok csatlakoznak majd a koalícióhoz. 

    Arról még nincs hír, hogy pontosan melyik modern vadászgépeket kaphatják meg az ukránok, eddig az amerikai F–16, valamint a svéd Gripen került szóba.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy sajtótájékoztatón beszélt a nyárra várható ukrán ellentámadásról. Az Ukrajinszka Pravda szerint azt mondta:

    Ez nem egy film, és csak nehezen beszélhetek arról, hogy mit fognak látni. A legfontosabb az, hogy Oroszország lássa, és ne csak lássa, hanem érezze is a saját bőrén. Különösképp azok a katonák, akik a megszállt területeinken vannak.

    Beszélt arról is, hogy a háború miatt Ukrajna még nem csatlakozhat a NATO-hoz, de a jövőben szeretnének a szövetség tagjává válni.

      

  • A Nobel-békedíjas emberi jogi szakértő, Olekszandra Matvijcsuk rövid üzeneteket visz a pápának a Krímből és Ukrajna más régióiból származó hadifoglyok és illegálisan bebörtönzött civilek hozzátartozóitól – írja az Ukrinform.

    Néhány nap múlva találkozom a pápával a Vatikánban. Korábban több alkalommal is átadtunk neki leveleket, melyekben arra kértük, hogy segítse elő foglyaink szabadon bocsátását. Hivatalos felhívásként, a hozzátartozók által aláírt kollektív petícióként, nyílt levélként fogalmaztuk meg ezeket

    – mondta Matvijcsuk.

    Elmondása szerint a Vatikán békefenntartó missziót küldött Ukrajnába és Oroszországba, „így ennek a missziónak az elsődleges feladata az összes ukrán hadifogoly és illegálisan fogva tartott civil hazatérése kell, hogy legyen”.

  • Az orosz védelmi minisztérium pénteken közölte, hogy a csecsen különleges erők Akhmat csoportja offenzívát indított a kelet-ukrajnai Donyecki régióban fekvő Marjinka város közelében − közölte a The Guardian. 

  • Az orosz tisztviselők és katonai bloggerek reagálása a Belgorodi területen végrehajtott korlátozott rajtaütésre azt jelzi, hogy az orosz információs térben továbbra is fokozott aggodalom uralkodik az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője június 1-jén kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök folyamatosan kap információkat a Belgorodi területen kialakult helyzetről, és hogy Putyin a határ menti helyzetre adott válaszlépéséért Vlagyimir Zsdanovnak, a Szebeni járás vezetőjének a Bátorságrendet adományozta − írja napi jelentésében az Institute for the Study of War nevű kutatóintézet.

    Az orosz tisztviselők a Belgorodi területen 200 gyermeket evakuáltak Penza területére, és június 3-án további 600 gyermek evakuálását tervezik Kaluga és Jaroszlavl területére.

    Ezek az evakuálások, Putyin figyelme és a Honvédelmi Minisztériumnak a rajtaütésnek az orosz terület „megszállására” irányuló kísérletként való jellemzése arra utalnak, hogy a Kreml ezeket a korlátozott rajtaütéseket arra próbálja felhasználni, hogy támogassa a folyamatban lévő információs műveleteket, amelyek az ukrajnai háborút Oroszország létére veszélyesnek próbálják beállítani és belföldi támogatást gyűjteni egy elhúzódó háborúhoz.

    Számos orosz katonai blogger a Belgorodi területen kialakult helyzetet az orosz vezetés bírálatára használta fel, míg mások azzal érveltek, hogy a korlátozott rajtaütések az ukrán ellentámadó műveletek előfutárai. A volt orosz tiszt és lelkes nacionalista Igor Girkin azzal érvelt, hogy az Oroszországon belüli fokozott aktivitás annak az eredménye, hogy az orosz erők 2022 őszén tartalékokat pazaroltak el, az orosz tisztviselők nem tudták háborús alapokra helyezni a gazdaságot, és a Kreml úgy döntött, hogy nem vezet be hadiállapotot.

    Girkin szerint ezek miatt a kudarcok miatt Ukrajna megértette Oroszország viszonylagos gyengeségeit, és azt sugallta, hogy ezek felbátorították az ukrán erőket, hogy maguk is hadműveleteket hajtsanak végre Oroszországon belül.  Girkin azzal is érvelt, hogy a Kreml valószínűleg túl későn fog reagálni az állítólagos ukrán műveletekre Oroszországon belül, és addigra az orosz közvélemény támogatása az orosz vezetés iránt csökken.

    Egy másik milblogger (katonai blogger) egyenesen Putyint bírálta, amiért úgy tesz, mintha minden rendben lenne Shebekinóban. Más milbloggerek azzal érveltek, hogy a Belgorodi területen végrehajtott rajtaütések ukrán erőfeszítések arra, hogy az orosz erőket az ukrajnai front fontos szektoraiból a határ menti régiókba tereljék az esetleges ukrán ellentámadás előtt.

  • Oroszország nemrégiben lecsapott egy útra Szenkivka közelében, amely Ukrajnát kötötte össze Oroszországgal és Belarusszal − közölte a Twitteren Brady Africk műholdképelemző. 

    Ezt a határátkelőt használták az orosz erők, amikor 2022 februárjában megkezdték teljes körű inváziójukat Ukrajnában.

  • Május 30-án Troels Lund Poulsen, Dánia megbízott védelmi minisztere bemutatta a 2024-2033-as időszakra érvényes új védelmi megállapodásra vonatkozó kormányzati javaslatot − közölte a Varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW). 

    Ez további 143 milliárd korona (19,20 milliárd euró, 7300 milliárd forint) védelmi célú előirányzatot feltételez a következő 10 évben. A kiadások növekedése várhatóan legkésőbb 2030-ra eléri a GDP 2 százalékát.

    A dán biztonságpolitika földrajzi prioritása a közvetlen szomszédság − a balti-tengeri térség a balti államokkal, az Északi-tenger és a Távol-Nyugat Grönlanddal − lesz. A kormány ugyanakkor kifejezte, hogy továbbra is kész részt venni az Európai Unió katonai misszióiban a Nyugat-Balkánon, Észak-Afrikában és a Száhel-övezetben a terrorizmus elleni küzdelem és az illegális migráció megakadályozása érdekében. Emellett meg akarja erősíteni Dánia légterének védelmét, valamint a víz alatti kritikus infrastruktúra és a fontos tengeri útvonalak védelmét.

    Ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat el tudják látni, a dán fegyveres erőknek nemcsak több finanszírozást kell kapniuk, hanem a személyi állományt is fejleszteniük kell. Javasolták, hogy az alapszintű katonai szolgálatra behívottak számát mintegy 4000-ről 10 ezerre növeljék, és annak idejét 4 hónapról 8-12 hónapra hosszabbítsák meg.

  • Putyin május 31-én rendeletet jelentett be, amely előírja a felnőttek orvosi vizsgálatát Ukrajna megszállt területein, miután azt állította, hogy a gyermekek kötelező orvosi vizsgálatai „eléggé szervezettek, és jó eredményeket hoztak” − közölte az Institute for the Study of War.

    Az orosz tisztviselők és a megszálló hatóságok a felnőttek kötelező orvosi vizsgálatát felhasználhatják arra, hogy a megszállt területeken besorozzák a férfiakat. Így előzetesen megállapíthatják, ki alkalmas katonai szolgálatra.

    Az információk az orosz hadügyminisztérium számára is értékesek lehetnek.

  • Putyin egyre drágább az orosz adófizetőknek. Az elnök kiadásai úgy növekednek, ahogy a Kreml kiterjeszti a biztonsági intézkedéseket, válaszul az Oroszországon belüli dróntámadásokra. Az elmúlt hónapban kétszer támadták meg Putyin saját rezidenciáit − írja a Twitteren a Varsói Keleti Tanulmányok Intézete (OSW).

  • Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy az Egyesült Államok Ukrajnával és más szövetségesekkel együtt azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki az Oroszországgal vívott háborút lezáró „igazságos és tartós béke” alapvető elemeiről − írja a The Guardian.

    Washington más országok kezdeményezéseit is bátorítani fogja a konfliktus lezárására, amennyiben azok tiszteletben tartják az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna szuverenitását, területi integritását és függetlenségét.

    Támogatni fogjuk az erőfeszítéseket − akár Brazília, Kína vagy bármely más nemzet részéről −, ha azok segítenek megtalálni az igazságos és tartós békéhez vezető utat

    − mondta el beszédében Blinken.

  • A Twitteren virális lett ez az ukránok által megosztott kép egy takaróba burkolt macskáról, mondván, hogy ez jelképezi, hogyan éreznek a háborúval kapcsolatban − írta meg a Sky News

    Chloe, a macska egy kijevi óvóhelyen húzta meg magát, a fotó tegnap este készült.

    A United24.media helyi médiaoldal szerint a fotó „az egész ukrán nemzet hangulatát tükrözi”.

  • A brit hírszerzés úgy véli, hogy a szabotőrök második támadása után a belgorodi régióban Oroszország dilemmával néz szembe: a határ menti területein vagy a megszállt ukrajnai területen lévő állásait erősítse meg.

    Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Oroszország a június 1-jei rajtaütést az előzőhöz képest sikeresen tudta megfékezni. Ehhez az orosz védelmi minisztérium saját bevallása szerint a katonai eszközök teljes skáláját bevetette, beleértve a harci helikoptereket és a Sontsepek nehéz termobarikus rakétarendszert.

  • A svájci törvényhozás nem fogadta el azt a törvénytervezetet, amely lehetővé tette volna, hogy más országok svájci fegyvereket adjanak el Ukrajnának – számolt be az MTI.

    A Svájci Nemzeti Tanács tagjainak többsége nemmel szavazott az ország legnagyobb parlamenti kamarájának biztonságpolitikai bizottsága által kidolgozott javaslatra. A semleges Svájc törvényei tiltják fegyverek exportálását aktív konfliktusövezetekbe. Svájc ezért mind ez idáig megtagadta az engedélyt Németországtól is, hogy a német Leopard harckocsikhoz Svájcban gyártott lőszert küldjön Ukrajnának.

    A kivételt kezdeményezők és támogatók Ukrajna hatékonyabb támogatását látták szükségesnek, és az európai biztonsághoz történő fokozottabb hozzájárulás szükségességével érveltek.

    A javaslatot ellenzők, köztük a Zöldek és a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), úgy vélte, hogy

    egy ilyen engedménnyel Svájc a semlegességét kockáztatná, és azt a látszatot keltené, mintha közeledne a NATO-hoz.

    A szavazás nem zárta le az ország hadianyagokról szóló törvényének vitáját, amely megtiltaná minden, Svájctól fegyvereket vagy lőszert vásárló ország számára, hogy ezeket nemzetközi konfliktusban érintett országokba szállítsák.

    A biztonságpolitikai bizottság ugyanakkor vizsgálja a lehetőséget fegyverek és lőszer átadásának esetleges engedélyezésére olyan helyzetben, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy az ENSZ Közgyűlésének kétharmada egy adott háborús felet agresszornak minősít, vagy a nemzetközi jog megsértését állapítja meg.

  • A NATO-országok kimerítették lőszerkészleteiket – mondta Jens Stoltenberg főtitkár a Bloombergnek adott interjújában, és felszólítja a szövetségeseket, hogy a GDP legalább 2 százalékára növeljék fegyverkezési kiadásaikat, és minél hamarabb kössenek több szerződést a védelmi vállalatokkal.

    Amire igazán szükségünk van, az a szerződések aláírása, mert akkor az ipar készen áll majd a beruházásokra és a termelés növelésére. Jelenleg a szövetségesek kimerítették a készleteiket, hogy támogatni tudják Ukrajnát – ez nem fenntartható út, ezért növelni kell a termelést, hogy teljesíteni tudjuk ezeket az új és ambiciózusabb célokat

    – magyarázta a főtitkár.

  • Az orosz–ukrán háború miatt elmarad a kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken az MTI-vel.

    A közleményben azt írták, hogy a mostani háborús időkben a HM és a Magyar Honvédség számára Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első.

    A háborúval járó biztonsági kihívások miatt most a hadgyakorlati, kiképzési, haderőfejlesztési és katonaszakmai feladataik élveznek előnyt, ezért az augusztusra tervezett kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató idén elmarad – jelezték.

  • Az ukrán hatóságok pénteken, a hajnali orosz légitámadást követően az ország nagy részén feloldották a légiriadót, a fővárosban, Kijevben tisztviselők azt közölték, hogy a védelmi rendszerek több mint harminc rakétát és drónt megsemmisítettek.

    Moszkva május eleje óta mintegy húsz rakéta- és dróncsapást mért ukrán városokra.

    A kijevi katonai hatóságok a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számoltak be, hogy Oroszország egyszerre indított drónokat és robotrepülőgépeket. A közlemény szerint „a Kijev feletti és a Kijev körüli légtérben a légvédelmi erők az előzetes információk szerint több mint harminc különböző típusú légi célpontot észleltek és semmisítettek meg”.

    Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon azt írta, hogy nem érkezett hívás a mentőszolgálatokhoz.

  • A Világbank becslései szerint 2023. június 1-jéig az ukrajnai háború következtében Ukrajna lakossági szektorának

    közvetlen veszteségei elérik a 39,2 milliárd dollárt.

    Az újjáépítési és helyreállítási szükségleteket 69 milliárd dollárra becsülik.

  • Az oroszok provokációkat készíthetnek elő a megszállt Krímben lévő armjanszki vegyi üzemben – közölte Oleksandr Prokugyin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője.

    Megerősítette, hogy az oroszok robbanóanyagot vittek a krími Titán üzembe, és aláaknázzák a területet. Prokudin szerint a robbanás a Krím, Ukrajna hét régiójának, Törökországnak és magának Oroszországnak a lakosait érintheti.

  • Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy a Dnyeszteren túli terület további sorsáról Ukrajna részvételével kell dönteni, mivel az Moldova szomszédja – írja a Strana.today.

    Egy moldovai sajtótájékoztatón Zelenszkij világossá tette, hogy Ukrajna beavatkozhat a Dnyeszteren túli kérdésben, de csak azután, hogy az ukrajnai háború véget ér.

    A Dnyeszteren túli területen lévő orosz katonai kontingensről azt mondta, hogy „ha élni akarnak, akkor elmennek”.

    Zelenszkij továbbá úgy véli, hogy a katonaság fellépése Dnyeszteren túl csakis Kisinyov kérésére lehetséges, ilyen kérés azonban eddig nem érkezett.