Történelmi szövetségesét veszítheti el Vlagyimir Putyin

Oroszország befolyása egyre csökken a Kaukázusban található szovjet utódállamok felett. Meglepő módon ennek most a CSTO (Oroszország vezette katonai szövetség) egyik tagországának kormányfője adott hangot. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azt nyilatkozta a Politicónak, hogy világ legnagyobb területével rendelkező országa egyre kevésbé tudja kézben tartani a régióban kibontakozó eseményeket.

A 48 éves politikus szerint Moszkva „képességei megváltoztak” Ukrajna megszállása óta. Az óvatos megfogalmazás alatt azt érti, hogy a Kreml nem tudna jelentős katonai segítséget nyújtani szövetségesének abban az esetben, amennyiben a háború kiújulna keleti szomszédjával, Azerbajdzsánnal. Másrészt azt, hogy Oroszországnak egyáltalán nem is áll érdekében háborúba sodródnia az Örményországgal ellenséges másik szovjet utódállammal.

Azerbajdzsán még 2020 őszén, amikor a világ éppen a koronavírus-járványra figyelt, háborút indított Örményország ellen. Baku a nemzetköz jog szerint területéhez tartozó Hegyi-Karabah régiót követelte, amely a kilencvenes évek óta Jereván irányítása alatt állt. A konfliktusban – amely végül részleges azeri győzelemmel zárult – több ezren vesztették életüket.

Erdogan békít, közben Azerbajdzsánt fegyverzi

Oroszország azért szeretné elkerülni a súrlódást Azerbajdzsánnal, mert az testvéri országként tekint az őket katonailag támogató Törökországra. A Recep Tayyip Erdogan elnök vezette kis-ázsiai állam pedig az egyetlen, amely még közvetítőként tud funkcionálni az ukrajnai konfliktusban a Kreml és a NATO között. Ankara mediátor szerepe miatt a Jerevánnal barátságtalan országok stratégiai szerepe jelentősen megnövekedett Moszkva szemében az ukrajnai invázió kezdete óta. Mindez azt jelenti, hogy

Még az örmény miniszterelnök nyilatkozatával egy napon Putyin is megszólalt a kérdést illetően. Az orosz elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva nem hagyta cserben kaukázusi szövetségesét, csak a nemzetközi törvények szerint már nem tehet semmit Örményország területi egységéért, ugyanis a tűzszüneti megállapodásban Jereván elismerte, hogy a vitatott régió (Hegyi-Karabah) Azerbajdzsán részét képezi. Azonban érdemes visszaemlékezni, hogy a Kreml már a két szovjet utódállam közötti konfliktus megakadályozásában is sikertelen volt. Látszik, hogy az oroszok egyre több kompromisszumra kényszerülnek a Kaukázusban, hiszen, ha a térség stabilitását Moszkva biztosítja – azaz beavatkozik Örményország oldalán –, akkor Nikola Pasinján kormányának eleve nem kellett volna lemondania a többségében örmények lakta Hegyi-Karabah nagy részéről.

Örményország barátok nélkül maradt?

A Nikol Pasinján vezette ország jelenleg egy rendkívül kényes külpolitikai helyzetben egyensúlyozik. A szomszédos országok közül a korábban említett kettővel nagyon rossz diplomáciai viszonyt ápol. Törökországgal az Oszmán Birodalom által az örmények ellen elkövetett népirtás miatt (amelyet a modern Törökország tagad), Azerbajdzsánnal pedig már a Szovjetunió szétesésének idején kirobbant azeri–örmény etnikai konfliktus okán, amely váltakozó intenzitással lassan 35 éve dúl.

Eddig viszonylag előnyére vált Örményországnak, hogy posztszovjet államként elsősorban Oroszország érdekszférájába tartozik, ezért a Moszkvával való gazdasági együttműködése és az országban befektetett orosz tőke mértéke jelentős. Továbbá a közelmúltig a mindössze 2,8 millió lelket számláló ország számíthatott a keresztény szövetséges támogatására a két muszlim riválissal szemben. Azonban az utóbbi három évben a bizalom egyre inkább kezd meginogni mindkét fél részéről. A múlt héten történt, hogy az orosz külügyminisztérium bekérette az örmény nagykövetet néhány „barátságtalannak” ítélt húzás miatt.

A sérelmeknek azonban két oldaluk van, a Kis-Kaukázusban elterülő ország nemrégiben visszahívta CSTO-képviselőjét, tiltakozásul amiatt, hogy véleményük szerint az Oroszország vezette katonai szövetség nem nyújtott segítséget Örményországnak, amikor múlt év szeptemberében Azerbajdzsán tűzszüneti megállapodást megszegő offenzívát indított az ország ellen.

Független külpolitika, amerikai katonákkal

Oroszország rendkívül felháborodott azon is, hogy Örményország a hét elején közös hadgyakorlatba kezdett az amerikai hadsereggel. Az új védelmező utáni kutatásban evidens választásnak bizonyult a jelenlegi egyetlen szuperhatalom, az Egyesült Államok. Pasinján miniszterelnök elismerte, hogy szorosabbra akarják fűzni a viszonyt a Nyugattal, aminek fejében az amerikai és európai partnerek demokratikus reformokat várnak el tőlük. A legfontosabbként ugyanakkor azt emelte ki, hogy Örményország először is ki akar szakadni az nagyhatalmi érdekszférákból, annak érdekében, hogy a kis ország elkerülje, hogy mások proxy háborúját vívja.

„A jelenlegi helyzetben a stratégiánknak annak kell lennie, hogy a legnagyobb mértékben csökkentsük a másoktól való függésünket. Független országot akarunk, szuverén országot, de meg kell találnunk a módját annak, hogy ne kerüljünk a Nyugat és Kelet, Észak és Dél közötti összecsapások középpontjába” – nyilatkozta az örmény miniszterelnök a Politicónak.

Ismét feszült a helyzet

Az interjúban a miniszterelnök kitért arra is, hogy Örményország rendezni akarja viszonyát szomszédaival. Azonban a konfliktus megint egyre feszültebb, az örmény és az azeri hadsereg is napok óta maximális harckészültségben van, ugyanis

Már Pasinján kormánya is felszólította a csapatokat a megadásra, annak érdekében, hogy a civil lakosság élelemhez juthasson Azerbajdzsánból. A béketárgyalás annak ellenére is lassan halad, hogy azt az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország közös erőfeszítéssel hozta tető alá. Egyébként Örményországban jelenleg is állomásoznak orosz békefenntartók, azonban eddig kudarcot vallottak a konfliktus teljes megfékezésében.

(Borítókép:  Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök 2022. április 19-én.  Fotó: MTI / EPA / Szputnyik / Orosz elnöki sajtószolgálat)