Judit, Xénia
18 °C
31 °C

Szeptember 11. legnagyobb rejtélye

2007. 09. 11. 09:31
| Módosítva: 2009. 04. 02. 19:11
Szeptember 11. kapcsán sokféle összeesküvés-elmélet született. Ezek nagy része viszonylag könnyen cáfolható, a World Trade Center ikertornyainak összedőlésével kapcsolatban azonban napjainkban is komoly szakmai vita zajlik. Összedőlhettek-e csupán a repülők becsapódásától az ikertornyok és a WTC 7 toronyház, netán az épületben előre elhelyezett robbanóanyaggal, irányítottan rombolták le az épületeket?
Forrás: Wikimedia

Amikor 2001. szeptember 11-én, a helyi idő szerint 9:59-kor, 56 perccel a United Airlines 175-ös járatának (UA 175) becsapódása után összeomlott a World Trade Center (WTC) déli tornya, majd 10:28-kor, 102 perccel az American Airlines 11-es járatának (AA 11) becsapódása után az északi torony is összedőlt, mindenki meglepődött. De összességében nem tűnt lehetetlennek, hogy az épületek összeomoljanak a két nagysebességű becsapódás - az UA 175-ös 870 km/h-s, az AA 11-es 700 km/h-s sebességgel repült neki az épületnek - és az azt követő tüzek miatt.

De hogy egyszerű magyarázat nincs, arra bizonyíték, hogy hat évvel a történtek után még mindig nem született a történteket száz százalékig tisztázó elemzés. A tudományos közvélemény nagy része természetesen azt a hipotézist fogadja el, hogy önmagában a repülők becsapódása után keletkezett károk és tüzek magyarázzák az összeomlást, de nemcsak összeesküvéselmélet-gyártók, hanem szakértő mérnökök is lehetségesnek tartják, hogy az épületeket irányított robbantással semmisítették meg. A legnagyobb vita nem is a WTC ikertornyairól, hanem a New York-i idő szerint 17:20-kor összeomló WTC 7-esről, egy 47 emeletes felhőkarcolóról szól. Vegyük sorra a hipotéziseket, előbb az ikertornyokkal kapcsolatosakat, aztán a WTC 7-esről szólókat.

Forrás: Wikimedia

Csak a tűzvész is elég lett volna

Az ikertornyokba két repülő csapódott be szeptember 11-én. Az északi tornyot az északi homlokzaton, a 93. és a 99. emelet között találta telibe az AA 11, egy Boeing 767-200ER típusú gép. A repülő súlya üresen 82 377 kiló, és összesen 91 m³-nyi kerozint szállíthat. A déli tornyot egy Boeing 767-200-as találta el a 77. és a 85. emelet között, délnyugati irányból, a déli oldal keleti felén. Ez a géptipus két tonnával könnyebb és 36 tonnával kevesebb a maximális felszállósúlya, kerozinból is kevesebbet, 62,2 m³-t szállíthat. A vizsgálatok szerint a becsapódások után mindkét toronyban 38 m³, 38 000 liter kerozin robbant fel, azonnal több emeletre kiterjedő tüzeket okozva.

A tüzek természetének megértéséhez vetnünk kell egy pillantást az ikertornyok szerkezetére is. Az építtetők, annak érdekében, hogy nagy, egybefüggő irodatereket alkothassanak, szakítottak a hagyományos felhőkarcoló-modellel. Szemben az addig épített, külső tartóvázas szerkezetekkel, az ikertornyok egy teherhordó mag köré épültek, és külön oszloprendszer tartotta a homlokzatokat. Így a becsapódó gépek mélyen behatolhattak az épületbe, és a felrobbanó kerozin az épület magjában is károkat okozhatott.

Az edinburgh-i egyetem három mérnöke 2003-as tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy önmagukban a keletkezett tüzek magyarázatot adnak a tornyok összeomlására, mivel azok hőmérséklete megolvaszthatta, de legalábbis nagyon meggyengíthette az acél tartószerkezetet.

Forrás: Wikimedia

A tüzet a legkurrensebb, hivatalos hipotézis is okként, de nem egyedüli okként említi. A Szabványok és Technológiák Nemzeti Intézete (NIST), a WTC összeomlásának kivizsgálásával hivatalosan megbízott kormányzati szerv 2005. szeptemberében publikált, csak az ikertornyok összeomlásával foglalkozó jelentése szerint az épületek a tüzek és a szerkezeti károk együttes hatására omlottak össze.

Az NIST szerint a tornyok magja már a repülők becsapódásától sérült, a homlokzat tartóoszlopai közül sok megsemmisült. A fellépő tüzek egyrészt tovább gyengítették az acél tartószerkezeteket, másrészt a középpont felé összehúzták a padlólemezeket, emiatt bedőltek a homlokzatot tartó oszlopok. Ez megmagyarázza, hogy miért a később eltalált déli torony omlott össze előbb: ezt kicsit oldalt találta el a repülő, így az oszlopok bedőlésekor a torony teteje kilengett, a súly újraelosztásakor pedig a megmaradt tartóoszlopokra túl nagy terhelés jutott. A lezuhanó torony aztán porig rombolta az épületet. Az északi toronynál fél órával később ugyanez ismétlődött meg.

Nem elég a gravitáció

A hivatalos hipotézis kritikusai - két csoportról beszélünk, az összeesküvés-elméleteket alkotókról és a hivatásos mérnökökről - szerint azonban a WTC összeomlása nem magyarázható annak feltételezése nélkül, hogy a belső tartószerkezetet robbantásokkal gyengítették meg. Érveik szerint a torony alsó része egyáltalán nem fejtett ki ellenállást, az pedig, hogy a tornyok a szabadesés sebességével omlottak össze, arra utal, hogy az épületek magja valami miatt elvesztette szerkezeti integritását.

Az irányított robbantás hipotézisét támogató tudósok több ponton is bírálják a hivatalos vizsgálat eredményeit. Egyrészt kizárják, hogy a robbanás utáni tűz tényleg olyan hővel és annyi ideig égett, hogy érezhetően meggyengítse az acél tartószerkezetet. Erre az NIST sem tudott konkrét bizonyítékot hozni, mivel a WTC romjainak eltakarítását bőven a hivatalos vizsgálatok előtt megkezdték, ezért az NIST csak pár acélszerkezeti elemből tudott mintát venni - a magszerkezetből csupán egyszázaléknyit sikerült megvizsgálni. A mintákon végzett vizsgálatok alapján nem bizonyítható, hogy 250 foknál nagyobb hőhatás érte volna a szerkezeteket, márpedig meggyengítésükhöz legalább 600 fokos hőmérséklet kellett volna. Mivel azonban a minta nem tekinthető reprezentatívnak, az NIST jelentése úgy számolt, hogy a szerkezet 800 fokos hőnek lehetett kitéve.

A hivatalos elmélet jelentős megerősítést kapott 2007 áprilisában, amikor Berkley közelében kigyulladt egy benzinszállító teherautó egy kétszintes autópályán, a tűz pedig az acélszerkezetes pályatartó szerkezet összeomlását eredményezte - bizonyítva, hogy az olajszármazékok égése elég hőt termelhet az acélszerkezetek megolvasztásához. Az NIST egy számítógépes modellt is készített, ez 1100 fokos hőséget valószínűsített a tornyokban a becsapódások után.

Az irányított robbantást propagáló mérnökök egy csoportja még ennél nagyobb hőhatást sem tart kizártnak, de ezt már előre megtervezett emberi tényezőnek tulajdonítja. Steven Jones, a utahi Brigham Young Egyetem fizikaprofesszora szerint termitet rejthettek el az ikertornyokban, ez pedig 2500 fokra hevülve folyadékká olvasztotta a tartószerkezetet. Erre utalt szerinte, hogy a romok között olvadt fémet találtak. Az NIST szerint a fémolvadék a repülőgépek alumíniumburkolata lehetett, hiszen az alumínium olvadáspontja jóval alacsonyabb az acélénál. Ugyanakkor a WTC 7 ügyében folyó, még lezáratlan vizsgálatánál - bár az irányított robbantást kizárta - az NIST számol a termithipotézissel is.

Az irányított robbantás elméletét vallóknak egyébként az NIST jelentése is sok lehetőséget kínál. Miközben szerintük a legfőbb kérdés, hogy hogyan dőlhetett össze a szabadesés sebességével a becsapódások helye alatti épületrész, az NIST ezzel szinte egyáltalán nem foglalkozik. A jelentés szerint a homlokzattartó oszlopok bedőlése után egy nagyságrenddel nagyobb erőhatás érte az épület alsó részét, mint aminek a kibírására tervezték. Ezzel a jelentés lezártnak tekinti az irányított robbantásra vonatkozó kérdéseket - főleg, mert a robbanószerkezetek beépítése az NIST szerint időigényes és feltűnő folyamat lett volna.

Itt kerülnek képbe az események szemtanúi. A tornyok összeomlása után többen is robbanásokról - háromról vagy többről - számoltak be. A WTC gondnoka és még páran mások a gépek becsapódásakor a pincékben is robbanást hallottak. Egyes feltételezések szerint ezek valójában a gépek becsapódásakor elszabadult liftek földet érésének zajai voltak. Az épületen belüli robbanások zaja meg valószínűleg a lezuhanó padlólemezek hangja.

Visszatérő elem mind az összeesküvés-elméletekben, mind a hivatalos hipotézist tudományosan bíráló írásokban az a jelenség, ami az összeomláskor készült felvételeken is látszik. Hogy a leomlóban lévő épületrész alatt a tornyokból szabályos időközönként, tíz emeletenként visszintes füstoszlopok törtek ki. A hivatalos magyarázatok szerint a liftaknákban lezuhanó törmelék robbant ki szabályos időközönként.

A tudományos kritikák nem foglalkoznak a ki és a miért kérdésével. Az összeesküvés-elméletek annál inkább. Gyanújuk főként az épületre 2001 szeptemberében 7,1 milliárd dolláros biztosítást kötő, az épületet 2001 júliusától 99 évre megszerző Larry Silversteinre irányul. A WTC 7 még az ikertornyokénál is rejtélyesebb összeomlása miatt pedig az amerikai kormány is gyanúba került, hiszen ebben az épületben az adóhivatal és az elnöki testőrség, a Secret Service is bérelt irodákat. Bush elnök amúgy is gyanús volt, mert egyik öccse vezette a WTC-re vigyázó biztonsági céget, aminek az emberei szeptember elején amúgy is gyanúsan viselkedtek - az elméletek szerint bombákat telepítettek az épületekbe.

A rejtélyes harmadik összeomlás

Az összemomló WTC 7-es

De mi is történt a WTC 7-tel? A WTC komplexumtól egy utcával elválasztott, 47 emeletes felhőkarcoló New York-i idő szerint 17:20-kor dőlt össze, azóta is éltetve az irányított robbantás elméletét. Az épületbe nem csapódott repülő, így ez lenne a világ első felhőkarcolója, ami csupán épülettűz miatt omlott össze.

A WTC 7 összeomlásáról még nem készült hivatalos jelentés, de az NIST munkahipotézise máris kizárja, hogy csupán a tűz okozta az összeomlást. A történtek megértéséhez itt is foglalkoznunk kell az épület szerkezetével.

Az 1984-ben épített WTC 7 egy generátorállomás fölé épült. Az 1964-ben átadott generátort úgy tervezték, hogy elbírjon egy 25 emeletes épületet. A WTC 7 ennél jóval nagyobb lett, ráadásul alapterülete is jelentősen meghaladta a generátorállomásét. A mérnökök úgy oldották meg a problémát, hogy a hetedik emelettől felfele már a homlokzati oszlopokra terhelték az épületet, ami így olyan lett, mintha egy oldalról megtámasztott tűhegyen állna.

Azaz, az ikertornyokkal szemben a WTC 7 terhét főként a homlokzati tartóelemek viselték. Az NIST munkahipotézise szerint ezeket a tartóelemeket súlyosan megrongálták a leomló északi torny romjai. Az épületről készült felvételeken egy tíz emeletet átfogó, mély repedés is látszik, ez az NIST szerint okozhatott akkora károkat, ami végül az épület összeomlását eredményezte.

A WTC 7-tel szemben építészeti kifogások is felmerültek. Az épületben volt a katasztrófavédelem New York-i központja, ami a folyamatos áramellátás biztosítása érdekében hatalmas dízelolajtartályokat építtetett be az épület emeleteire. Ugyancsak gyengíthette a szerkezetet, hogy az egyik bérlő, a Salomon Brothers brókercég kérésére több emeletet is összenyitottak.

Az NIST tehát egyértelműen kizárta munkahipotézisében az irányított robbantást, az elmélet azonban makacsul tartja magát. Ez részben több ellentmondásos sajtóhírnek is köszönhető. Legendás például, hogy a BBC húsz perccel az épület összeomlása előtt beszámolt már az eseményről úgy, hogy a háttérben látszott az akkor még álló toronyház. Ezt később azzal magyarázták, hogy akkorra már a tűzoltók evakuálták a környéket, mivel már vagy két órája számítottak az épület összeomlására.

Ellentmondásos volt Larry Silverstein egyik nyilatkozata is. A WTC 7 összeomlásáról adott nyilatkozatában arról beszélt, mi történt, amikor a tűzoltók az összeomlás veszélyéről tájékoztatták. Nyilatkozatában ekkor a "pull it" kifejezés is elhangzott, ami egyrészt érthető az épület lerombolására adott utasításként is. Silverstein azzal védekezett, hogy ő arról beszélt, hogy vonják ki a tűzoltókat, és hagyják sorsára az épületet.

Bár a WTC 7 összeomlásáról csak decemberre igér végleges jelentést az NIST, előre borítékolható, hogy ez sem fogja eloszlatni a kételyeket. Azokat, még a hivatalos állasponttal egyetértő tudósok szerint is, csak a tornyok és a WTC 7 összeomlásának dinamikus modellje - azaz a történések valós idejű reprodukciója - oszlathatná el. Ilyen modell azonban a napjainkig nem készült.

[A cikk a wikipedia vonatkozó szócikkei: Controlled demolition hypothesis for the collapse of the World Trade Center; Collapse of the World Trade Center; 7 World Trade Center; az NIST hivatalos jelentése: Final Reports of the Federal Building and Fire Investigation of the World Trade Center Disaster; valamint Steven E. Jones professzor vitacikke: Why Indeed Did the WTC Buildings Completely Collapse (.pdf); alapján készült.]