Ambrus
-7 °C
3 °C

Hogyan támadjuk meg Afganisztánt?

2001.09.15. 17:28
Igen vaskos ököl formálódik a levegőégben az Amerika elleni merénylethullám nyomán. Az Egyesült Államok ellenséget keres és háborúra készül. Az első számú gyanúsított Oszama bin Laden, tehát a katonai megtorlás legvalószínűbb célpontja Afganisztán. Ez az elemzés azoknak próbál segíteni, akik rendelkeznek az USA katonai potenciáljával, és szeretnék azt büntetőtámadásokra használni.
A hadművelet alapvető szempontjai

A büntetőhadjárat feladata részben az azt kiváltó terrorcselekményekéhez hasonló, de ellenkező irányú: míg a terroristák célja a félelemkeltés, a demonstratív ellencsapás alkalmas az amerikai nemzet bosszúvágyának - elegánsabban fogalmazva: igazságérzetének - kielégítésére. Fontos az is, hogy a személyi veszteségek minimálisak legyenek; a vietnámi kollektív emlékeket alaposan felkavarná egy nagyszabású megszállás, főleg ilyen nehéz terepen. (A szárazföldi akciók ellen szólnak a sikertelen szovjet invázió tanulságai is.) Emellett természetesen eredményesnek kell lennie az afganisztáni terroristahálózat ellenében, akár közvetlenül az élőerők pusztításával - hadfelszerelésről gyakorlatilag nem beszélhetünk -, akár a tálib kormány presszionálásával.

Eszköztár - Pakisztán nélkül

Ha Washington mindenképp el akarja kerülni a műanyagzsákban hazatérő katonákról szóló CNN-riportokat - márpedig el akarja -, akkor kizárólag légi- és rakétacsapások jöhetnek szóba. Ezek kivitelezésénél döntő fontosságú, hogy a Pakisztánnal folytatott tárgyalások milyen eredményekkel járnak. Ha Pakisztán nem hajlandó repülőtereket biztosítani az amerikai légierőnek, akkor a rakéták egyelőre csak az Arab-tengerre vezényelt hadihajókról indíthatók. Elvileg ehhez is szükség van a pakisztáni légtérre, hiszen a robotgépek keresztülrepülnek rajta - az más kérdés, hogy Pakisztán aligha képes feltartóztatni őket. Ábránk a Tomahawk rakéták 1100 kilométeres hatósugarát mutatja be, amennyiben azokat a felvonuló amerikai flotta indítja.

B-2 lopakodó nehézbombázó

A Tomahawkokon kívül az interkontinentális bombázók képesek csapást mérni Afganisztánra; ehhez is átrepülési engedély kell. A B-1B szuperszonikus csapásmérő repülőgép és a B-2 lopakodó nehézbombázó akár USA-beli támaszpontjáról felszállva is eléri Afganisztánt, légi utántöltés nélkül. Utóbbi típus a radarok számára gyakorlatilag láthatatlan, bár ez inkább akkor lehet lényeges, ha engedély nélküli átrepülést hajt végre valamelyik szomszédos állam fölött. Az afgánok ugyanis legfeljebb átkokkal védekezhetnek ellene, akár látják, akár nem; Afganisztán nem rendelkezik komolyan vehető légvédelemmel. A megmaradt eszközök inkább helikopterek és alacsonytámadó gépek ellen lehetnek hatékonyak.

Vissza a kőkorszakba?

Oszama bin Laden utoljára Kandahár környékén tűnt fel, de aligha várja meg, amíg egy cirkálórakéta veri ki az álmot a szeméből. Még a korlátozott rakétacsapáshoz is fel kell vonulnia a haditengerészetnek, s ez heteket vehet igénybe. A legközelebbi egységek a Perzsa-öbölben állomásoznak, de az ő feladatuk Irak sakkban tartása, ezért nem lövöldözhetik el készleteiket. További probléma, hogy a Tomahawk rakéták elsősorban "kemény" célpontok megsemmisítésére szolgálnak, nem pedig kiképzőtáborok kiürítésére vagy barlangászatra. A táborok ellen viszont - ha sikerül légibázisokra szert tenni a közelben - nagy sikerrel vethetők be az üzemanyag-levegő bombák. Ez az eszköz lényegében egy nagy tartály, amelyben gyúlékony folyadék van. Az első fázisban a bomba szétporlasztja a folyadékot, majd a robbanóelegyet begyújtva hozza létre a detonációt. Az üzemanyag-levegő (fuel-air) bomba a nukleáris fegyvereket leszámítva a legpusztítóbb támadóeszköz; Oroszország ilyeneket vetett be a csecsenföldi hadjáratban.

B-1B szuperszonikus csapásmérő repülőgép

Azzal azonban nyilván a Pentagon is tisztában van, hogy a légierővel nem lehet kiirtani a terroristákat. Mégis kénytelen cselekedni, mivel az amerikai közvélemény elvárja a világ legnagyobb - és legdrágább - hadseregétől, hogy ne tétlenkedjen, ha bántják Amerikát. A rakétabombázás mint a nyomásgyakorlás eszköze már többé-kevésbé bevált Jugoszláviában, és bár a tálib kormánynak kevesebb vesztenivalója van, ezúttal előfordulhat, hogy választaniuk kell saját törékeny hatalmuk és a bin Laden iránti vendégszeretet között.

Új fegyverek

Az Öböl-háború idején a Lockheed mintegy két hét alatt fejlesztette ki a BLU-113 bunkerromboló bombát. Ezt a csomagot Szaddam Husszeinnek szánták, és sikeresen el is pusztították vele az iraki diktátor egyik szuperbiztos bunkerét - igaz, Szaddam éppen nem volt jelen. Az "új háború" várhatóan még újabb fegyvereket fog eredményezni; olyan fegyvereket, amelyek egyrészt alkalmasak lehetnek a rejtőzködő gerillák pusztítására, másrészt pedig újabb fegyverkezési versenyt indukálhatnak.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!