További Külföld cikkek
- A magyar emberek fele több mint egy évtizede nem érezte magát boldognak
- Románia egy lépéssel közelebb került a schengeni övezethez való csatlakozáshoz
- Ezért nem tudták megakadályozni az oroszok a moszkvai terrortámadást
- Így épült ki a háború alatt az oroszok kereskedelmi szellemflottája
- Egy nyolcéves gyermek az egyetlen túlélője az afrikai buszbalesetnek
- Dehogynem. Egy-két százalék, az elit. A többiek áldozatok. Nekünk, környezetvédőknek, pedig a legfájóbb, hogy közben az egész bioszféra tönkremegy. A mai gazdasági globalizációval az a fő gond, hogy a neoliberális dogma és a szabadkereskedelem nem nézi a folyamat árait. Hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a környezetre, a társadalomra.
- Mi lenne az alternatíva?
A rutinosabb tüntetők (Prága) nem hagyták otthon a gázálarcot |
- De eközben mégis azt látni, hogy azok az országok, amelyek igazodni tudtak a ,,rendszerhez", csatlakozni tudtak a globális gazdasághoz, azok nagyon is profitálnak belőle, míg akik elzárkóznak tőle, azok szegények és antidemokratikusak maradnak.
- Amit mi globalizációnak nevezünk, az egy hihetetlenül összetett folyamat. Rendkívül bonyolult kérdéskör, és több aspektusa is van. Nagyon könnyű persze leegyszerűsíteni és ezért félremagyarázni, félreérteni.
Anarchisták fekete zászlókkal |
Harmadrészt a mai vezető gazdaságok pontosan a piacvédő intézkedéseiknek köszönhetik, hogy gazdaságuk megerősödtek, és csak azután nyitották meg piacaikat, amikor azok már elég erősek voltak. A lényeg az, hogy a mai rendszer, a folyamatos növekedés elvét alapvetéssé emelő neoliberális globalizáció hosszú távon fenntarthatatlan, mert a társadalomra és a környezetre hárítja a növekedés árát. Diverz, helyi igényeknek megfelelő gazdasági modelleket kell kidolgozni, amelyek az egyes országok és társadalmak sajátosságait is figyelembe veszik. Nem mehet minden egy kaptafára.
- Mit gondolsz, Magyarországon ma megfelelő a tájékoztatás a globalizáció hatásairól, az ezzel foglalkozó szervezetekről?
- Manapság az emberek többsége a médiából tájékozódik. A média első alapeleme: hír kell. És az a hír, amiben erőszak van, elsőbbséget élvez; ez jött át a prágai, washingtoni, seattle-i tüntetésekről is. Betörtek pár kirakatot, botrányokra került sor, stb. Az pedig, hogy bizonyos szervezeteket egy héten keresztül tájékoztató jellegű gyűléseket, szemináriumokat, fórumokat szerveztek a témában, a Világbankról, az IMF-ről, a Világgazdasági Formáról, az általában nem jön át a sajtóban. Ennek nincs akkora hírértéke, mint annak, hogy két feketébe öltözött ember betört egy kirakatot. Pedig Prágában tíz napon keresztül erre is sor került.
- Gondolod, hogy ez megváltozhat?
Könnygázgránát is bevetésre került |
- Ezek szerint ti szigorúan erőszakellenesek vagytok?
- Így van. Nekem nagyon vérzett a szívem Prágában.
- Nekem az a benyomásom - a nyugati sajtót tanulmányozva -, hogy ott sincs jelen ez a párbeszéd a mainstream médiában.
- Hogy mi jelenhet meg a médiában, azt erősen befolyásolja, hogy kik határozzák meg a játékszabályokat. A tulajdonosok egy része elsősorban a globalizációból él meg: transznacionális vállalatok, nyugdíjpénztárak, stb. Törvényszerű, hogy nincs korrekt tájékoztatás a témában. Cenzúra van vagy öncenzúra. Nem véletlen, hogy a Népszabadságban is csak a vitaoldalon esett a témáról szó: komolyabb formában (vezércikk, stb), nem. Ennek ellenére úgy érzem, hogy változik a helyzet. A kérdést ma már nem lehet megkerülni: egyre erőteljesebben megnyilvánul a globalizáció elleni tiltakozás, kritika, a globalizáció negatív következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak. Nem véletlen, hogy a Business Week is közölt egy húszoldalas összeállítást a témáról karácsony előtt.
- Mennyire komolyak és mekkorák a hazai globalizációkritikus szerveződések?
Páncélkocsik és rohamrendőrök Prága utcáin |
- Pártszinten?
- Wendell Berry szerint ma csak kért párt van a világon: a nemzetek feletti vállalatok, a globalizáció és a gyarmatosítás pártja, illetve a vidék pártja. Magyarországon szinte minden párt a globalizáció pártja. Nincs komoly és hiteles szervezet a Parlamentben, ami e problémákat valóban kezelné.
- Számokban?
- Sok száz érdeklődő van. A témával állandóan foglalkozó aktivista, aki a ,,keménymaghoz" tartozik, talán néhány tucat. Plusz a kérdéskörhöz lazábban kötődő, nem explicite globalizációellenes szakmai jellegű civil szervezetek, parlamenten kívüli pártok. Ez pedig összesítve nem kicsiny csoport.