Miklós
-7 °C
2 °C

'Vérzett a szívem Prágában'

2001.01.29. 13:21
Kapcsolódó cikkek (1)
A neoliberalizmust és a szabadkereskedelmet dogmává emelő gazdasági globalizáció hosszú távon fenntarthatatlan, mert az árat a társadalommal és a környezettel fizetteti meg - vélekedik Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének tagja, a hazai globalizációellenes mozgalom ismert alakja. Fidrich szerint a téma ma már megkerülhetetlen, és az erről szóló vita lassan-lassan a mainstream médiába is beszivárog. Hangsúlyozza: a Seattle-ben, Prágában, Davosban történt erőszakos jeleneteknél jóval többről van szó.
- Jól érzékelem, hogy ti úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi, ,,erőltetett" gazdasági globalizációból valójában nem nyer senki?

- Dehogynem. Egy-két százalék, az elit. A többiek áldozatok. Nekünk, környezetvédőknek, pedig a legfájóbb, hogy közben az egész bioszféra tönkremegy. A mai gazdasági globalizációval az a fő gond, hogy a neoliberális dogma és a szabadkereskedelem nem nézi a folyamat árait. Hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a környezetre, a társadalomra.

- Mi lenne az alternatíva?

A rutinosabb tüntetők (Prága) nem hagyták otthon a gázálarcot
- A lokalizáció, méghozzá globálisan. Manapság egyre kevesebb kézben összpontosul a hatalom, egyre messzebb a helyi szintekről, az emberektől. Néhány világtól elzárt, elithez tartozó ember kezében, akik nem vesznek tudomást semmiről, az emberekről, a szenvedésről. Meg kell fordítani a folyamatot: a helyi szintre kell fókuszálni. Egyedül ez gazdaságos és fenntartható. Persze nem a teljes önellátásra gondolok - ez megvalósíthatatlan. De az fenntarthatatlan, hogy Magyarországon is megtermelhető termékeket a világ másik feléről kell beszereznünk. Azt kell elérni, hogy ne lehessen az egyes közösségeket a másiknak kijátszani. Ma nincs valódi verseny: monopóliumok vannak. A nemzetek feletti szervezetek pedig visszaélnek erőfölényükkel, és ha olyan szabályozással találkoznak egy adott országban, ami nekik nem tetszik, akkor egyszerűen továbbállnak.

- De eközben mégis azt látni, hogy azok az országok, amelyek igazodni tudtak a ,,rendszerhez", csatlakozni tudtak a globális gazdasághoz, azok nagyon is profitálnak belőle, míg akik elzárkóznak tőle, azok szegények és antidemokratikusak maradnak.

- Amit mi globalizációnak nevezünk, az egy hihetetlenül összetett folyamat. Rendkívül bonyolult kérdéskör, és több aspektusa is van. Nagyon könnyű persze leegyszerűsíteni és ezért félremagyarázni, félreérteni.

Anarchisták fekete zászlókkal
Igazából maga a globalizáció is a demokrácia visszafejlődését jelenti, a döntések a választott képviselőktől a nyilvánosság kizárásával, nem igazán demokratikus intézményekhez kerülnek, s a kormányok helyett a nemzetek feletti vállalatok irányítanak. Ha érdekük úgy szolgálja, akkor a demokrácia bevezetését követelik egyes országokban, mert így juthatnak be a piacra, máskor pedig nagyon jól elvannak a diktatúrákkal. Például a Világkereskedelmi Szervezet következő tárgyalási fordulóját Katarban akarják megtartani, ahol még a gyülekezési szabadság sem létezik, s egyéb gondok is vannak az emberi jogokkal..

Harmadrészt a mai vezető gazdaságok pontosan a piacvédő intézkedéseiknek köszönhetik, hogy gazdaságuk megerősödtek, és csak azután nyitották meg piacaikat, amikor azok már elég erősek voltak. A lényeg az, hogy a mai rendszer, a folyamatos növekedés elvét alapvetéssé emelő neoliberális globalizáció hosszú távon fenntarthatatlan, mert a társadalomra és a környezetre hárítja a növekedés árát. Diverz, helyi igényeknek megfelelő gazdasági modelleket kell kidolgozni, amelyek az egyes országok és társadalmak sajátosságait is figyelembe veszik. Nem mehet minden egy kaptafára.

- Mit gondolsz, Magyarországon ma megfelelő a tájékoztatás a globalizáció hatásairól, az ezzel foglalkozó szervezetekről?

- Manapság az emberek többsége a médiából tájékozódik. A média első alapeleme: hír kell. És az a hír, amiben erőszak van, elsőbbséget élvez; ez jött át a prágai, washingtoni, seattle-i tüntetésekről is. Betörtek pár kirakatot, botrányokra került sor, stb. Az pedig, hogy bizonyos szervezeteket egy héten keresztül tájékoztató jellegű gyűléseket, szemináriumokat, fórumokat szerveztek a témában, a Világbankról, az IMF-ről, a Világgazdasági Formáról, az általában nem jön át a sajtóban. Ennek nincs akkora hírértéke, mint annak, hogy két feketébe öltözött ember betört egy kirakatot. Pedig Prágában tíz napon keresztül erre is sor került.

- Gondolod, hogy ez megváltozhat?

Könnygázgránát is bevetésre került
- Úgy látom, hogy Seattle után megindult valamiféle párbeszéd Magyarországon. Főleg a Népszabadság Fórum rovatában: egymásnak üzengetnek közgazdászok, filozófusok, környezetvédők. Sor került több tüntetésre és tiltakozó rendezvényre; különféle előadások és fórumok is megrendezésre kerültek.

- Ezek szerint ti szigorúan erőszakellenesek vagytok?

- Így van. Nekem nagyon vérzett a szívem Prágában.

- Nekem az a benyomásom - a nyugati sajtót tanulmányozva -, hogy ott sincs jelen ez a párbeszéd a mainstream médiában.

- Hogy mi jelenhet meg a médiában, azt erősen befolyásolja, hogy kik határozzák meg a játékszabályokat. A tulajdonosok egy része elsősorban a globalizációból él meg: transznacionális vállalatok, nyugdíjpénztárak, stb. Törvényszerű, hogy nincs korrekt tájékoztatás a témában. Cenzúra van vagy öncenzúra. Nem véletlen, hogy a Népszabadságban is csak a vitaoldalon esett a témáról szó: komolyabb formában (vezércikk, stb), nem. Ennek ellenére úgy érzem, hogy változik a helyzet. A kérdést ma már nem lehet megkerülni: egyre erőteljesebben megnyilvánul a globalizáció elleni tiltakozás, kritika, a globalizáció negatív következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak. Nem véletlen, hogy a Business Week is közölt egy húszoldalas összeállítást a témáról karácsony előtt.

- Mennyire komolyak és mekkorák a hazai globalizációkritikus szerveződések?

Páncélkocsik és rohamrendőrök Prága utcáin
- Jó kérdés. Eddig úgy véltem, hogy a téma még nem annyira kérdés a zöldmozgalomban, de újabban gyakran kellemesen csalódom. Tavaly, a környezetvédelmi szervezetek országos találkozóján a globalizáció is téma volt. Prágában is voltak többen a hazaiak közül, egyre nagyobb az érdeklődés. Például a Bankwatch Network egyik alapítója magyar. Az ELTE Természetvédő Klub (ETK) is évek óta foglalkozik a globalizáció által felvetett problémákkal. Részben zöld- és baloldali szervezetekből nőttek ki a témával foglalkozó csoportok. Vannak persze anarchisták is, ott vannak a Humanisták, jobboldaliak is vannak (köztük például a MIÉP). Egyébként a jobb-bal felosztás egyre inkább elveszti létalapját. Mi zöldek azt szoktuk mondani: ennek az egésznek nincs értelme, mi nem jobbra vagy balra vagyunk, hanem elöl.

- Pártszinten?

- Wendell Berry szerint ma csak kért párt van a világon: a nemzetek feletti vállalatok, a globalizáció és a gyarmatosítás pártja, illetve a vidék pártja. Magyarországon szinte minden párt a globalizáció pártja. Nincs komoly és hiteles szervezet a Parlamentben, ami e problémákat valóban kezelné.

- Számokban?

- Sok száz érdeklődő van. A témával állandóan foglalkozó aktivista, aki a ,,keménymaghoz" tartozik, talán néhány tucat. Plusz a kérdéskörhöz lazábban kötődő, nem explicite globalizációellenes szakmai jellegű civil szervezetek, parlamenten kívüli pártok. Ez pedig összesítve nem kicsiny csoport.

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!