Piroska
-12 °C
-2 °C

'Vérzett a szívem Prágában'

2001.01.29. 13:21
Kapcsolódó cikkek (1)
A neoliberalizmust és a szabadkereskedelmet dogmává emelő gazdasági globalizáció hosszú távon fenntarthatatlan, mert az árat a társadalommal és a környezettel fizetteti meg - vélekedik Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének tagja, a hazai globalizációellenes mozgalom ismert alakja. Fidrich szerint a téma ma már megkerülhetetlen, és az erről szóló vita lassan-lassan a mainstream médiába is beszivárog. Hangsúlyozza: a Seattle-ben, Prágában, Davosban történt erőszakos jeleneteknél jóval többről van szó.
- Jól érzékelem, hogy ti úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi, ,,erőltetett" gazdasági globalizációból valójában nem nyer senki?

- Dehogynem. Egy-két százalék, az elit. A többiek áldozatok. Nekünk, környezetvédőknek, pedig a legfájóbb, hogy közben az egész bioszféra tönkremegy. A mai gazdasági globalizációval az a fő gond, hogy a neoliberális dogma és a szabadkereskedelem nem nézi a folyamat árait. Hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a környezetre, a társadalomra.

- Mi lenne az alternatíva?

A rutinosabb tüntetők (Prága) nem hagyták otthon a gázálarcot
- A lokalizáció, méghozzá globálisan. Manapság egyre kevesebb kézben összpontosul a hatalom, egyre messzebb a helyi szintekről, az emberektől. Néhány világtól elzárt, elithez tartozó ember kezében, akik nem vesznek tudomást semmiről, az emberekről, a szenvedésről. Meg kell fordítani a folyamatot: a helyi szintre kell fókuszálni. Egyedül ez gazdaságos és fenntartható. Persze nem a teljes önellátásra gondolok - ez megvalósíthatatlan. De az fenntarthatatlan, hogy Magyarországon is megtermelhető termékeket a világ másik feléről kell beszereznünk. Azt kell elérni, hogy ne lehessen az egyes közösségeket a másiknak kijátszani. Ma nincs valódi verseny: monopóliumok vannak. A nemzetek feletti szervezetek pedig visszaélnek erőfölényükkel, és ha olyan szabályozással találkoznak egy adott országban, ami nekik nem tetszik, akkor egyszerűen továbbállnak.

- De eközben mégis azt látni, hogy azok az országok, amelyek igazodni tudtak a ,,rendszerhez", csatlakozni tudtak a globális gazdasághoz, azok nagyon is profitálnak belőle, míg akik elzárkóznak tőle, azok szegények és antidemokratikusak maradnak.

- Amit mi globalizációnak nevezünk, az egy hihetetlenül összetett folyamat. Rendkívül bonyolult kérdéskör, és több aspektusa is van. Nagyon könnyű persze leegyszerűsíteni és ezért félremagyarázni, félreérteni.

Anarchisták fekete zászlókkal
Igazából maga a globalizáció is a demokrácia visszafejlődését jelenti, a döntések a választott képviselőktől a nyilvánosság kizárásával, nem igazán demokratikus intézményekhez kerülnek, s a kormányok helyett a nemzetek feletti vállalatok irányítanak. Ha érdekük úgy szolgálja, akkor a demokrácia bevezetését követelik egyes országokban, mert így juthatnak be a piacra, máskor pedig nagyon jól elvannak a diktatúrákkal. Például a Világkereskedelmi Szervezet következő tárgyalási fordulóját Katarban akarják megtartani, ahol még a gyülekezési szabadság sem létezik, s egyéb gondok is vannak az emberi jogokkal..

Harmadrészt a mai vezető gazdaságok pontosan a piacvédő intézkedéseiknek köszönhetik, hogy gazdaságuk megerősödtek, és csak azután nyitották meg piacaikat, amikor azok már elég erősek voltak. A lényeg az, hogy a mai rendszer, a folyamatos növekedés elvét alapvetéssé emelő neoliberális globalizáció hosszú távon fenntarthatatlan, mert a társadalomra és a környezetre hárítja a növekedés árát. Diverz, helyi igényeknek megfelelő gazdasági modelleket kell kidolgozni, amelyek az egyes országok és társadalmak sajátosságait is figyelembe veszik. Nem mehet minden egy kaptafára.

- Mit gondolsz, Magyarországon ma megfelelő a tájékoztatás a globalizáció hatásairól, az ezzel foglalkozó szervezetekről?

- Manapság az emberek többsége a médiából tájékozódik. A média első alapeleme: hír kell. És az a hír, amiben erőszak van, elsőbbséget élvez; ez jött át a prágai, washingtoni, seattle-i tüntetésekről is. Betörtek pár kirakatot, botrányokra került sor, stb. Az pedig, hogy bizonyos szervezeteket egy héten keresztül tájékoztató jellegű gyűléseket, szemináriumokat, fórumokat szerveztek a témában, a Világbankról, az IMF-ről, a Világgazdasági Formáról, az általában nem jön át a sajtóban. Ennek nincs akkora hírértéke, mint annak, hogy két feketébe öltözött ember betört egy kirakatot. Pedig Prágában tíz napon keresztül erre is sor került.

- Gondolod, hogy ez megváltozhat?

Könnygázgránát is bevetésre került
- Úgy látom, hogy Seattle után megindult valamiféle párbeszéd Magyarországon. Főleg a Népszabadság Fórum rovatában: egymásnak üzengetnek közgazdászok, filozófusok, környezetvédők. Sor került több tüntetésre és tiltakozó rendezvényre; különféle előadások és fórumok is megrendezésre kerültek.

- Ezek szerint ti szigorúan erőszakellenesek vagytok?

- Így van. Nekem nagyon vérzett a szívem Prágában.

- Nekem az a benyomásom - a nyugati sajtót tanulmányozva -, hogy ott sincs jelen ez a párbeszéd a mainstream médiában.

- Hogy mi jelenhet meg a médiában, azt erősen befolyásolja, hogy kik határozzák meg a játékszabályokat. A tulajdonosok egy része elsősorban a globalizációból él meg: transznacionális vállalatok, nyugdíjpénztárak, stb. Törvényszerű, hogy nincs korrekt tájékoztatás a témában. Cenzúra van vagy öncenzúra. Nem véletlen, hogy a Népszabadságban is csak a vitaoldalon esett a témáról szó: komolyabb formában (vezércikk, stb), nem. Ennek ellenére úgy érzem, hogy változik a helyzet. A kérdést ma már nem lehet megkerülni: egyre erőteljesebben megnyilvánul a globalizáció elleni tiltakozás, kritika, a globalizáció negatív következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak. Nem véletlen, hogy a Business Week is közölt egy húszoldalas összeállítást a témáról karácsony előtt.

- Mennyire komolyak és mekkorák a hazai globalizációkritikus szerveződések?

Páncélkocsik és rohamrendőrök Prága utcáin
- Jó kérdés. Eddig úgy véltem, hogy a téma még nem annyira kérdés a zöldmozgalomban, de újabban gyakran kellemesen csalódom. Tavaly, a környezetvédelmi szervezetek országos találkozóján a globalizáció is téma volt. Prágában is voltak többen a hazaiak közül, egyre nagyobb az érdeklődés. Például a Bankwatch Network egyik alapítója magyar. Az ELTE Természetvédő Klub (ETK) is évek óta foglalkozik a globalizáció által felvetett problémákkal. Részben zöld- és baloldali szervezetekből nőttek ki a témával foglalkozó csoportok. Vannak persze anarchisták is, ott vannak a Humanisták, jobboldaliak is vannak (köztük például a MIÉP). Egyébként a jobb-bal felosztás egyre inkább elveszti létalapját. Mi zöldek azt szoktuk mondani: ennek az egésznek nincs értelme, mi nem jobbra vagy balra vagyunk, hanem elöl.

- Pártszinten?

- Wendell Berry szerint ma csak kért párt van a világon: a nemzetek feletti vállalatok, a globalizáció és a gyarmatosítás pártja, illetve a vidék pártja. Magyarországon szinte minden párt a globalizáció pártja. Nincs komoly és hiteles szervezet a Parlamentben, ami e problémákat valóban kezelné.

- Számokban?

- Sok száz érdeklődő van. A témával állandóan foglalkozó aktivista, aki a ,,keménymaghoz" tartozik, talán néhány tucat. Plusz a kérdéskörhöz lazábban kötődő, nem explicite globalizációellenes szakmai jellegű civil szervezetek, parlamenten kívüli pártok. Ez pedig összesítve nem kicsiny csoport.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Álom Nászút

Felejthetetlen élmény várja a világ legszebb tengerpartjain.