További Külföld cikkek
Pedig egészen az 1950-es évekig Alexandria - még évezredes hanyatlása után is - élettel teli, sokszínű város volt. A zsidóktól, európaiaktól, araboktól egyaránt lakott kikötőváros üdítően kozmopolita hely volt. A második világháború után még tervbe volt véve, hogy szobort emelnek Nagy Sándornak a város lakói, de az arab nacionalizmus és az iszlám fundamentalizmus közt vergődő ország akkor már másfelé tekintett. A nasszerista Egyiptom nem kért a hellén és kozmopolita örökségből.
Az első arab-izraeli háború után a zsidó közösség elhagyta a várost, és - Nasszer őrnagy radikalizmusából nem kérvén - lassan eltűntek a görögök és a britek is. Ma Alexandria konzervatív hely: az utcán hagyományos muszlim öltözetet viselnek a nők, és haldoklik a kávéházi élet. Az egyiptomi középosztály üdülővárosa, nem több: a nyári hónapokban ide menekül Kairó poklából, aki teheti.
Kapu Észak és Dél közt
Az újjáépítéssel Alexandria vezetése nem egyszerűen új könyvtárat akar, de magát a várost - és egész Egyiptomot - átalakítani, sőt, ahogy ők mondják, újjáéleszteni. Idézet a prodzsekt oldaláról: "A könyvtár híres kutatóintézet lesz, amely nyitva áll majd a világ valamennyi tudósa számára... a tudomány forrásaként segíti majd Egyiptom és az egész térség kulturális, társadalmi, és gazdasági fejlődését... kapu Észak és Dél közt."
"A dolog nem csak a könyvtárról szól" - nyilatkozta az újjáépítési prodzsekt vezetője az International Herald Tribune-nek. "Elsősorban arról, hogy a város újra nyitott és nemzetközi legyen." A tervek szerint a könyvtár konferenciaközpontként is szolgálna, egyfajta közel-keleti Davosként, ahol azonban nem a világgazdaság legfontosabb kérdéseit tárgyalnák meg, hanem elsősorban a tudomány etikai dimenzióit derítenék fel. Remélik, hogy a tudományos pezsgés az egész városnak visszaadja régi fényét. Sokan "a tudomány világítótornyának" nevezi a majdani könyvtárat.
Súlyos pénzek, nagy támogatók, lassú haladás
A tervet több nemzetközi szervezet, köztük az UNESCO is támogatja, fővédnöke pedig Suzanne Mubarak, az egyiptomi elnök felesége. A vezetésben olyan emberek ülnek, mint az irodalmi Nobel-díjas Umberto Eco. A Perzsa-öböl kis arab sejkségei és az ENSZ 200 millió dollárral szálltak be a prodzsektbe. Ennek ellenére a program sok szempontból rosszul halad: angolszász újságok elbénázott tervezésről, elhibázott határidőkről írnak, az IHT szerint a megvalósítás, a végrehajtás színvonala jobban emlékeztet a nasszeri Egyiptomra, mint a modern és nyitott új világra, ahova a prodzsekt vezetői katapultálni szeretnék magukat és az egész országot.
A legtöbb gond a könyvek beszerzésével van. Az eredeti könyvtárból mindössze 6500 kötet maradt meg, és sokan azzal vádolják a vezetőket, hogy hajlandóak elfogadni minden molyrágta könyvet, csak hogy a polcokat megtöltsék. Egyelőre 200 ezer könyvet szereztek be, és a felelősök készek bevallani, hogy nagyobb részük cseppet sem színvonalas munka. Azt remélik viszont, hogy az ország különböző múzeumaiban és könyvtáraiban kallódó ritkaságok hamarosan átkerülnek ide. Ezek közt megtalálhatóak olyan értékes munkák is, mint a rozettai kő, vagy egy százezer kötetből álló középkori gyűjtemény, amit egy kairói zsinagóga padlásán találtak.
Tizenegy szint, hetvenezer négyzetméter, nyolcmillió kötet
A nyitást ez év októberére tervezik, a kivitelezést egy norvég cég végzi. Az épület 11 szintje összesen hetvenezer négyzetmétert fed le, stílusában a modern és az ősi sajátos keveréke lesz. A polcokon összesen 8 millió könyv számára lesz hely. A prodzsekt végrehajtói a nehézségek ellenére is sok mindent elértek: a nehézkes egyiptomi bürokráciát megkerülve közvetlenül Mubarak elnöknek tartoznak jelenteni, és a szigorú és fojtogató egyiptomi munkáltatói és befektetői szabályok sem vonatkoznak rájuk.
Hogy ennek ellenére megvalósul-e a tervezők álma, legalábbis kétséges. Egyiptom, bár elkötelezett a nyitás mellett, nem éppen az a dinamikus és liberális ország, amiről az építők álmodnak - és amit a prodzsekt megvalósítása valószínűleg megkívánna. A "Közel-Kelet Davosában" olyan kérdésekről diskurálnának, mint a tudomány és az erkölcs összefüggései - erősen aktuális téma, elég, ha csak a klónozás körüli vitákra gondolunk -, de Egyiptom nemrég különösebb viták nélkül még azt is megtiltotta egy japán kutatócsoportnak, hogy DNS-vizsgálattal próbálja felderíteni Tutanchamon fáraó családfáját.
Izmail Serageldin, a vállalkozás egyik vezetője azért optimista: "Azt hiszem, akkor érezném magam sikeresnek, ha tíz év múlva valaki, valahol azt mondaná: 'Kiváncsi vagyok, mit gondolnak erről vagy arról a kérdésről Alexandriában'".
* Omár kalifa vonatkozó parancsa fennmaradt: "Ha a pogányok könyveiben olyan tudás van, amelyet a Korán is tartalmaz, feleslegesek. Ha olyan, amelyet nem, nemkívánatosak. Pusztítsátok hát el őket."