További Külföld cikkek
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- A Legfelsőbb Bíróság előtt Donald Trump mentelmi ügye
A történtekről a kormány is tudott
Jacques Chirac francia elnök |
Az egykori atrocitások körüli botrány először tavaly novemberben robbant ki, amikor Aussaresses, és egykori parancsnoka, az "algíri hős" Jacques Massu tábornok a Le Monde napilapnak adott interjújában először beszélt a hadsereg régóta sejtett "titkairól". Aussaresses akkor kijelentette, hogy a kínzások általánosak voltak, és elismerte, hogy személyesen 24 algériait gyilkolt meg. "A kínzás hatékony módszer. Az emberek többsége megtörik és beszél. Hogy furdalt-e a lelkiismeret? Azt kell mondjam, hogy nem. Hozzá voltam szokva az efféle dolgokhoz" - állt a Le Monde hasábjain. A ma 92 éves Massu szintén azt állította, hogy a kínzások "intézményesítve" voltak.
A két tábornok megnyilatkozása társadalmi vitát váltott ki, sokan felvetették (így a Le Monde is), hogy Franciaországnak hivatalosan bocsánatot kellene kérnie a háborús atrocitásokért. Lionel Jospin kormányfő ezt elutasította, ehelyett elrendelte, hogy a történészek számára tegyék lehetővé a kormányzati (katonai) archívumok dokumentumaiba való betekintést, és ők tegyenek igazságot.
Bűnhöldjenek a bűnösök?
Egy másik felvetés szerint a háborús bűnösöket felelősségre kellene vonni. A múltban az egymást követő kormányok azonban kerülték a tabuként kezelt ügy felgöngyölítését, a parlamenti vizsgálatokról szóló beterjesztések rendre elhaltak.
Chirac, a volt katona bekeményít
Jacqes Chirac elnök - aki fiatal hadnagyként szintén szolgált Algériában - pénteken elrendelte, hogy Aussaresses tábornokot fosszák meg becsületrendjétől, valamint kérte Alain Richard védelmi minisztert, hogy indítson büntetőeljárást a volt katonai vezető ellen - írta az AP.