Mária
-6 °C
-2 °C

Amerika lenyomja Európát

2005.11.23. 14:35
Lengyelországban rakétavédelmi bázist, Romániában és Bulgáriában támaszpontokat építene ki a Pentagon. Az amerikai haderő európai átrendezése egyszerre több geopolitikai célt is szolgál. Egyrészt felszámolja a hidegháborús stratégiai modellt és a közel-keleti térségre helyezi át az amerikai haderő súlypontját úgy, hogy Oroszországot továbbra is sakkban tarthassák. Másrészt két újabb Amerika-barát mamelukállammal bővítheti a 2004-es bővítéssel már így is dominánsan Amerika-barát Európai Uniót.

Rakétavédelmi bázist építene Lengyelországban, katonai támaszpontokat Romániában és Bulgáriában az Egyesült Államok. Az amerikai haderő kelet-közép-európai terjeszkedése új geopolitikai stratégiát jelez, vélik az elemzők.

Új stratégia

Politikai szempontból talán a lengyelországi rakétabázis telepítésének a terve a kevésbé jelentős. Lengyelország az elmúlt tizenöt évben már többször bizonyította, hogy még az Európai Unió tagjaként is az Egyesült Államokat tekinti fő szövetségesének. A rakétabázis telepítése ugyan abból a szempontból lényegi történés, hogy az új amerikai rakétavédernyő első Egyesült Államokon kívüli állása lesz, a geopolitikai stratégiai váltás azonban jobban látható a romániai és bulgáriai terveken.

Az Egyesült Államok hadereje pillanatnyilag, tizenöt évvel a Szovjetunió összeomlása után is még a hidegháborús modell alapján állomásozik Európában - azaz nagy, állandó németországi bázisokon sok amerikai katona teljesít szolgálatot. A szovjetunió összeomlása azonban ezt a fajta leosztást már idejemúlttá tette. Stratégiai elemzők szerint már rég időszerű lett volna az amerikai haderő átszervezése.

A váltás politikai feltételei azonban eddig nem voltak adottak. Románia és Bulgária gyorsuló nyugati integrációja azonban megteremtette a kereteket, sőt, egyfajta versenyt is generált. És ebben a versenyben az Egyesült Államok megelőzni látszik Európát.

Miért pont ott?

A katonai bázisok telepítésének csak egyik feltétele a földrajzi alkalmasság. Egy, a hangoztatott célok szerint a Közel-Kelet felől érkező rakétafenyegetés elhárítását célzó bázis számára nyilvánvalóan vannak Lengyelországnál is alkalmasabb területek, de - Románia és Bulgária csatlakozásáig mindenképpen - Lengyelország az egyetlen EU-tagállam, melynek politikai elitje pártállástól függetlenül Amerika-barát.

Földrajzi szempontból Magyarország is megfelelne, a Pentagon terveiben mégsem említik. "Nem érkezett megkeresés amerikai részről ebben az ügyben" - mondta el az Indexnek Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az amerikaiak az iraki háború idején a taszári bázist ugyan használták, de azóta kiürítették a támaszpontot és nem is tervezik állandó bázis létesítését.

Ez persze könnyen magyarázható azzal, hogy Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával szemben Magyarországon a politikai elit megosztott az Egyesült Államok szerepét illetően. A Fidesz az iraki háború ellenzésével és az Orbán-kormány szeptember 11. utáni kommunikációs bakijaival egyértelműen elbizonytalanította a Magyarországot addig stabil szövetségesének tekintő amerikai vezetést, és ezen a szocialista kormányzat sem tudott lényegesen változtatni - bár a viszonyt gesztusokkal javította.

Hasonló okokból esik ki Ukrajna is. Bár a narancsos forradalom tavalyi győzelme után úgy tűnt, hogy Ukrajna a nyugat stabil szövetségese lesz, mostanra kiderült, hogy még nem gyengültek meg az oroszbarát erők az országban. Grúzia ugyan politikailag barátságos, de továbbra is bizonytalan ország, jelentős orosz befolyási övezetekkel. Így gyakorlatilag csak Románia és Bulgária maradt lehetséges terjeszkedési irányként - illetve Lengyelország, ahova inkább szimbolikus lépésként telepítenek támaszpontot.

Többfrontos harc

Románia és Bulgária több szempontból is ideális. Egyrészt mindkét országban Amerika-barát elitek válthatják csak egymást a hatalomban. Másrészt a román és bolgár csatlakozási folyamat késése - a két ország a tervekkel szemben várhatóan csak 2008-ban csatlakozhat az EU-hoz - is az amerikaiak kezére játszik.

A két ország ugyanis 2004 óta a NATO tagja. A katonai bázisok létesítésével az Egyesült Államok kiteljesítheti eddigi befolyását a két országban - ezzel két újabb mamelukállam csatlakozhat 2008-ban az EU-hoz, egyértelműen az Amerika-barátság felé mozdítva a 2004-es bővítés előtt még inkább önálló világpolitikai szerepre törekvő uniót.

Románia és Bulgária az EU szövetségesi hűségének biztosításán túl egyéb geopolitikai stratégiák szempontjából is telitalálat lehet. Egyrészt mindkét ország jó felvonulási terep lehet a 2001. szeptember 11. óta az amerikai érdekeket leginkább veszélyeztetőnek tartott régió, a Közel-Kelet ellen.

Emellett Románia és Bulgária is elég közel van Oroszországhoz ahhoz, hogy az ébredező moszkvai birodalmi törekvések gátját jelenthessék. A tervezett romániai bázisok - a tengerparti Constanta melletti Kogalniceanu reptér és a fetesti katonai támaszpont - elég közel vannak Moldovához, ami az amerikai demokráciaexport egyik posztszovjet célországa lehet. Moldovában a 2005-ös választásokon nyugatbarát politikai erők versengtek, ugyanakkor az ország Dnyeszteren túli területeit Moszkva-barát lázadók tartják ellenőrzésük alatt.

Moldova egyértelműen ütközési zóna az amerikai és az orosz érdekszféra között, ráadásul Románia egyértelműen pártolja testvérországa európai integrációját és a nyugati világhoz csatolását.

Összegezve, az EU lassan rádöbbenhet, hogy a délkelet-európai volt szocialista országok is az amerikai érdekszféra részei lettek.

[A cikk megirásához a PINR független titkosszolgálati elemzőcég, a Jane's Intelligence Digest és a Jane's Defence Weekly elemzéseit használtuk fel]

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.