További Külföld cikkek
Első osztályú és osztályon aluli
Eszerint voltak első osztályú és osztályon aluli hasonmások. Az előbbiekkel úgy bántak, mint a koronaékszerekkel. A legfontosabb ceremóniákon szerepeltek, még a külföldi delegációkkal való találkozásokra is őket küldte Szaddám. Milliókat költöttek plasztikai műtétekre, hogy a hasonlóság minél tökéletesebb legyen. Semmit sem bíztak a véletlenre, az átszabásokat 2-3 évente ismételték. Az osztályon aluli helyettesítők voltaképpen homokzsák szolgálatot teljesítettek: akkor léptek színre, amikor különösen nagy volt a merénylet kockázata.
Michael Ramadan - így írta alá a cikket - 18 évig állt Szaddám Huszein szolgálatában, első osztályú hasonmásként. Élt az alkalommal, az Egyesült Államokba szökött, a családjával együtt. Érthető, hogy ma is azt kérdezik tőle: hónapokkal a háború befejezése után, miért nem kapták el a volt főnökét? A válasz nem biztos, hogy az igazságra utal, ám az udvar szellemére következtetni lehet belőle: "Szaddám mindenkinél jobban bízott a földöntúli, mágikus erőkben. Boszorkányokkal, varázslókkal siettette volna a győzelmét. Ezt a szenvedélyt az anyjától örökölte és még arra is képes volt, hogy a csillogó palotáiba hozassa szülőföldjének vajákos szegényparasztjait. Ők voltak az igazi tanácsadói. Ellenfeleinek lemészárolásában ők is szerepet játszottak, a vidéki mágusok ugyanis az ellenfelek gondolataiból olvasták ki az árulás szándékát."
Jasszim, a tökéletes hasonmás
Ramadan szerint az udvar kulcsembere egy bizonyos Al-Janabi volt. Ő tanította be a hasonmásokat arra, hogy miképpen kell Szaddamként viselkedni. "Naponta órák hosszat gyakoroltuk a járásmódját, meg azt, hogy miképpen ül az asztalnál. Még a szivar tartásának módját is átvettük. Mindig ő választotta ki a legtökéletesebb hasonmást. S ez vitathatatlanul Jasszim Mohammad Ali volt."
Innen a történet az Ezeregyéjszaka meséinek részlete is lehetne. "Jasszim számunkra is megfejthetetlen rejtély volt. Én nem tudtam, hány éves, csak annyit ismertem, hogy Karbalából származott. Ám oly tökéletes Szaddám-hasonmás volt, hogy még a diktátor fiai sem voltak biztosak benne, hogy az apjuk, vagy a pót-Szaddám áll előttük. Az tény, hogy a legutolsó nagy rendezvényen, a hadsereg napján, január 6-án, meg a múlt év július 17-én, a forradalom ünnepén Jasszim ült a díszpáholyban és nem Szaddám. A cserét azonban senki sem vette észre."
És ha ma is csak Jasszim él? Az első osztályú hasonmás válasza: "Azt tudtuk, hogy Szaddám Huszein súlyos beteg és nem sikerült meggyógyítani. Volt, aki azt mondta, hogy már a végét járja, ezért Jasszim vett részt a legfontosabb tanácskozásokon is. Tehát elképzelhető, hogy már a háború előtt sem volt olyan állapotban, hogy irányíthasson. Nem zárható ki, hogy történt vele valami végzetes".