Egyed, Egon
15 °C
23 °C

Csehszlovákiában is voltak szovjet atomfegyverek

2008. 05. 21. 12:34
| Módosítva: 2009. 11. 28. 20:41
Csehszlovákia területén 1969 óta voltak szovjet atomfegyverek, maga a csehszlovák hadsereg azonban ezekkel sohasem rendelkezett, állítja Miroslav Vacek, volt csehszlovák védelmi miniszter a cseh közszolgálati televízióban szerdán sugárzott interjújában.

"Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között volt egy megállapodás, miszerint békeidőben szövetségeseiknek - az amerikaiak a NATO-ban, a szovjetek pedig a Varsói Szerződésben - atomfegyvert nem adnak" - jelentette ki Vacek, aki az 1989-es rendszerváltás idején a csehszlovák hadsereg vezérkari főnöke volt, majd 1990 októberéig a védelmi tárcát vezette.

"Valószínűnek tartom azonban, hogy a csehszlovák hadsereg is gyorsan atomfegyvert kapott volna a szovjetektől, ha reálisan felmerült volna egy nyílt kelet-nyugati katonai konfliktus veszélye" - tette hozzá a tábornok, aki a szocialista rendszerben magas tisztségeket töltött be a hadseregben.

Vacek szerint a szovjet atomfegyvereket a mai Csehország területén három helyen - Mísov, Bílina és Ralsko - raktározták, s kizárólag szovjet katonák ellenőrizték.

És Magyarországon?

Feltehetően Magyarországon is tárolt a szovjet hadsereg atomtöltetet a Kádár-korszakban, de a magyar hadsereg kizárt, hogy rendelkezett felettük. Vándor Károly könyve szerint a kunmadarasi repülőtér úgynevezett néma szektorában tárolták a tölteteket, írásunkat lásd itt>>>

A Szovjetunió csak egyszer ismerte el, hogy Magyarországon atomfegyvert tároltak, de ezt sajátságos módon éppen magyar részről cáfolták. Az Antall-kormány megalakulása után néhány hónappal egy brüsszeli MTI-forrásból származó cikk jelent meg a Népszabadság címlapján: Mihail Moiszejev szovjet vezérkari főnök szerint a Szovjetunió Magyarországról és Csehszlovákiából az összes odatelepített atomfegyvert kivonta.

A Néma Szektorban tárolták az atomtölteteket

A lap munkatársa megkérdezte Borsits László vezérkari főnököt, aki közölte, hogy Magyarország területén nem voltak atomtöltetetek, csak atomfegyver-hordozó eszközök. Legalábbis, tette hozzá sejtelmesen, "a szovjet hivatalos tájékoztatás szerint".

Évekkel ezelőtt Gálszécsy András, Antall titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere néhány rakétatároló silót maga is felkeresett a rendszerváltás után. Az atomtölteteket addigra elszállították, a Geiger-Müller-féle sugárzásmérő azonban a föld alatti raktár betonfalán jelezte a hosszas tárolásból eredő sugárzást.

Hogy hol járt, azt nem árulta el Gálszécsy. Eddig atomgyanúba tartósan három település keveredett: Császár, Tótvázsony, Tab. A hordozórakéták állítólag Baj, Dombóvár és Szigetszentmiklós térségében voltak.

"Ezen a területen erőegyensúly volt a Kelet és a Nyugat között. Az amerikaiak már 1959 óta atomfegyvereket tároltak az akkori Nyugat-Németország területén" - jegyezte meg a tábornok.

Csehországban évek óta éles viták folynak arról, hogy voltak-e az ország területén atomfegyverek vagy sem, illetve rendelkezett-e velük a csehszlovák hadsereg.

A katonapolitikusok és szakértők többsége is úgy véli, hogy az 1968 óta Csehszlovákia területén állomásozó szovjet katonaság valóban rendelkezett nukleáris rakétákkal, de a csehszlovák hadseregnek ilyen fegyvere nem volt.

Az 1989-es rendszerváltás után a szovjet hadsereg elhagyta Csehszlovákiát, s magával vitte a dokumentációt is. A cseh hadsereg ma a nukleáris rakétákra vonatkozóan semmiféle dokumentumokkal, bizonyítékokkal nem rendelkezik.

Bohuslav Chnoupek egykori csehszlovák külügyminiszter emlékirataiban szintén azt írja, hogy a szovjetek rendelkeztek Csehszlovákia területén atomfegyverekkel. Konkrét és pontos információi erről azonban állítólag neki sem voltak.

Feltételezések szerint Moszkva a peresztrojka idején a nyolcvanas évek végén vonta vissza az addig Dél-Morvaországban állomásozó rakétaegységét Csehszlovákiából. Ivan Broz, Chnoupek miniszter korábbi tanácsadója szerint Csehországban három helyen - Práslavice, Stará Voda és Zeleny Kríz - voltak a szovjeteknek rakétakilövő bázisaik.