Mária
-6 °C
-2 °C

Franciaország titokban fejlesztette atomfegyvereit

2006.02.10. 13:40
Franciaország titokban módosította nukleáris arzenáljának összetételét: növelte rakétáinak hatótávolságát és javította irányíthatóságukat. Jacques Chirac francia elnök januárban jelezte, hogy a Franciaországra fenyegetést jelentő országok a "végső figyelmeztetéssel" szembesülhetnek, és nukleáris megtorlásra számíthatnak.

Franciaország nukleáris fegyvereinek fejlesztésébe fogott, hogy hatékonyabb támadást tudjon indítani, és hogy fenyegetése hihetőbb legyen, nyilatkozta egy katonai forrás csütörtökön a Libération című lapnak. Elmondta továbbá, hogy két fontos változás történt: a bombákat magasabban robbantják, így létrejön egy elektromágneses mező, ami tönkreteszi az ellenség számítógépeit, és lerombolja kommunikációs rendszerét, írj a Guardian.

Hatékonyabb fegyverek

"Több, a tengeralattjárókon elhelyezett rakéta nukleáris robbanófejeinek számát csökkentették" - mondta el Jacques Chirac francia elnök januárban, meglepetésszerű beszédében Bretagne egy tengeralattjáró támaszpontján. Katonai szakértők szerint a lépés a látszat ellenére nem a fegyverek leszereléséről, hanem hatékonyságuk növeléséről szól. Az egy rakétára jutó robbanófejek számának csökkentésével párhuzamosan a rakéta súlya is csökken, így nagyobb a hatótávolsága és precízebben éri el célpontját.

Mostanáig minden tengeralattjáró 16 francia gyártmányú M45 típusú rakétával volt felszerelve, egyenként hat darab robbanófejjel. A rakéta kilövése után a robbanófejek hat különböző célpontot képesek eltalálni, ami azt jelenti, hogy egy tengeralattjáróra összesen 96 atombomba jut.

Erőfitogtatás

A Libération esélylatolgatása a titkos célpontok között említi Ázsiát és a Közel-Keletet. Katonai források szerint a fejlesztések oka, hogy az ország nukleáris felkészültségét fitogtathassák a nemzetközi porondon.

"A fejlesztések az ellenség pszichológiai megfélemlítését tűzik ki célul" - mondta parlamenti képviselőkhöz intézett beszédében Michčle Alliot-Marie védelmi miniszter Chirac januári kijelentését követően. "Az ellenség úgy gondolhatja, Franciaország alapelvei nem teszik lehetővé a teljes nukleáris arzenál bevetését civil célpontok ellen. Franciaország viszont azért módosította harci eszközeit, hogy képes legyen bevetni azokat az ellenséges erőket koordináló célpontok ellen" - tette hozzá.

A francia kormánytól származó információ szerint az elnök januári beszéde azoknak az országoknak szólt, akik egyértelműen megfenyegették Franciaországot. Az elnök nem direkt Iránnak vagy terrorista szervezetek szánta az üzenetet, pedig Teherán megtagadta nukleáris programjának leállítását.

A beszéd belpolitikai célokat is szolgálhatott, a fegyverek fejlesztése ugyanis megmagyarázza az évi 3 és fél milliárd eurós (közel 900 milliárd forint) kiadást 300-350 atomfegyver legyártására majdnem két évtizeddel a hidegháború befejezése után. "A végső figyelmeztetés több lehetőséget is magában foglal" - nyilatkozta egy katonai szakértő a Libération-nek. "Az elnök nem vázolta fel az apokalipszist, de azt sem mondta, hogy nem fogja használni a fegyvereket" - tette hozzá.

A végső figyelmeztetés

A lapban közölt esélylatolgatás a végső figyelmeztetés két lehetőségét vázolja fel. A demonstratív megoldás azt vetíti előre, hogy egy gyengébb robbanófejjel felszerelt rakétát lőnek ki egy távol eső, sivatagos területre. A radikálisabb lehetőség szerint valahol óriási magasságban felrobbantanak egy bombát, így létrejön egy rövid ideig tartó, de rendkívül erős elektromágneses tér, ami képes a speciális védelmi rendszerrel nem rendelkező elektromos eszközök, különösen a számítógépek megbénítására.

A hidegháború idején a franciák végső fenyegetése atombombák ledobását jelentette a szovjet katonai bázisokra és nagyvárosokra.