Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Bush tervezi az Irak elleni háborút

2002.07.10. 09:40
Részt vállal az Irak elleni haditervek kidolgozásában, ismerte el Bush amerikai elnök, miután a New York Times három cikkben is beszámolt a készülő amerikai haditervről. Bush irányt válttott a palesztin-izraeli konfliktus kezelésében is, feltehetően arab szövetségesek megnyerése céljából. Az amerikai védelmi miniszter az iraki kurdokkal is tárgyalt egy esetleges amerikai invázióhoz nyújtott belső támogatásról. Mivel az iraki elnök korábbi bosszúhadjáratainak több tízezer kurd esett áldozatul, vezetőik biztonsági garanciákat kérnek cserébe.
"Határozottan hiszem, hogy a világ sokkal biztonságosabb és békésebb hely lenne, ha rendszerváltás történne Irakban" - reagált George W. Bush amerikai elnök, miután a New York Times két lapszámában is az Irak elleni haditervek alakulásáról jelentek meg írások. "Részt veszek a katonai, diplomáciai és pénzügyi tervek elkészítésében is" - tette hozzá az elnök a CNN-nek nyilatkozva. A Pentagonra nehezedő nyomás egy Irak elleni haditerv kidolgozására a New York Times szerint azt jelzi, hogy a Szaddam Husszein iraki diktátor megbuktatására tett diplomáciai és titkosszolgálati próbálkozások kudarcot vallottak. Az Irak elleni hadműveletek új, részletes terveinek megjelenése egyben azt is jelentheti, hogy az izraeli-palesztin kérdés új megközelítése - amit Bush elnök Arafat eltávolítására szólító beszéde is jelez - már része az új, az iraki elnök leváltását célzó közel-keleti politikának.

Földön, vízen, levegőben
Az amerikaiak Irak megtámadásáról szóló tervei szerint légicsapások, tengerészeti és szárazföldi csapatok támadásaira lehet számítani. A támadás három irányból - észak, dél és nyugat - indulhat meg az ország ellen. Kuvaitból több tízezer tengerészgyalogos indítana inváziót az ország déli része ellen, míg török és katari légitámaszpontokról repülők százaival mérnének csapást több ezer iraki célpont ellen. A CIA különleges alakulatai az ország belsejében hajtanának végre szabotázs jellegű támadásokat a tömegpusztító fegyverek raktárai és a célbajuttatásukra szolgáló rakéták kilövőállásai ellen. A haditervet egy, a New York Times a dokumentumot jól ismerő informátora szerint az amerikai hadsereg központi parancsnokságán dolgozták ki a floridai Tampában.
Váltás a közel-keleti politikában

Busht június 19-én tájékoztatta a haditervek pillanatnyi állásáról Tommy R. Franks tábornok. Bush régóta várt, a közel-keleti béke lehetőségeit felvázoló beszédére öt nappal ezután, június 24-én került sor. Beszédében Bush gyakorlatilag Arafat leváltására szólította fel a palesztinokat, mondván, a palesztin vezető a rendezés akadálya. Bejelentésével Bush egyértelműen elfogadta konzervatív tanácsadói - a New York Times Dick Chenney alelnököt és Donald Rumsfeld védelmi minisztert említi - véleményét: az izraeli-palesztin válság nem fenyegeti Amerika stratégiai érdekeit a Közel-Keleten, az iraki tömegpusztító fegyverek fejlesztése azonban igen.

Irakból a Nyugat szövetséges lehetne

A New York Times azért megjegyzi, hogy az iraki tömegpusztítófegyver-állomány létének bizonyítékai - legalábbis az Egyesült Államok európai szövetségesei szerint - továbbra is homályosak. Az európai szövetségesek támogatását Bushnak nem sikerült egyértelműen elnyernie, még a külön e célból rendezett európai körútja során sem. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Izrael számos vezető politikusa - így Ariel Saron jelenlegi és Ehud Barak volt miniszterelnök - szerint Szaddam Husszein bukása után Irak demokratikus állammá formálható.

Amennyiben ez bekövetkezne, az ország komoly nyugati szövetséges is lehetne, ami egyrészt csökkentené az amerikaiak függőségét a szaúdi katonai bázisoktól, másrészt éket képezhetne a nemzetközi terrorizmus kiemelt támogatóinak tartott Irán és Szíria között. Nem számolt be azonban Bush a terv veszélyeiről és költségeiről, figyelmeztet az amerikai napilap, és a konkrét haditervek is szigorúan titkosak maradtak. A legnagyobb kockázatot a lap szerint az iraki ellenzékiek és a Husszeinnel szembenálló kurd csoportok vállalják. Husszein véres bosszút állt a kurdokon 1991-ben, miután azok az Öböl-háborúban az idősebb George Bush ösztönzésére fellázadtak az iraki diktátor ellen.

A kurdok védelmet kérnek

Mustárgázpróba
A kurdoknál többet egyetlen csoport sem szenvedett Szaddam Husszein 23 éves uralma alatt. A diktátor elrendelte különböző hadjáratok során több tízezer kurd veszítette életét a 80-as, 90-es években. A legkegyetlenebb támadás során 1988-ban mustárgázzal támadták Halabja városát és a környező falvakat az ország északi részén.
Hasonló bosszúhadjárat indult a kurd városok ellen a Clinton-kormány Husszein megbuktatására tett sikertelen kísérlete nyomán, akkor a CIA-nek több ezer kurd partizánt kellett kimenekítenie az országból. Ezért most a kurd vezetők Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszter-helyettessel folytatott tárgyalásaikon bejelentették, nem nyújtanak támogatást az amerikai hadműveletekhez, amennyiben nem kapnak garanciát városaik védelmére. A kurdokat a tálibellenes harcosokhoz hasonlóan felderítési, célzási feladatokkal bíznák meg.

Bush, noha nehezen talált támogatókat Irak-ellenes terveihez, számíthat Tony Blair és az angol kormány kiállására, valamint - meglepő módon - a szovjet időkben Irak stratégiai szövetségesének számító Oroszország támogatására is. Putyin szintén figyelmeztette Husszeint, hogy már csak "egyetlen utolsó esélye" maradt az Öböl-háború befejezésekor vállalt leszerelési kötelezetségeinek teljesítésére. Számos mérsékelt arab vezető jelezte Bushnak, hogy amennyiben konszenzust szeretne teremteni Husszein leváltására, áttörést kell elérnie a palesztin-izraeli rendezésben. Ennek feltétele az arab országok szerint a palesztin államiság felajánlása. Ezt - Arafat lemondásának fejében - Bush és Colin Powell külügyminiszter is megtette.

Ukrán technika?
Irak fegyverbeszerzésre szeretné kihasználni egyre gyarapodó ukrán kapcsolatait, írja szakértőkre hivatkozva hétfői számában a Financial Times. A szakértők szerint az ukrán kormány aktív szerepet játszik a kapcsolatfelvételben az ukrán vállalatok és Irak között. "Néhány éve intenzív védelmi együttműködés volt Irak és Ukrajna között, az utóbbi időben a két ország kapcsolata megújult" - nyilatkozta a Fincial Timesnak Timothy McCarthy, volt ENSZ-fegyverellenőr. A napilap birtokába került egy felvétel, amely Leonyid Kucsma ukrán elnök és Jurij Alekszej, a Juzmas vállalat, Ukrajna legnagyobb rakétagyártója igazgatójának beszélgetését tartalmazza. A két férfi Irakot és Iránt is említi a beszélgetés során, és rakétákról is szólnak. A felvételt Mikola Melnyicsenko, Kucsma elnök korábbi testőre juttatta el a szerkesztőségbe. Mind Kucsma, mind Alekszej tagadta, hogy rakétatechnológiát adtak volna el Iraknak.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!