Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Harminchat év után fogták el a katonaszökevényt

2006.01.17. 11:06
Súlyos börtönre ítélhetik az Egyesült Államok leghosszabb ideje szökésben lévő katonaszökevényét. az 1969-benmeglépett Ernest McQueent egy rokona adhatta fel a tengerészgyalogságnál.

Letartóztatták a legrégebb óta szökésben lévő amerikai katonát Texasban, jelentette a Reuters. Ernest McQueen 1968-ban lépett be az amerikai hadseregbe, miután otthagyta a középiskolát. Amikor azonban értesült a Vietnamban harcoló alakulatok My Lai mészárlásáról, elszökött a tengerészgyalogság észak-karolinai bázisáról.

"Nem akartam senki mészárosa lenni, ennél világosabban nem tudom elmagyarázni" - nyilatkozta a 36 évig tartó szökés után elfogott McQueen a Forth Wort Star-Telegramnak.

A katonaszökevényt a múlt héten fogta el a Forth Worth-i rendőrség a tengerészgyalogság jelzése alapján. A hadsereg a sajtóértesülések szerint McQueen egyik rokonától kapta a fülest.

McQueen a hadseregbe Ernest Johnson Jr néven jelentkezett. Szökése után anyja nevén élt tovább, több államban is élt, sőt, kétszer meg is házasodott. Ennek ellenére a nyilvántartások alapján eddig nem sikerült lefülelni. Most Forth Worth-ben ül előzetes letartóztatásban, de hamarosan a tengerészgyalogság lejeune-i táborába szállítják át. Ügyében katonai bíróság dönt. Mivel háború idején dezertált, súlyos büntetésre, akár börtönre is számíthat.

A My Lai-i mészárlás

My Lai az amerikai hadsereg történetének legmocskosabb incidense. 1968 március 16-án az amerikai hadsereg tizenegyedik dandárja több száz vietnami civilt mészárolt le a dél-vietnami Quang Ngai tartományi falucskában. A hadsereg vezetői felderítési információk alapján a Vietkong egyik legfőbb bázisának tartották a tartományt. A hadsereg az 1968-as nagy téli offenzívája keretében igyekezett felszámolni a lázadók bázisait. A hírszerzés jelentései szerint My Lai az egyik központi menedéke volt a Vietkongnak.

A felderítés beszámolója szerint március 16-án a falunak üresnek kellett volna lennie. A kémek úgy tudták, hogy a civil lakosság már reggel hétkor vásározni indul, így a 11. dandár katonái abban a tudatban érkeztek a faluba, hogy az ottlevők mind a Vietkong harcosai.

Az értesülés téves volt, így a brutális tisztítóakció során az adatok szerint 347-504, többségében ártatlan vietnamit végeztek ki, köztük számtalan nőt és gyermeket. A hadsereg vezetői ezután megpróbálták eltitkolni az incidenst, de a harcok egyik résztvevője, Tom Glen levélben számolt be az eseményekről. A levél ügyében elrendelt vizsgálatot egy fiatal őrnagyra, a később külügyminiszterségig jutó Colin Powellra bízták, aki javarészt eltusolta az ügyet. Mivel a 11. dandár egy másik katonája már az amerikai törvényhozásnak címezte a levelét, a botrány mégis kitört. 1969 november 20-án a Time, a Life és a Newsweek egyszerre szerepeltette címlapján a történetet, mely így a vietnami háború értelmetlen pusztításának egyik szimbolumává vált és teljes egészében a háború ellen hangolta az amerikai közvélemény többségét.