További Külföld cikkek
- Kína egységességet kér az ázsiai országoktól
- Szörnyű pusztítást végzett Madagaszkáron egy ciklon, ezrek maradtak fedél nélkül és többen meghaltak
- Még az idén új fővárosa lehet Indonéziának
- Katonai felhasználás céljából újít fel 16 infrastrukturális létesítményt Japán
- Budapest fél évtizede rágódik az autósok legnagyobb kérdésén, New York most végre döntött
|
"Szerbia-Montenegró az Európa Tanács (ET) tagja, a szervezethez csatlakozásával vállalta az emberi és kisebbségi jogok védelmét", jelentette ki Szili. Az Országgyűlés elnöke az ET monitoring rendszerének felhasználása, illetve valamiféle szankcionálási lehetőség érdekében a szocialista Gedei József, az ET parlamenti közgyűlésének magyar képviselője segítségét kérte.
"Az ET két képviselőjét már a Vajdaságba küldte, de fel fogom kérni a parlamenti közgyűlést arra, hogy egy ellenőrző mechanizmust is indítson be az ügyben" - jelentette ki Gedei. Véleménye szerint ha Belgrád nem vet véget a kisebbségellenes atrocitásoknak, Szerbia-Montenegrót "végső soron ki is zárhatják" a Tanács tagjai közül.
Felmerülhet az autonómia
Gedei szerint a vajdasági autonómia kérdésének is középpontba kellene kerülnie. A szocialista képviselő nem tartja kizártnak"egy sajátos, a Vajdaságra alkalmazott autonómiaforma" megvalósítását sem. A magyar ET-delegáció szakértői szerint az elmúlt fél évben több mint háromszáz kisebbségellenes atrocitás történt a Vajdaságban, ám a szerb vezetés és a hatóságok nem tettek érdemi lépéseket azok megfékezése érdekében.
A sajtótájékoztatón a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány képviseletében részt vett a szervezet vezetője, Hámos László is. Mint mondta, az alapítvány által készített, az atrocitásokat tényszerűen felsoroló húszoldalas dokumentumot eljuttatták amerikai kongresszusi képviselőkhöz.
Amerikában is nyomást gyakorolnak
Többek között ez alapján írt számon kérő levelet Tom Lantos, az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatok bizottságának rangidős demokrata párti tagja Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknek, Christopher Smith, a képviselőház tagja pedig Boris Tadic szerb elnöknek.
"Kostunica és Tadic válasza egyaránt arra utal, hogy még csak el sem ismerik az atrocitásokat, nemhogy elítélnék azokat", jelentette ki Hámos. Mint mondta, a Szerbiának nyújtható amerikai segélyek három feltétele között szerepel a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása is. Az Egyesült Államok a szerb hatóságok a hágai Nemzetközi Törvényszékkel akadozó együttműködése miatt már felfüggesztette a segélyek juttatását.