Miklós
-7 °C
2 °C

'Figyelmesség' nélkül nincs ügyintézés Romániában

2004.04.14. 11:15
Évi száz dollárt költenek átlagosan korrumpálásra a román állampolgárok. A "kis figyelmességek" még a török időben meghonosodott rendszere alapján ajándék nélkül nem intéződnek az ügyek Romániában.
Régiónként változó méretű, de mindenhol jelen van a korrupció Romániában. Egy átlagpolgár évente száz dollárnak megfelelő kenőpénzt ad a legkülönbözőbb célokra - írja szerdai számában az erdélyi Krónika.

Török áfium

A csehek kétharmada szerint korrupt az ország
A megkérdezettek kétharmada tartja korrupt országnak Csehországot - derült ki a Lidové Noviny című cseh lap felméréséből. Általános a vélemény, hogy a legrosszabb helyzet a hivatalokban uralkodik. A megkérdezettek szerint nagy a korrupció az egészségügyben, a bíróságokon, a rendőrségnél és a vámhivatalokban is.

A napilap szerint a helyzet nem olyan rossz, mert a kelet-európai átlag 80 százalék. A lapban közölt kimutatás szerint például Magyarországon egy hasonló felméréskor a megkérdezettek 72 százaléka minősítette saját országát korruptnak. A kelet-európai régióban ezen a téren csak Észtországban jobb a helyzet, ahol az emberek 59 százaléka tartja korruptnak hazáját.

A "kis figyelmességek" szokása még a török hódoltság idején honosodott meg, így ezzel is magyarázható, hogy miért éppen Havasalföldön a leggyakoribb a kenőpénz segítségével történő ügyintézés. A lefizetéshez néhol elég kávét és cigarettát adni, gyakoribb azonban a lezárt boríték zsebbe csúsztatása.

A csúszópénz mértékét inkább a gazdasági szintkülönbségek, mintsem a kulturális eltérések határozzák meg. Moldvában például szegényebbek az emberek, mint Dél-Romániában, ahol pedig kevéssel elmaradnak az erdélyi életszínvonaltól - írja a lap.

Gazdag Erdély, szegény Moldva

Szakértők szerint az erdélyiek és a bánságiak ritkábban folyamodnak "ajándékozáshoz", ezek értéke nagyobb az átlagnál, és leginkább készpénzt tartalmazó borítékot adnak. Ezt az értéket csupán a bukaresti "csúszópénzszokások" múlják felül, ahol az üzleti tétek is lényegesen magasabbak, mint az ország egyéb részeiben.

A Világbank felmérése szerint egy romániai állampolgár átlagosan körülbelül 3 millió lejt (mintegy huszonötezer forintot) fizet évente azért, hogy valamilyen téren előnyre tegyen szert, míg a magáncégek átlagosan jövedelmük 3 százalékát költik el ilyen szándékkal.

Kicsiben intézik

A hivatalnokok részéről már-már elvárássá vált, hogy bizonyos - amúgy a feladatkörükben szereplő - kérdésekre csak az érdekelt "figyelmessége" után válaszolnak. A román átlagember már gondolkodás nélkül egy doboz csokoládéval, cigarettával vagy kávéval készül az orvoshoz, iskolai felvételire, közigazgatási hivatalokba. Ezzel szeretné elérni, hogy sorbanállás és kioktató, elutasító válasz nélkül, kellő odafigyelésben részesüljön.

Az efféle figyelmességek azonban leggyakrabban már kenőpénznek minősülnek, például ha a rendőr zsebébe csúsztatnak pár százezer lejt, a kihágásért járó jókora büntetéstől való eltekintéséért cserébe, vagy 10 eurót az alapos vámvizsgálat elkerüléséért - írja a Krónika.