Csatát nyertek a japán bálnavadászok
A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságban (IWC) az idén először azok kerültek többségbe, akik a bálnavadászat engedélyezését támogatják.
Kereskedelmi célból
Japán hosszú évek óta igyekszik megszerezni az IWC szavazati többségét kereskedelmi célú bálnavadászatának legalizálásához. A szigetország újabb és újabb országok bevonásával a bizottságba megváltoztatta a szavazati arányokat. A szigetország módszerei változatosak: a pénzügyi segítségtől, a diplomáciai fenyegetésig terjed. Magyarországot sem kímélték, de eddig a Külügyminisztériumot rendszeresen felkereső japán delegációknak ellenálltunk.
A karibi St. Kitts & Nevis szigeteken rendezett 58. éves közgyűlésen az IWC 33/32 szavazati arányban megszavazta halpusztítónak titulált bálnák vadászatának engedélyezését a part menti vizeken. A döntés a tengerek halállományának csökkenéséért a fennmaradt néhány ezer bálnát teszi felelőssé.
Japánnak sikerült például elhárítania a titkos szavazás intézményének bevezetését. Számos ország javasolta az ülésen rezervátumok létesítését a Csendes-óceán déli vizein és az Indiai-óceánon, de erről még csak nem is szavaztak.
Japán lobbi Magyarországon
A bizottságban Japánnak azt még nem sikerült elérnie, hogy az antarktiszi rezervátumot felszámolják.
Brazília képviselője botránynak nevezte a bizottság határozatát, a Greenpeace képviselője, Stefanie Werner pedig a bálnavédelem végének kezdetéről beszélt.
Togo a nyugati államok demokrácia-felfogását találta furcsának, mivel ha nem értenek vele egyet, akkor elfogadhatatlannak tartanak egy demokratikus úton hozott döntést. Gambia nevében szót kérő képviselő azt mondta a bálnák védelméért kiállóknak, néha veszíteni is tudni kell.
A húsz évvel ezelőtt kimondott bálnavadászati moratórium egyelőre nem forog veszélyben, mivel csak kétharmados többséggel törölhető el.
Magyarországot a környezetváédelmi tárca képviseli, amelynek munkatársát, Faragó Tibort eddig nem sikerült megszólaltani, hogy kiderüljön: Magyarország bálnapárti vagy bálnafób.