Emil, Csanád
11 °C
26 °C

Zöldebb és vörösebb Amerika épül

2008.11.05. 09:04
Barack Obama Amerikája jobban hasonlít majd Európára, mint eddig. Erősebb szociális érzékenység és az olajipar átalakítása is szerepel a tervei között. Irak helyett Afganisztánban akar háborúzni, de Iránnal szemben majdnem olyan kemény lesz mint Bush volt.

Barack Obama előre megmondta, hogy az USA nem lehet a világ rendőre, túl sok gonoszság van ahhoz a világban, hogy mindenütt igazságot lehessen szolgáltatni. Obama bizonyosan szelídebb arccal tekint majd a világra mint elődje, a világszerte meglehetősen népszerűtlen George W. Bush, ám ettől nagyon komoly fordulat nem várható az USA külpolitikájában. A célok nem változnak, legfeljebb az eszközök finomodnak és a PR lesz kifinomultabb.

Irakból Afganisztánba

Obama legfontosabb változtatása az iraki kivonulás lehet, ami azért korántsem lesz teljeskörű, ahogy azt kampányában előre jelezte. Fontos, hogy szenátorként ellenezte az iraki háborút, mert nem látta megalapozottnak a háborús okot - azt, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel törhet a világra. Mint azóta rég kiderült, igaza volt. Megígérte, hogy az amerikai katonák nagy részét 16 hónap alatt kivonja Irakból, ugyanakkor előre szólt, hogy az al-Kaida bázisaira lecsapni kész mozgékony egységeket otthagyná, és az új iraki hadsereg kiképzését is a Pentagon emberei irányítanák. A kivonuláshoz nagy iraki megbékélést kell szerveznie, ami komoly kihívás elé állíthatja diplomatáit.

Az Irakból kivont csapatok nagy része nem maradna munka nélkül. Az iraki hadszíntér elhagyásával párhuzamosan újabb frontokat akar nyitni Afganisztánban, ugyanis szerinte az igazi terrorista veszély továbbra is ott tenyész. Még jobban nekimenne a pakisztáni határvidéknek, a tálib ellenállás hátországának, aminek bevehetetlensége erősen hozzájárult a Szovjetunió bukásához. Ha a tervet komolyan gondolja, nem lesz egyszerűbb dolga, mint Bushnak volt Irakban, és Pakisztánt is magára haragíthatja.

Több tárgyalást ígért

Általában Obama a tárgyalások híve, szóba akar állni Irán és Szíria vezetőivel is. A konstruktív szólamok mellett azonban előre megmondta: ha Irán atombombát gyárt, akkor nem habozik majd újabb háborút indítani a Közel-Keleten.

Obama erősíteni készül a szövetségesi rendszerét. Várhatóan türelmesebb és nyitottabb partnere lesz az európaiaknak, már csak azért is, mert számít támogatásukra azokban a nemzetközi konfliktusokban, ahol az USA az utóbbi időben magára maradt. Nem akarja hagyni, hogy Oroszország kiterjessze érdekszféráját, de közben aktívabb kapcsolatokat akar Moszkvával. Szerinte muszáj lesz többet egyeztetni az oroszokkal, mert Irán, az atomfegyverek és a terrorizmus elleni harc ügyében szükség van a jóindulatukra.

Obama több szempontból is Európa-barátabb elnök lesz mint Bush volt, vagy amilyen vetélytársa, McCain lett volna. Európai elkötelezettségét már jelezte, hogy a kampányát kiterjesztette az öreg kontinensre is, nagy tömeg előtt beszélt például Berlinben. Számos tervezett lépésével az európai társadalmak felé mozdíthatja most Amerikát.

Kukoricabenzin

Ilyen ügy lehet Obama zöld elkötezettsége. Az új elnök ugyanazt ígérte, mint amit Brüsszel akar lenyomni idén decemberig az EU-s kormányok torkán: 2020-ig legalább 20 százalékra emelni a biodízel arányát a közlekedésben. A kukoricából erjesztett lével tankolt autók képe önmagában nem tűnhet túl fontos lépésnek, de alternatív energiaforrásokra összesen 150 milliárd dollárt tervez költeni a következő 10 évben (persze most csak négy évre választották meg).

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése először lesz most különösen fontos célja az USA-nak, és így az EU nem marad egyedül a küzdelemben. Obama olyan szabályozások bevezetését tervezi, amivel 2030-ra az USA 80 százalékkal csökkentheti széndioxid kibocsátását. Ez a mai olajalapú ipari rend teljes felforgatását jelenti, egyszerre ígér technológiai forradalmat és a világgazdaság súlypontjainak átalakítását, komoly csapást mérve Oroszországra és az arab világra. A nagy átalakítást a terv veszteseivel finanszíroztatná: az olajtársaságokra környezetvédelmi luxusadó vár.

A gazdagok pénzét a szegényeknek ígérte

Nem csak zöldebb, de vörösebb Amerikát is ígért Obama. Szociális elkötelezettségének legegyszerűbb jele a pénzosztás: minden nem túl gazdag amerikai dolgozónak 500, és minden családnak 1000 dollárt ígért. Egészen pontosan ennyi adókedvezményt az évente 250 ezer dollárnál kevesebbet kereső széles rétegeknek, de azok, akik semmilyen adót nem fizetnek jövedelmük után - Obama terve nyomán ez a keresők 41 százaléka lenne - konkrét 500/1000 dolláros csekkeket jelent.

A gazdagokra viszont nagyobb adóprés vár: az említett jövedelemhatár felett keresőket az eddigi 15 helyett 20 százalékos kulcs fenyegeti. Az így nyert többletbevételt jóléti intézkedésekre akarja fordítani, elsősorban az egészségügyi biztosítás nélkül tengődők állami biztosítására.

Clinton álma valóra válik

Obama azt ígérte, amit már Clinton is akart, ám végül nem valósított meg: legalább alapszintű tb-t mindenkinek. Ez nem jelenti majd az európai típusú teljeskörű állami ellátást, de a magánbiztosítókra is korlátozás vár: Obama nem fogja megengedni, hogy valakivel egészségi állapota vagy kora miatt ne kössenek szerződést a magánbiztosítók.

A jótékony államot erősítik majd a szövetségi kormányzat szerepét bővítő tervei: 25 milliárdos központi segélyt ígért a bajban lévő államoknak és önkormányzatoknak, és egy másik 25 milliárdot nagy infrastruktúra-fejlesztésekre, például utak és hidak építésére.

Szabályt ír a piacnak

A pénzügyi válságra európai receptet ír fel: a pénzintézetek komolyabb zabolázására készül, épp úgy, mint teszik ezt most az EU-ban. Obama szerint a piac túlzott szabadossága vezetett a nagy bankcsődökhöz, és az állami gyámkodás oldhatja meg hosszabb távon a bajokat. Rövid távon pedig lélegzetvételnyi időt ad az eladósodott polgároknak: 90 nap haladék biztosítására készül kényszeríteni a bankokat, hogy ne árverezhessék el azonnal a jelzáloghitelüket törleszteni képtelenek otthonait. Ez sok embert érint, hiszen az jelzáloghitelt fizető amerikaiak 9 százaléka máris lemaradt a törlesztéssel.

Megváltható állampolgárság

Obama nehéz, de nem reménytelen jövőt ígért a 12 millió illegális bevándorlónak. Állampolgárságot készül adni azoknak, akik megváltják a törvényes életet. Vagyis aki vállalja a pénzbüntetést eddigi illegális élete után, és megtanul angolul is, az számíthat az állampolgárságra. Az újonnan érkezőket azonban igyekszik távol tartani: támogatta a mexikói határra épített 700 mérföldes kerítés felépítését, és továbbra is költeni akar a szigorú határvédelemre.

Maradhatnak a villamosszékek

Amerika népszerű témája a 4 szabadságjog értelmezése: abortusz, melegek, fegyverviselés és halálbüntetés. Obama ezekben a kérdésekben mérsékelten balosnak számít: nem szereti az abortuszt, de tiltásába nem egyezik bele. A melegek házasságát szövetségi szinten nem engedné, de az egyes államok pozitív döntését elfogadja. A fegyverviselési engedélyek kiadását némiképpen szigorítaná, de az eddigi jogosultságokat nem készül felülvizsgálni. A halálbüntetést a következő négy évben sem törlik el Amerikában.